Esztergom és Vidéke, 1995

1995-12-14 / 50. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. december 14. * POLGÁRI LAP 50. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Hírlap boltban (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft ADVENT AJANDEKOZAS „Karácsony közeledtével egy kis ajándékcsomag juttatásával szeretnénk önnek szebbé tenni az ünnepeket" - így kezdődött a december 5-ére szóló meghí­vó, amelyet több mint kétszáz kisnyugdí­jas címére küldött ki az ajándékosztás két szervezője: a Polgármesteri Hivatal és a Vöröskereszt Városi Szervezete. Ez az együttműködés azt is magában foglalta, hogy a Vöröskereszt farsangi báljából származó bevételt a városi költségvetés­ből egészítették ki. A Technika Házában megtartott ren­dezvényen az önkormányzat képvisele­tében dr. Könözsy László polgármester, a Vöröskereszt nevében dr. Nemes Tamás, a helyi szervezet alelnöke köszöntötte a megjelenteket, akiknek egyike a követ­kező levél nyilvános közvetítését bízta szerkesztőségünkre: Tóth Györgyné és munkatársai részére Polgármesteri Hivalal A Technika Házában megható ünnep­ség keretében adták át a kisnyugdíjasok­nak az ajándékcsomagot, ami otthon ki­bontva nagyon jóleső meglepetést, igazi örömet okozott. Ezúton szeretném meg­köszönni a Vöröskereszt és a Hivatal szo­ciális csoportja dolgozóinak az ajándé­kot. Kellemes Karácsonyi ünnepeket és Boldog Újévet kívánok nekik, hogy to­vábbra is segíthessék a szegényeket. Tisztelettel: Derzsy Lajosné A Városházán megtudtuk, hogy jelen­leg az ünnepi örömszerzés „második fel­vonását" készítik elő: ennek során két­háromezer forintos utalványokat fognak küldeni a rászorulók szélesebb körének ­így a nagycsaládosoknak is. December 6-án a Szabadidőközpontban a Vöröskereszt Esztergomi Szervezete nyugdíjasok részére Advent, Mikulás, Karácsony címmel zenés irodalmi köszöntő estet rendezett A műsorvezető és a műsor összeállítója Villányiné Böszörményi Mária volt a szereplők az Esztergom-Kertváros Szent István Egyházközség középiskolás hittano­sai és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai voltak. A kis ünnepi összeál­lítás mindenki számára felemelő és felejthetetlen hangulatot varázsolt Németh Iván Megtárgyalta a képviselő-testület _ A NEVELÉSI SZAKSZOLGALATOKRÓL Esztergom város önkormányzata a közoktatási törvényben meghatározott pedagó­giai szakszolgálatok közül három alapvető szolgáltatást vállalt és tart fenn. Ezek: a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás és a gyógytestnevelés. Az Oktatási Bizott­ság, majd a képviselő-testület is először tárgyalta komplex módon e szakszolgálatok tevékenységét. Mindháromnak közös jellemzője, hogy míg ez a gyerek számára in­gyenes szolgáltatás, addig az állam ezt a tevékenységet semmilyen normatív támoga­tásban nem részesíti, továbbá az, hogy Esztergomban mindegyik valamely intézmény­hez integrálva működik. A három szakszolgálat tevékenységét az alábbiakban mutat­juk be. • Nevelési tanácsadó 1982-től működik városunkban a Petőfi Sándor Általános Iskolához csatoltan. Jelenlegi tárgyi feltételeik a két szobával és a váróhelyiséggel csak minimáüs szinten elégségesek. Személyi feltételeik szakmai szempontból jók, három főfoglalkozású és négy részmunkaidős szakember látja el a teendőket A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendelleneségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemények készí­tése, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatások szervezése. Fő tevékenységük első­sorban a családgondozással kiegészített pszichoterápia és készségfejlesztő munka. Jogszabályi kötelezettségük az iskolaérettségi vizsgálatok lebonyolítása is, amit saj­nos, gyakorta viták, ellenérzések nehezítenek. • Á logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, a beszédhibák és nyelvi-kom­munikációs zavarok javítása, a dyslexia megelőzése és gyógyítása. Beszédjavítás 1968-tól folyik Esztergomban. Az első perctől kezdve a Montagh Imre szakiskola szervezetéhez tartoznak logopédiai munkaközösségbe tömörülve. Jelenleg hat beszéd­javítást végző és egy fogyatékos gyermekeket kezelő logopédus dolgozik, akik közül kettő évek óta tartósan távol van. Áz 1995/96. tanévben 311 a kezeltek száma, 10-11 logopédus kellene a rendelkezések szerint. A megyében egyedül Esztergomban nincs külön logopédiai kezelőhelyiség, megoldása évek óta húzódik. Ennek hiányában 19 helyen végzik a beszédjavítást, s felszereltségük mindössze egy darab diavetítő. (Még az alapeszköznek tekinthető magnókkal sem rendelkeznek.) Az óvodák nagycsoport­jaiban és az általános iskolák alsó tagozataiban minden gyermeket vizsgálnak. Áz itt kiszűrt beszédhibások kezelését jelenleg négy csoportban hetente két alkalommal, tehát a minimumon tudják vállalni. Működésük a rendkívül nehéz körülmények elle­nére is eredményes. A kezelt gyermekek egyharmada tünetmentessé válik, egyharmada lényegesen javul, s mindössze egyharmad a keveset vagy egyáltalán nem fejlődők aránya. Az Oktatási Bizottság javaslata szerint a központi logopédia létrehozása ha­laszthatatlan és egyben költségkímélő is lenne. (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt Olvasóink ! Lapunk következő két száma december 21-én (összevont, ünnepi szám), illetve január 4-én jelenik meg. Esztergom Barátainak Egyesülete: közgyűlés és emléktábla avatás December 8-án 17.30 órára hirdették meg az EBE közgyűlését. Mivel azonban erre az időpontra a nyilvántarott 117 tag­díjfizető közül csak 28-an gyűltek össze a Technika Házában, a szabályok szerint új alkalomnak tekinthető és így határo­zatképes közgyűlést 18 órakor kezdték el. A napirendi pontok sorában Meszes Balázs titkár az egyesület 1995. évi mun­kájáról illetve gazdálkodásáról, Meggyes Miklósné, az ifjúsági tagozat vezetője a Város- és Faluvédők Országos Szövetsé­gének Esztergomban rendezett nyári tá­boráról számolt be, a Hídbizottság ezévi tevékenységét pedig Homor Kálmán, ügyvezető elnök ismertette. Koditek Pál, az EBE elnöke javaslatot tett a jövő évi munkatervre, amelynek legfontosabb feladataiként a hagyomá­nyos helyi városvédő tábor megrendezé­sét a híd felépítését segítő képeslap-áru­sítást emelte ki, továbbá azt hogy Érsekúj­vár, Párkány, Esztergom, Dorog önkor­mányzatainak regionális együttműködé­se keretében e városok civil szervezetei­nek összefogását is megteremtsék. Néhány hozzászólás következett, ame­lyekből kiviláglott helyben is nagy szük­ségét érzik a civil erők szervezett össze­fogásának, - ha egyáltalán vannak ilye­nek?... Hiányolták az EBE folyamatos je­Prokopp János emlékezete Prokopp Jánost a zombori kőműves család rajziskolát végzett és kőműves szakmát is kitanult gyermekét a szülők 17 évesen Budapestre küldik, hogy ott tanuljon tovább. Pollack Ágoston irodá­jába kerül, ahol találkozik többek között Hild Józseffel is. Pollack küldi ki Bécsbe, majdNémetországba, ahol Karlsruhében diplomát szerez. Hazajövetele után Pest­re kerül a Dunagőzhajózási Vállalathoz építési felügyelőnek. Oroszlánkörmeit már itt is megmutatja, ő tervezi pl. a ha­jógyári szigetre vezető szétnyitható vas­hidat. Néhány évvel később Esztergomban köt ki, ahol Hild József ezidőtájt a Bazi­lika építése mellett több jelentős megbí­zással is foglalkozik. A munkákkal túlter­helt Hild „pesti kedves barátját" ajánlja a Reál Tanoda épülete általa már elkezdett tervezésének befejezésére. A 28 éves fia­talember a feladatot a megbízók teljes megelégedésére hajtja végre. Ez az épü­let szinte észrevétlenül csatlakozik a Vá­rosháza tömbjéhez, s ma is dísze a Deák Ferenc utcának. E referencia-épület sorra hozza számá­Meszes Balázs, Iványi Pál és lenlétét igazi szerepének - a várospoliti­kába való nyilvános beleszólásnak és el­lenőrzésnek - a teljesítését ugyanígy azt is, hogy a hivatalos önkormányzat nem nyújt az egyesületnek semmilyen anyagi támogatást. A munkatervhez az egyesület további javaslatokat is szívesen elfogad. A közgyűlés előtt 16.30 órakor - szin­Koditek Pál az elnöki asztalnál tén az EBE rendezésében - felavatták a Prokopp János tevékenységét megörökí­tő, a Kossuth Lajos utca és a Sissay köz sarkán lévő Prokopp-ház falán elhelye­zett emléktáblát. A város hajdani nagyhírű építészének munkásságát Homor Kálmán mérnök méltatta. Az ő avatóbeszédéből válogat­tuk az itt közölt részleteket. szobrász kerámiái teszik teljessé, mint­egy bizonyítva atjírsművés zetekértékfo­kozó szerepét. Ó tervezte - eredetileg Bischitzky János, gazdag vaskereske­dő magánházául - a jelenleg átépí­tés alatt álló Postaépületet. Bejára­ta a most folyamatban lévő felújítás kap­F IEt -á^'-jBÜEr V É • 1 | fjb • x i _ E •• 'fa H^^r- ^ i iá mKf . ~ ra a legkülönbözőbb megbízásokat. Csak kiemelni lehet egyiket-másikat. A Deák Ferenc utca 7. szám alatti lakóház Etter Lőrinc serfőzőmester számára épült. Homlokzatát Marschalko budapesti csán eredeti helyére kerül vissza, és re­mény van az épület értékes részleteinek felszínre hozására is. Prokopp átveszi Hildtől a Széchenyi téren a Takarékpénz­tár bérházának tervezését is. A tér többi házához mérten túl magasra tervezett épületet önmagában tökéletes homlok­zattal fejezi be. ó tervezte a Kossuth La­jos utca 3. alatti ház egyemeletes kis épü­letét mely tökéletesen illeszkedik az épí­tésének idején már álló Rochlitz-házhoz. A Kossuth Lajos utcában még hat föld­szintes épülete áll. Mint prímási építész tervezi a jelenlegi Bajcsy-Zs. utca 22-24. szám alatti két gyönyörű kis palotát saját kiforrott ro­mantikus stílusában, és egyet vele szem­ben a 45-ös szám alatt. Mindhárom épü­let műemlékileg védett. A prímási erdé­szet egykori főépülete (a mai Kolping­ház) a szigeten az általa kedvelt nyers­tégla díszítésű homlokzattal és jó aránya­ival kiállta az idők viharát. Homlokzata ma is eredeti állapotában díszeleg. A vas­útállomás épülete a maga egyszerűségé­ben már több művészt megihletett. A Pe­tőfi utca 38. szám alatti ház is már messziről hirdeti tervezőjét. Végül meg­említhetjük még városunk egyik éksze­rét a Belvárosi templom Prokopp által tervezett tornyát és egy középületet a Simor Kórházat. Valamennyi épületét részletekben menően maga tervezte, munkabírása egyszerűen fantasztikus volt. Az említett épületek mellett nevéhez fűződik a garamkövesdi és a kéméndi fa­híd valamint az esztergomi Várhegy és a város vízvezeték-hálózatának tervezése is. Mint megyei építész működött közre a megyei utak és vasutak megalkotásá­ban, ezt a munkáját ma beruházási tevé­kenységként jellemeznénk. Most amikor Prokopp János emlék­tábláját volt otthonának falán az Eszter­gom Barátainak Egyesülete a köz számá­ra átadja, úgy gondoljuk, hogy e szerény megemlékezés a 100 év előtti Esztergom építészeti arculatának megteremtője előtt akkor lesz igazán teljes, ha azzal az elha­tározással párosul, hogy megőrizzük mindazt ami ebből az életműből megma­radt. Valamennyiünknek, hivatásosaknak és nemhivatásosaknak azon kell munkál­kodnunk, hogy a város mai erőteljesen formálódó arculata értékében és szellem­iségében méltó legyen ahhoz az örökség­hez, melynek egyik meghatározója Pro­kopp János volt. HIRUNK AZ ORSZAGBAN Népszabadság, dec. 7, csütörtök A parlament kedden késő este a költ­ségvetési törvény részletszavazásakor úgy határozott maradjon az Alkotmány­bíróság székhelye Esztergomban. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára a Népszabadság kérdésére úgy fogalma­zott: a bírói testület maximálisan tiszte­letben tartja a parlamenti döntést. Ezért változatlanul fenntartja esztergomi irodá­ját a testületi ülések és a határozatok ki­hirdetésének helyszíne azonban továbbra is a budapesti Donáti utcában kifejezet­ten az Alkotmánybíróság számára kiala­kított székház lesz. Holló reményét fejezte ki, hogy a par­lament az Alkotmánybíróságról szóló törvény bejelentett módosítása alkalmá­val végérvényesen dönt a testület székhe­lyéről. A főtitkár nem kívánt reagálni arra a felvetésre, hogy a Donáti utcai épület ki­vitelezéséért jelentős prémiumot kapott a testület elnöke is. Azt mondta, az Alkot­mánybíróság ilyen felvetésekre nem szo­kott reagálni.

Next

/
Thumbnails
Contents