Esztergom és Vidéke, 1995

1995-12-07 / 49. szám

3 ÉRDEKEINK ­ÉRTÉKEINK ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 30-31. SZAM HÍRÜNK AZ ORSZAGBAN ES A DUNA TULPARTJAN Népszabadság, december 2., szombat Antal Anikó riportjából: Egy héttel ezelőtt Haller Zoltán lemondott az Országgyűlés alkotmány- és igazság­ügyi bizottsági tagságáról. Arra a kérdésre, hogy ez véletlen időrendi egybeesés, avagy oksági összefüggés a mentelmi jogának felfüggesztése között, azt válaszolta: nagy tisztelője Kósáné Kovács Magdának, akit - mint mondotta - politikai tanítómesterének tekint. Tudja, hogy Kósáné május óta szeretne ebben a bizottságban tevékenykedni, de miniszterként erre nem volt lehetősége. Most viszont, hogy lemondott a miniszteri székről, csak akkor dolgozhat a bizottságban, ha valaki átadja neki a helyét. Haller Zoltán - szavai szerint - amúgy sem érezte jól magát ebben a bizottságban a törvény-előkészítésében tapasztalt anomáliák miatt. A jövőben más bizottságokban szeretné hasznosítani magát, például az európai integrációs bizottságban, ahol nincs gyakorló jogász. Már készül erre a feladatra: - Gőzerővel tanulok angolul - mondja A 168 Óra cikkére Haller Zoltán helyreigazítási kérelemmel fordult a szerkesztő­séghez. A hét pontba sorolt helyesbítés közül a lap csak annak adott helyet, amelyben a képviselő tiltakozik a hamis beállítás ellen, miszerint 160 centiméterre nőtt volna. „Ez az egyik legkomolyabb sérelmem, hiszen a legújabb mérések alapján 172-174 centi közötti magasságot értem el. Higgyék el, újabb tíz centiméterért sok mindent megtennék" - írja abban a 168 Órának megküldött levélben, amelynek egy másolatát a rendelkezésünkre bocsátotta. Egy pozsonyi tudósításból: (Nem kap támogatást az alapszerződés) A szlovák törvényhozás bizottságaiban továbbra sem kap megfelelő támogatást az alapszerződés. Pénteken újabb akadályt gördítettek a parlamenti vita elé (...) az egyet­len ellenzéki többségű környezetvédelmi bizottságban is. (...) Itt Jozef Sesták külügyi államtitkár feladata volt a kormányjavaslat indoklása, ő azonban felszólalásának jelen­tős részét a nyelvtörvénnyel kapcsolatos budapesti reakciók bírálatának szentelte. Azzal összefüggésben, hogy az államnyelvtörvény nemzetközi bemutatása és védel­me komoly költségeket jelent Szlovákiának, a diplomata utalt arra, hogy e pénzesz­közöket esetleg az Esztergom és Párkány közötti híd építésétől vonnák el. (...) Mi a valóság az Uniker körül? Ki az új tulajdonos? Mi lesz az üzletekkel? Városunkban és vidékén 1972. január l-jétől fontos szerepet tölt be a lakosság ellátásában az Uniker Kereskedelmi Vállalat, ami most Uniker Részvénytársaságként működik. A kereskedelmi tevékenység mellett mindig támogatták a sportversenyeket, sportszakosztályokat, önálló sportegyesületük is volt. Az Uniker Asztalitenisz SE ma is sikeresen szerepel az NB E-ben. A kulturális rendezvények szponzorai között is gyakorta szerepeltek, legutóbb ez év nyarán a Várszínház Alapítványt támogatták. Újabban riasztó híreket hallunk vásárlóik körében, akik féltik megszokott bevásárló helyeiket. Megszokták a választékot, a gyakori akciókat, sokan e cég boltjaiban váltják be étkezési utalványaikat is. Elterjedt a híre, hogy a főrészvényes Megyei önkormányzat eladta a saját és ­meghatalmazás alapján - a Vaszary Kolos Alapítvány részvényeit. Ezzel új tulajdo­nosak) kezébe került a nagymúltú cég. A májusi, majd az október végi közgyűlésen sem derült ki, hogy mit akarnak az új gazdák. A Megyei önkormányzat vállalkozási és vagyonkezelő osztályvezetője csak annyit mondott, hogy egy befektetői társaság vásárolta meg részletfizetéssel a részvényeket, de az árnak csak töredékét, 32 milliót fizettek ki eddig. A pénzből hét és félmilliót a Vaszary Kolos Alapítvány már el is költött a kórházra. Közben megtudták, hogy további pénzre ők sem számíthatnak, mert nem fizet a vevő. Elfogyott a pénze? Más tervei vannak? Az Uniker igazgatója nem nyilatkozhat, de a Polgármesteri Hivatalban a jegyzőasz­szony sem mondott semmit kérdéseinkre. Ki a tulajdonos? Olyan hírek járnak, hogy az Állami Vagyonügynökség korábbi igazgatója a vevő, aki volt már a Konzum Bank elnöke is, és mindkét helyről távozni kényszerült Most itt próbál szerencsét?! Az Uniker boltok még működnek de megkezdődött az ingatlanok eladása. Meghirdették a Kossuth Lajos utcai irodaházat 60 millióéit, ABC-ket árulnak Esz­tergomban, Dorogon, Tokodon, Lábatlanon, Nyergesújfalun. Vagyon nélkül elképzel­hetetlen a további működés. Az október végi közgyűlésen nem fogadták el a részvényesek a mérlegbeszámolót az igazgatóság, a felügyelőbizottság megbízatása lejárt új vezetőket viszont nem választottak. Mi lesz a nagy múltú kereskedelmi cég sorsa? A döntés a cégbíróságra marad? (s.e.) UNUCE8 KERESKEDELMI R T. uc ESZTERGOM, Kossuth Lö. 13. Csak közvetlen fogyasztásra alkalmas éhtmUuervásárlásira jogositf 100,- Ft ÉRVÉNYES: 1995. december 31-lg *N? 75641 Uniker utalvány, de meddig...? Szenvedélybetegekről szenvedélymentesen December l-jén nevelési értekezle­tet tartottak a Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft és a Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakisko­la szervezésében a Relabor Kft. előa­dótermében. Az értekezlet témája a drog- és alko­holfüggőség gyógyításának lehetősége volt Az értekezlet meghívott vendége Mihaldinecz Csaba, a pécsi Leo Amici Alapítvány vezetője tartott előadást az Alapítvány fenntartásában működő gyógyterápiás intézetről, ahol szenve­délybetegeket kezelnek. Az intézet Komló legszebb helyén, erdei környezetben van, ahol bentlaká­sos módon, egyidejűleg 14 szenve­délybeteget gyógyítanak 15 hónapos terápiás kezeléssel. Mihaldinecz Csaba magával hozott vendégként néhány gyógyult, illetve kezelés alatt lévő beteget, akik bemu­tatták az úgynevezett színházterápiás kezelést, majd válaszoltak a jelenlévő tanárok és szociális szakemberek kér­déseire. (M.Zs.Á.) Zenei hírek Szép eredménnyel tértek haza az esztergomi Zenede növendékei Tatabá­nyáról a Komárom-Esztergom megyei zeneiskolák zongoristáinak Dl megyei vetélkedőjéről. Petróczi Csaba 1. helyezést ért el a 4. korcsoportban (tanára: Klinda Magdolna); Deutsch Nóra 3. lett a 2. korcsoportban (tanára: Rózsár Brigit­ta); Gönczi Gabriella az 1. korcsoport­ban és Táborita Adél a 3. korcsoport­ban különdíjat kapott (tanáruk: Ko­vács Andrea). Sikerükhöz gratulálunk! December 11-én, délután fél hatkor Nagynövendék koncertet rendeznek a Városi Zenede földszinti előadótermé­ben. A hangversenyen 4., 5., 6. és to­vábbképző osztályos növendékek ját­szanak Bach, Schubert, Bartók, Mar­cello, Mozart és Popper műveiből kü­lönböző hangszereken. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. A belépés díjtalan. CED - MPI PROJECT Belső megújulás a Balassában Az iskolákban folyó munkáról, az oktatásról mostanában kevés szó esik, a közvélemény csak a pedagógusok demonstrációiról hall. A jogos követeléseket mindenki meg is érti, hiszen ellehetetlenülnek az intézmények, alapvető tárgyi feltételek biztosítására is alig van már pénz. Az oktatás, a nevelés kérdései így - a közvélemény előtt legalább is - háttérbe szorultak. Pedig a megújulás igénye sokakban él, s tesznek is érte, amennyiben ez nem anyagiák kérdése. így van ez a Balassa Bálint Általános Iskolában is: a szűkös anyagiak ellensú­lyozására törekedve megpályázták a Holland-Magyar CED-MPI Project elneve­zésű oktatási-nevelési programot, és a megyében negyedmagukkal el is nyerték ezt a pályázati támogatást. „Módszertani kultúránk fejlesztésével kívánjuk kom­penzálni az anyagi hátrányokat" - szólt a legfőbb indoklás a beadott pályaműben. • Mit is jelent egy iskola életében a belső megújulás, amire nemrég kétnapos értekezleten készültek a nevelők Fluxa Ottóné szaktanácsadó irányításával? - Megvizsgálták a belső tartalékokat nevelési-oktatási oldalról, a konkrét gondok feltárásával a megoldásokra használható ötleteket gyűjtöttek, és új szer­vezési feladatokat tűztek ki célul. A „gyermekcentrikus iskola" megvalósítása érdekében tervbe vették - többek között - az iskola és környezetének szépítését, a szülőkkel való együttműködés szorosabbá tételét. Az átvett holland módszer a tervszerű cselekvésekre épül, jellemzője a fokozatosság, a lépésről-lépésre hala­dás, - mindennek végső célja a hatékony iskola. A pedagógusok első feladatként a korszerű tanulásszervezési munkák körének kibővítésében egyeztek meg, valamint a jutalmazási rendszer felülvizsgálatát tűzték ki célul. A kiscsoportos foglalkozások az otthonról hátrányokkal érkező gyermekek gondozására, személyiségük fejlesztésére is több lehetőséget adnak. E program végrehajtásához nem szükségesek újabb anyagi erőforrások. Sikere kizárólag a pedagógusok szakmai és emberi hozzáállásán múlik. A Balassára eddig is jellemző volt a neveléscentrikus, családias légkör, ami a holland program bevezetésével bizonyára tovább erősödik. Mindehhez eredmé­nyes munkát kívánunk a tantestületnek. K-Sz. E. Uj iskola-galéria nyílik A Petőfi Sándor Általános Iskolában december 13-án, szerdán 17 órakor rendezik a névadó ünnepséget termé­szetesen kiállítással egybekötve. Az első kiállító művész az iskola egykori rajzta­nára, Kocsisné Gerencsér Anna, a két év­vel ezelőtt városunkban rendezett I. Or­szágos Pasztell Biennálé nagydíjasa. A tárlatot Cséfalvay Pál, a Keresztény Mú­zeum igazgatója nyitja meg. A Luca-napján megszülető új galéria az iskola Aranyhíd alapítványától a Híd nevet kapta ajándékba. Reméljük, gyor­san felnő majd idősebb testvéreihez: a Sugár és a Dobó Galériához. Furlán Ferenc festő- és grafikusművész kiállítását a Dobó Galériában decém* ber 11-én, hétfőn 16 órakor Virág Jenő, a Megyei Müvelöési Osztály munkatársa nyitja meg. A tárlat festményei a Dobó Galériában, a grafikák a József Attila Általános Iskola aulájában tekinthetők meg január 6-áig. Onagy Zoltán Nap. 15. Decemberi jövőképek Vendégem volt a napokban. Illusztris vendég, amióta is­merem, folyamatosan illusztris, pedig fiatalabb nálam vagy három évvel. Bejelentkezett előre, bár telefonszámom az ő köreiben sehol nem szerepel, titkárnője kinyomozott, időpontot fixált és a megbeszélt dátum előtt egy órával még egyszer felhívott tárgyalókész vagyok-e. Rendszerint tárgyalókész vagyok, de nem minden esetben érdekel a tárgyalás alanya, olyankor vagy nem megyek, vagy szigorú vagyok és moró­zus. Most azonban nem tudtam, mire számítsak, OK, mond­tam, jöjjön az úr, tele a lélek várakozással. Szép, barna hang a titkárnőé, olyan alt érzékiséggel, amit jó hallani, és aminek nem szokás ellentmondani. Az illusztris soha nem volt ur. Ezt hozza kell tennem. Azt hiszem, az első hónapok uramozása huszonvalahány évnyi folyamatos elvtársozás után valóságos heterotóp sokkot okozott számára. De erre nem tenném a nyakam. A tapasz­talat azt bizonyítja, a harmadik generációs kisbolsik úgy ültek át az egyik eszmerendszerből a másikba, mint a kony­haasztalnál egyik hokedliről a nem nyekergő másikra. Azt reméltem, minek tagadni, hoz valamit. Hozni csak az képes, akinek van mit. Szóval: legalább jó hírt vártam tőle. A jó hír postását szereti a címzett, megvendégeli, családjának bemutatja, sőt. Azt reméltem, - ugyanis idén sincs könyvem - maradt némi pénz a reprezentációs keretből. Zsuzsika, nézzük nieg, hány íves kötetét lehet kiadatni ennek a balfácánnak. Vala­mi ilyet reméltem. Nem kerestem, nem jártam utána, semmi felmutatható közös akcióban nem vettünk részt kivéve ta­lán egy nyolcvanötös író-olvasó találkozót, de azt is a SZOT (vagy mi) szervezte. Néha látom a televízióban, gondosan semmit mond. Hallom a rádióban, én káromkodom, ha nincs senki a közelemben, aki megbotránkozhatna, ő pedig gondosan semmit mond. Hogy valaki, akinek van szája, feje, abban agytekervé­nyek, hall innen-onnan ezt-azt, és mégis megállja har­minc éven át, hogy mondjon valamit, valami kereket, hasznosat, értelmezhetőt, ez azért a világ nyolcadik cso­dája. Érthetőbben: KISZ-titkárnak lenni, pártfunkcioná­riusnak lenni szigorú és szorgalmas KISZ és pártvezetők óvó keze alatt, ott tanulni meg a szakmát, a túlélési tech­nikákat, ez a világ nyolcadik csodája. (És hogy ezt senki nem szabadalmaztatta.) Szóval, egy ilyen ember jelentkezett be nálam. Az adott időpontban megállt egy szépséges Ford Escort az erkély alatti parkolóban, kiszállt belőle vendégem, a so­főrt otthagyta a kocsiban, ahogy ilyen körökben szokás. A fickó éppen olyan, mint tíz éve, nem változott semmit Tán elegánsabb, de ez sem feltűnő. Asztal megterítve Katalin-napi maradékokkal, sós-süte­mény, édes sütemény, + kolozsvári túrós (asszonyi spec.), konyak úri bor, illatos házi fehér, éppen kotyogó kávé. Minden felsorakoztatva egy érkező örömhír fogadásához. Kézfogás, röpke ölelés, ahogy szokás. Leülünk. Olyan az egész, mintha a Nemzetközi Valutaa­lap jelent volna meg személyesen. ízléses nyakkendő, stuc­colt szemöldök, alatta tiszta, nyugodt szempár. Köztünk a nagyasztal, én vigyorgok mint a hülyegyerek, ő decens, szolid és elnéző. Kinyitja az MSZP-monogramos dossziét. Hátul is van lapja, nem látok bele. Lapozgat Fénymásolt oldalak, hallom a csörgésből. Na, mondom, most ugrik a majom a vízbe. - Évek óta figyellek, barátom - mondja ő - néha öröm­mel, máskor kedvetlenül. Úgy látom, barátom, nem jó cél érdekében használod istenadta tehetségedet - Mire gondolsz, mit kell ez alatt érteni? - nézek elké­pedve. - Ezek az anyagok szinte kivétel nélkül azt bizonyítják, nincs jövőképed... - Kimarkol néhány folyóiratanyagot az elmúlt időből. - Hiányzik belőlük a fény, az okos derű (itt néhány jövőképre utaló meghatározás kimarad, mert be­tompult az agyam, nem jutnak rajta át a szavak) az előre­mutatás, a hit a szépben és az emberi nagyságban. A szöveg öt percnyi, hasonló tónusban. Egyszerűen meg se tudok nyekkeni, olyan sima és gyönyörű szógörgeteg ereszkedik az asztalra a sütemények közé a szájából. Azzal fejezi be: Én mindig számítottam rád, de fontold meg kérlek az elmondottakat... Többnyire rosszul riposztozom, de itt jut idő, energia és szomorúság, hogy kitaláljam a választ: - Édesem, - mondtam neki - nézz ki az ablakon, légy szíves. Ha engem várna az autó sofőrrel, nekem is volna jövőtudatom. Kettő is, ha kell. Vagy öt. Minden munkanap­ra egy.

Next

/
Thumbnails
Contents