Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-30 / 48. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. november 30. * POLGÁRI LAP 48. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Hírlap boltban (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft Megtárgyalta a képviselő-testület KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG (1995 január-október) Részletek dr. Kemenszki István rendőralezredes kapitányságvezető beszámolójából Helyzetértékelés A város közrend- és közbiztonsági helyzete a lakosság koréból érkező visszajelzéseket, valamint a számadatokat is figyelembe véve megfelelő. A városban alapvetően törvényes rend van, a hivatalok, intézmények, gazdálkodó szervezetek működése biztosított. A közhangulatot jelentősen befolyásoló bűncselekmény nem történt. Említést érdemel a B. Péter esztergomi lakos sérelmére elkövetett életveszélyt okozó testi sértés. A bírósági eljárás folyamatban, jelenleg 6 fő van előzetes letartóztatásban. A tavalyi zsarolási ügy 9 elkövetője közül 5 fővel szemben jelenleg is 2 ügyben büntetőeljárást folytatunk előzetes letartóztatás mellett A lakossággal való kapcsolatunk erősödött, segítik munkánkat elismeréssel szóltak egyes rendőri intézkedésekről. Rendőreink intézkedései alapvetően törvényesek. Az állampolgárok részéről 13 köszönő levél érkezett. A személyi állomány elítéli a szabad időben italozó, majd jogsértő magatartást tanúsító három rendőr kolléga cselekedetét. Személyzeti úton elbocsátásukra került sor. A bűnözés struktúrája alapvetően nem változott a személy és a közrend elleni bűncselekmények száma kis mértékben emelkedett a közlekedési bűncselekményeké enyhén mérséklődött, a vagyon elleni bűncselekményeké 10,6 %-kal csökkent. Az elkövetőkkel szembeni őrizetbe vétel és előzetes letartóztatásba helyezés alkalmazása, valamint a jogerős szabadságvesztés végrehajtása kedvezően hatott a betöréses lopás, a jármű önkényes elvétele, valamint a rablás bűncselekmények csökkenésére. (...) A megtett intézkedések (...) Az önkormányzat által biztosított 3 millió forintból fedeztük 4 fő közalkalmazott fizetését akik közül 3 fő az év során rendőrkapitánysági állományba került. (...) A rendőri jelenlétet Esztergom és Kertváros közterületein szinten tartottuk, sőt 1995. június 26. - augusztus 18. között, a gyakorló szolgálat idején fokoztuk is. A Magyar Suzuki Rt 1 db Suzuki 1600-as gépkocsit biztosított, az alapítvány az üzemeltetés költségeit fedezte. Esztergom-Kertvárosban terveink ellenére - a csökkenő létszám miatt - a körzeti megbízotti csoport tevékenységét nem sikerült megoldani. (...) A közlekedési balesetek számának növekedése miatt hetente kis akciókat havonta megyei, Ül. regionális akciókat tartunk. (...) Számos kényszerű takarékossági intézkedést vezettünk be. November l-jétől új alkoholszonda került alkalmazásra. (...) Várható tendenciák Amennyiben a rendőrság nem kap központi béremelést akkor a Kapitányság jelenlegi létszámhiánya (11 fő) várhatóan tovább fog növekedni, nyugdíjazás, pályaelhagyás miatt (...) A közterületi rendőri jelenlétet a jövőben 2 fős gépkocsizó járőrrel, esetenként 1-2 fős közlekedési járőrrel, a legroszszabb esetben 2-3 fő közrendvédelmiközlekedési közös járőrrel tudjuk biztosítani. A dologi kiadások növekedésének elmaradása esetén a megelőző és reagáló képesség kerülhet veszélybe. A bűnözés várható alakulására nézve, a szervezettség növekedni fog, jelentős orgazda hálózat van felderírés alatt Megnőtt a tiltott szerencsejátékot szervezők száma. Megjelent a pénzmosás és egyéb más, gazdasággal összefüggő bűnözés. A betörések és a járműlopások száma csökkent de minőségi változás következett be: az elkövetés jelentős értékre és nyugati autókra irányul. Forog a szélkerék Esztergomi diákok sikerei Münchenben A hétfői országos napilapokban büszkén olvashattuk a szűkszavú hírt: két esztergomi diák, Honti Ákos és Pataki Szilárd első lett Münchenben egy nemzetközi innovációs versenyen. Rövid nyomozás után kiderült, hogy mindketten a Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola negyedikes tanulói. Felhívtuk az iskola igazgatóját, Kora Antalt, aki kérésünkre a következő tájékoztatást adta: A 14-19 éves korosztály részére Magyarországon is, külföldön is évente rendeznek ún. innovációs versenyt, amelyen a zsűrinek értékelnie kell a diákok által készített találmányokat A két fiú ez év tavaszán második lett az országos döntőben, 100 ezer forintos jutalmat kaptak, automatikusan felvételt nyertek bármelyik magyarországi műszaki főiskolára vagy egyetemre, és benevezték őket a nemzetközi versenyre is. Ez utóbbi vetélkedőt a Y.E.E.R. (Young European's Enviromental Research) szervezte, és Münchenben került rá sor november 23-26-án. Itt 33 európai országból 58 fiatal feltaláló vett részt a megmérettetésen. A helyszín a Légiközlekedési Múzeum kiállító csarnoka volt, ahol nemzetközi zsűri ítélte az első díjat az esztergomi fiúknak. Az oklevél mellé 7 ezer márka is járt, sőt felkérték őket a következő évi verseny zsűrijébe is. • Mi a találmány lényege? - Egy új típusú szélkerékről van szó, amely vízszintes tengelyű, állítható lapátjai vannak, és követi a szélirány változásait. Míg a hagyományos szélkerék mindössze 10 %-át hasznosítja csak a szélenergiának, az ő szerkezetük 30 %-os hatásfokkal működik. A mezőgazdaságban, az iparban, sőt a háztartásokban is felhasználható, és nagy előnye, hogy egyáltalán nem szennyezi a környezetét, mint más energiaforrások. Itthon már szabadalmazva van a találmány, de Németországban is igen nagy volt az érdeklődés iránta. Hadd említsem még meg, hogy iskolánk műszaki tanára, Kavalecz Sándor gyakorlaü tanácsaival sokat segített a fiúknak az ötlet megvalósításában." • Ön hogyan szerzett tudomást a ragyogó sikerről? - Vasárnap este éppen az RTL híradóját néztem, amikor meglepődve ismertem fel a képernyőn két tanítványunkat a jutalmazottak között. Mint utóbb kiderült, nemcsak az RTL, de a Bajor Rádió is készített riportot a gyerekekkel. Másnap már a hazai lapok is hírt adtak az eseményről, sőt holnapra is több országos média tudósítóját várjuk iskolánkba... A két fiú nagyon boldog, s mi is büszkék vagyunk tanítványainkra. Úgy gondoljuk, nemcsak az iskola, de az egész város büszke lehet e szép sikerre, hiszen ez ismét öregbítette Esztergom patinás nevét, Európa-szerte. Ákos, Szilárd, gratulálunk! Sz.B. >- Tudósításunk a Képviselő-testület november ^-ai ölésérdi a 2.! oldaton; • Miért csak az Aranybegyen látható a Körzeti TV'iiafitóM^'.i^.'i^alpM >• Sporthírek — Repülők Esztergomban, 1911 (4. oldal) UTKOZTETO-EGYEZTETO Alkotmánybíróság Esztergom (??...) Miavecz Jenő várcsi képviselő (SZDSZ) levélben fordult lapunkhoz, kérve, hogy a mellékelt helyreigazításnak adjunk helyet, ugyanakkor Pető Ivánnak az előző számban töredékesen megjelent válaszlevelét teljes terjedelmében közösük le. Ez szerinte azért fontos, „mert így egyértelműbbé válik, hogy a budapesti székhely mellett szóló érvelés, amely a levélben szerepel, az Alkotmánybíróságtól és nem Pető Ivántól származik". A lap múlt heti számában olvashattunk dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő azon nemes erőfeszítéseiről, amelyeknek célja, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne kerüljön Budapestre. Állítása szerint ebbéli munkálkodásában öt (5) parlamenti párt támogatja. A szabaddemokraták nem. Ez utóbbi állítása - némi eufemizmussal élve nem tükrözi hiven a valóságot. Az SZDSZ - akárcsak a többi parlamenti párt és dr. Haller Zoltán is - nem helyesli azt hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó részét a költségvetési törvényben módosítsák. Az sem helytálló, hogy az Alkotmányügyi Bizottságban a szabaddemokraták Budapest mellett voksoltak volna. Úgy látom, dr. Haller úr rövid idő alatt már másodszor (először mentelmi jogának felfüggesztése ügyében) kerül konfliktusba a tényekkel. Ez pedig az álmoskönyv szerint nem jó jel. Miavecz Jenő, az SZDSZ esztergomi szervezetének elnöke Pető Iván válaszlevelének teljes szövege: Tisztelt Könözsy László! Megkaptam október 5-én kelt levelét köszönöm. Az ön által említett szeptember 27-ei megbeszélés - melyen dr. Sólyom László, Kuncze Gábor és dr. Vastagh Pál vett részt - központi témája a személyi számokkal kapcsolatos javaslat és az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos állásfoglalása volt. Mellékesen szóba került az Alkotmánybíróság székhelyének módosítása (Budapesten maradása) is, de ezt az ügyet ahogy korábban az Esztergomba települést is - az Országgyűlést kész helyzet elé állítva - az Alkotmánybíróság saját maga döntötte el. Sem a belügyminiszter, sem az igazságügyminiszter nem játszott szerepet ebben a döntésben. Amennyire információim alapján tudom, az Alkotmánybíróság praktikus okok miatt kívánja, hogy székhelyük Budapesten maradjon. Lehetetlen megoldani ugyanis, hogy az a kb. 200 dolgozó, akiknek túlnyomó többsége budapesti lakos, minden nap ingázzon a főváros, és Esztergom között. Az intézmény munkatársainak naponta több alkalommal kell megjelenniük különböző, szintén.Budapesten lévő hivatalokban, az alkotmánybíráknak, tisztségviselőknek protokolláris rendezvényeken, amit képtelenség lenne megoldani, ha Esztergomban lenne a hivataí székhelye. Úgy vélem, a legcélszerűbb az lenne, ha tájékoztatásért a leginkább illetékes intézményhez, magához az Alkotmánybírósághoz fordulna. Budapest, 1995. október 11. Üdvözlettel: Pető Iván