Esztergom és Vidéke, 1995

1995-02-02 / 5. szám

4 Sport - szabadidő - hétvége ESZTERGOM és VIDÉKE DIÁKLABDARÚGÁS Pellinger Zoltánra emlékeztek Szombaton nyolc csapat részvételével rendezték meg a Pellinger kupát. A tizenöt-tizenhat éves fiúk reggel kilenctől délután négyig tizennégy mérkőzést játszottak. Sokan voltak kíváncsiak az ifjú labdarúgókra, s eljöttek Pellinger Zoltán korábbi csapattársai is: Markó Béla, Balogh József, Nagy József, Jurisin Gyula, dr. Bartalos József, Zöld István, Osvald Béla, György Lajos. Itt volt Pellinger Péter, a testvér, özvegy Pellinger Zoltánné és a gyerekek, Tímea, Beatrix, Zoltán. Magam is tiszteltem a hajdani labdarúgót és utánpótlás-edzőt. Kiváló sportember volt, fiatalon - 35 évesen - távozott még 1983-ban. Dr. Könözsy László polgármester adta át a győzteseknek járó kupát, a második helyezettet Horváth Viktor ügyvezető igazgató (Privát Color Kft.) köszöntötte. Az „A" csoport végeredménye: 1. Viktória (Budapest) 5 pont (17:3), 2. Újpesti TE 5 pont (9:3), 3. Dorog 1 pont (3:8), 4. Megyei válogatott 1 pont (3:18). A „B" csoport végeredménye: 1.Tatabánya 4 pont, (9:5), 2. Esztergom 4 pont (7:4), 3. Budapesti Vasutas 4 pont (6:4), 4. Szentlőrinci AC (Budapest) 0 pont (6:15). A harmadik helyért lejátszott mérkőzésen: Újpesti TE - Esztergomi FC 12:2. A csoportmérkőzések során az esztergomi csapat gólkülönbséggel szorult a második helyre. A helyosztón sokáig 2:2 volt az eredmény, utána a cserejátékosok már nem voltak méltó ellenfelei az Újpestnek. A döntőben: Viktória - Tatabánya 4:2. A Pellinger Kupa végeredménye: 1. Viktória (Budapest), 2. Tatabánya, edző Darabos Gábor, 3. Újpesti TE, 4. Esztergomi Football Club, a csapat tagjai: Riegler Gábor, Mázsi Tamás, Farkas Gyula, Tóth Attila, Kurai László, Gubori Balázs, Horváth Tibor, Horváth Lajos, Vasi Roland, Őri István, Hollósi Krisztián, Mónos Ferenc, Tímár Dániel, Németh József, edző Spóner József, 5. Budapesti Vasutas, 6. Dorog, 7. Megyei válogatott, 8. Szentlőrinc AC. A mérkőzéseket: Szén János, Schubert Attila, Erős Gyula, ifj. Turai József vezette. A legeredményesebb góllövő Hegedús Csaba (Viktória), a legjobb mezőnyjátékos Takács István (Viktória), a legjobb kapus Szentpéteri Viktor (Újpest), a legjobb hazai játékos Riegler Gábor lett,'ők különdíjat kaptak. A rendezvényt támogatták: Rudnay Sándor Alapítvány, Egészséges Testben Egészséges Lélek Alapítvány, Esztergomi Öregfiúk, Esztergomi Fotball Club, Relabor Kft., Sportcsarnok. A főszervező Zöld István és Nagy István volt. ASZTALITENISZ NB II Vereség a tavaszi nyitányon Az asztalitenisz NB II. Várkonyi csoportjában elkezdődött a tavaszi szezon. Jászkun Volán SE (Szolnok) - Esztergomi Uniker SE 10:1. Ősszel Esztergomban ugyancsak a szolnokiak nyertek 10:3-ra. Tehát nem sikerült a visszavágás. Sáfár Ferenc tudósításából megtudtuk, hogy a Jakab, Sárhegyi, Éliás, Hetzer összeállítású csapat enerváltan és lelkesedés nélkül játszott. Laczkó Tibor, a csapat legjobbja napokkal ezelőtt bordáját törte, és másik számba jöhető játékosuk, Rákos pedig csuklósérülése miatt nem vállalhatta a játékot. Jól indult a mérkőzés, az ÉliásHelzer pár 2:1 -re nyert, a Jakab - Sárhegyi pár 2:l-re vesztett. 1:1 után az ellenfél tapasztaltabb játékosai sorra nyertek, így alakult ki a 10: l-es végeredmény. A következő mérkőzésük február 11-én, szombaton délelőtt lesz a Somogyi iskola tornacsarnokában. Addigra talán meggyógyulnak a sérültek. Ellenfél a Váci Reménység. BIRKÓZÁS 8-10 éves fiúk részére tagfelvételt hirdet az EBSE. Jelentkezni lehet Major Gyula edzőnél. SPORTGALA DÍJÁTADÁS Szombaton este Tatabányán A Megyei Testnevelési és Sporthivatal valamint a Sportsegély Alapítvány február 4-én Tatabányán nagyszabású sportgálát rendez. Ezen adják át a megye legjobb sportolóinak járó díjakat. A rendezvényre Esztergomból is többen utaznak, külön autóbusz indul, érdeklődni a sportcsarnokban, Nagy István szervezőnél lehet. Telefon: 312-202 PORGA KUPA Vasárnap újabb fordulók Február 5-én, vasárnap reggel folytatódnak a Porga kupa mérkőzései. Ezúttal reggel nyolctól a „B" csoportban a VI-VII. fordulót, a „C" csoportban a VIII-IX. fordulót, az „A" csoportban a VIII-IX. fordulót játsszák. A selejtezőmérkőzések után folytatás a jövő héten, már a középdöntőben! TESTNEVELŐK EGYESÜLETE Szakmai tanácskozás, baráti találkozó A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete esztergomi szervezete szombaton délután szakmai tanácskozást és baráti összejövetelt tartott. Megtudtuk, hogy a fővároson kívül Egerben, Békéscsabán, Pécsen, Székesfehérváron, Kaposváron, Debrecenben és megyénkben, Esztergomban működik helyi szervezet. Áz ötvenkét tag figyelemmel hallgatta dr, Magyar györgy elnök beszámolóját. Szóba került a iskolai testnevelés pályázati rendszere, az ifjúsági sportrendezvények lebonyolítása, az ünnepélyek, megemlékezések sora, a Jó tanuló - jó sportoló pályázatok kiírása és elbírálása, az anyagi lehetőségek, valamint a taglétszám növelése. Dr. Magyar György főigazgató-helyettes mellett Maróti József, Török József, Tiba Gábor és Tóth Kálmánné tagja a vezetőségnek. Az elmúlt évben két nyugdíjas kollégájuknak - Pirchala Gyulánénak és Horváth Zoltánnak - ítélték oda az „Esztergom Testnevelő Tanáraitól" díszes plakettet. Pirchala Gyuláné ősszel vasdiplomát kapott a Testnevelési Főiskolán. Kegyelettel emlékeztek meg Mészáros Ferenc tanár úrról, aki alapítója volt az egyesületnek és szellemi atyja az esztergomi testnevelőknek. Augusztusban hunyt el. Török József nyugalmazott testnevelő büszkén említette, hogy az ifjúság érdekében eddig is sokat tettek, de a sportedzőkkel való összefogás révén ez még javulhat. Binkhorst professzorral (balra), a modern lencsebeültetés atyjával - Főorvos úr, valahányszor veled találkozom, vagy csak a nevedet hallom, nekem mindig az 50-es évek gyulai napjai jutnak eszembe, amikor mint orvosgyerek, nektek, fiatal orvosoknak szedhettem a labdát a kórház teniszpályáján. - Igen, valóban azok a szép gyulai idők nekem is gyakran jutnak az eszembe, mint mondani szokták, emlékeink az egyetlen paradicsom, ahonnan nem űzhetnek ki bennünket. Orvosi működésemet a gyulai kórházban kezdtem, a kórbonctani osztályon, ahová az akkori időknek megfelelően irányítottak. Két év után sikerült átkerülnöm a szemészosztályra. Már közel három éves szemészeti múlt állt mögöttem, amikor egy kongresszuson tartott előadásom után odajött hozzám a szombathelyi kórház nagyhírű főorvosa, Miklós tanár úr és megkérdezte: nem lenne-e kedvem az ő osztályán dolgozni. Tekintve, hogy ismertem a két osztály közti színvonalbeli különbséget, boldogan igent mondtam. Szombathelyen hihetetlen sok műtétet végezhettem. Persze ezen az osztályon csak az tudott gyökeret verni, aki a hazai és külföldi szaklapokban is ismertté tette a nevét, ez a tanár úrnál követelmény volt. Tehát az én publikációim is szépen gyűltek. De így is meglepő volt, amikor mindössze tizenkét éves szemorvos múlttal a minisztériumból fellüvtak és megkérdezték, nem lenne-e kedvem elvállalni a megüresedett esztergomi szemész főorvosi állást. Kissé hirtelen ért az ajánlat, ezért három hónapi próbaidőt kértem. Egy hét múlva már az esztergomi járókelőktől érdeklődtem az itteni kórház holléte felől, mivel bevallom, Esztergomban azt megelőzően nem jártam. - Milyenek voltak az első benyomások? - Mintha nem is egy országban lett volna a szombathelyi és az esztergomi osztály. Nem akartam hinni a szememnek, hogy az az épület a szemészeté, amely kívül-belül mindenhez hasonlított - csak kórházi osztályhoz nem. - Tehát elkezdtél eleget tenni a kihívásnak! - Igen, mire letelt a negyedév, eldöntöttem: maradok, és jónevű osztályt csinálok, Budapestül 45 km-re, csak azért is! - Olyan egyszerűen beszélsz a maradásodról; holott közismert, hogy a főorvosi állások betöltését meglehetősen nagy tortúra előzi meg, ahol a protektoroknak is jelentős szerep szokott jutni! - Ez így van és így volt azokban az időkben is. Éppen ezért vagyok büszke, hogy nekem senkitől nem kellett segítséget kérni, de bevallom, nem is igényeltem volna. Amikor 1966-ban átvettem az osztály irányítását, olyan minimális volt a betegforgalom, amely szinte az osztály létjogosultságát is megkérdőjelezhette volna. - Mit tudtál tenni? - Még a próbaidő alatt sikerült a tatabányai kórház főorvosát rávenem, hogy engedje át nekem a komáromi járás beteganyagát, mivel ő a 20 ágyán állandó ágyhiánnyal küzködött, én pedig a dorogi járás 70.000 lakosából felét sem tudtam megtölteni a harminc ágyas osztálynak. Mivel ő is szombathelyi volt, barátilag sikerült megszüntetni ezt az aránytalanságot. - Gondolom, a műszerezettség gondja meg ezzel sem oldódott meg... - Ez igaz, de amikor az első csatát megnyertem, tudtam, a többi könnyebben fog menni, csupán a megfelelő patrónusokat kell megtalálnom. Azonnal hozzá is kezdtem. A Labor MIM akkori vezetője, Lehner Károly ugyancsak szombathelyi volt, talán nem is kell folytatnom. Szilágyi Jánost, a Szemüvegkeretgyár igazgatóját is sikerült megnyernem. Tőle szerződés révén rendszeres támogatást kaptam. Az utóbbi 10-12 évben, Bády Béla igazgatósága idején, a Mikromed gyár is rendszeres támogatóm lett. Elég, ha csak a műlencse-beültetéseknél nélkülözhetetlen operációs mikroszkópra gondolok, illetve arra az 57.000 német márkára, amit ezért a gyár kifizetett. De folytathatnám a sort Bábolnával és a szomszédos téeszekkel. Jól tudtam, hogy az ő segítségük nélkül olyan színvonalon, ahogyan szerettem volna, nem lettem volna képes működtetni az osztályt. - Bizonyára az osztály betegforgal- Gondolom, az esztergomi kórháznak sem lehetett közömbös, hogy ilyen sok területen kívüli beteget vonzottól Esztergomba. - Erre válaszolva hadd idézem Szontagh Csabát, akit az egyik főorvosi értekezleten kijelentette, hogy a Jövőben csak azok a kórházak illetve osztályok tudnak fennmaradni, amelyek más területekről is magukhoz vonzzák a betegeket." - Mi lesz most azokkal a betegekkel, akik a Te személyedhez kötötték esztergomi gyógykezelésüket? - A múlt év végén megkeresett a budapesti Mikroszemsebészeti Központ igazgatója, aki jól ismeri tevékenységemet, és megkérdezte, nem lenne-e kedvem náluk folytatni munkámat - és megszervezni intézetükben a gyermek szemsebészeti részleget. „Nyugdíjba vonult" Dr. Halmai Ottó szemész főorvos l)r. Halmai Ottó 1966. április 16-tól 1993. június 30-ig vezette az esztergomi kórház szemészeti osztályát. Huszonhat éves osztályvezetői munkásságával rekordot állított fel: klinikai osztályt ennyi ideig senki nem irányított a kórház történetében. Nyugdíjasként még másfél évig vett részt az osztály munkájában. Az elmúlt év végén meghívást kapott a budapesti Mikroszemsebé* szed Központ igazgatójától, hogy ott szervezze meg a gyermek szemészeti részleget. Mivel mindig szerette a szakmai kihívásokat, örömmel vállalta a megbízatást. Komoly tervei vannak, amit csak aktív szemorvosként lesz képes megvalósítani. tam. APojbics Jenő és Morvay Miklós barátaimmal közösen megtervezett látásvizsgáló autóbusszal - amely a maga idejében egyedülálló volt a világon - csupán Kínában négy alkalommal töltöttemelhosszabbidőt.Azautóbuszszal hosszú heteket tölthettem a moszkvai, hamburgi, milánói szakmai kiállításokon. Közel negyedévig az egyik londoni szemklinikán is tanulmányozhattam az ott folyó munkát. Legutóbb a Szingapúrban megrendezett világkongresszuson jártam. Tudod, ha az ember belekóstolt a népszerűségbe - félre ne érts, csupán a szakmairól beszélek - vagyis, hogy az ország minden zugából jönnek a betegek téged keresve és nem csak abból a szűk körből, akiknek a lakóhelyük szerint amúgyis te vagy az orvosuk, hihetetlen erőt ad és egyben kötelességet ró rád. Aki ebben nem kóstolt bele, nem tudhatja, hogy ez milyen érzés. Akinek még naponta szól a telefonja és ismeretlen emberek kérik a szakmai tanácsát és segítségét, akik csupán a szakmai híred alapján tudnak a létezésedről, mit kellene nekik mondanom? Én soha senkit nem kértem meg, hogy tessék szíves lenni engem választani, de amíg érzem a betegek belém vetett bizalmát és úgy érzem, hogy eleget tudok tenni az elvárásaiknak, addig folytatni fogom a munkámat. (Pálos) ma is megnövekedett! - Igen, ugrásszerűen. Elég, ha csak annyit mondok, hogy hályog

: (cataracta) műtéteink számát az évek folyamán a négy-ötszörösére sikerült emelni. Minőségi változást a műlencse-beültetésekkel kombinált műtétek gyakorlata jelentett, melyet 1983-ban vezettem be osztályunkon, messze megelőzve ezzel a legtöbb egyetemi klinikát. Ennek az eljárásnak abban az időben még a szakma vezetőinek körében is nagyon sok ellenzője volt! - Úgy tudom, a legnagyobb sikereket mégis a kancsalság elleni műtétek terén érted el. - Valóban, hiszen ma kancsalság miatt ötvenszer(!) annyi beteget operálunk, mint ideérkezésemkor. Természetesen ezzel a betegek az ország különböző területeiről keresik fel osztályunkat. Az elmúlt esztendőben például nem volt olyan megyénk, ahonnan ne kezeltünk volna ilyen betegségben szenvedőket. Budapestről különösen sokan érkeztek. Egy ilyen kiváló intézetbe való meghívás nem csak kitüntetés, hanem egyben újabb kihívás is. Ennek is megpróbálok becsülettel eleget tenni. - Ezek szerint az esztergomi betegekkel való kapcsolatod megszakad, vagy talán mégsem? - Egyáltalán nem, hiszen a Mikroszemsebészeti Központban betöltött állásomon kívül heti egy délután az egyik ultramodem budapesti optikai szalonban is rendelkezésére állok az engem felkereső betegeknek, és heti két alkalommal az esztergomi „Granoptika" computeres szemvizsgálójában is találkozni fogok a helybéliekkel. - Főorvos úr, nyugdíjas korban ennyi vonalon helyet állni... Hogy szorulhat egy emberbe ennyi energia? Ülhetnél nyugodtan a „babérjaidon" és élvezhetnéd a szép, nyugállományú éveket. Utazhatnál és még sok egyébbel elüthetnéd az időt, nem pedig megfeszített munkával! - Nézd, ami az utazást illeti, elmondhatom, hogy a fél világot bejárFőszerkesztő: SEBŐ JÓZSEF Szerkeszti a szerkesztőbizottság Elnöke: BENCZE CS. ATTILA Rovatvezetők: Bánhidy László(fotó-grafika), Koditek Pál (közélet), Nagyfalusi Tibor (művelődés), Ortutay András (helytörténet), Pálos Imre (sport) Szállási Árpád dr. (főmunkatárs) Felelős kiadó: a GRAN TOURS Kft. ügyvezető igazgatója 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Nyomda: D - Print HU-1SSN 0864-7054