Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-09 / 45. szám

ERDEKEINK - ERTEKEINK ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 45. SZÁM VtSSXÁTCKJNTŐ Szeptember ^30, Az újabb városrészek szimbolikus csatlakozása a 100 évvel ezelőtt egyesült Esztergomhoz Minczér Kálmán, Pilisszentlélek képviseletében (...) „Én, Minczér Kálmán, Pilisszentlélek szlovák nemzetiségű képviselője, amikor a mai hozzászólásomra készültem, végignéztem a hegyek közé zárt csodálatos kis településünk történetét. Büszkeséggel tölt el, hogy településünk története egyidős a magyar államisággal. Az Árpád-házi királyok idején a bennünket körülvevő hegyek barlangjaiban remete papok laktak, és adatok vannak arról is, hogy IV. Béla pálos apátságot telepített a községünk helyén lévő völgyben. Településünket a törökök teljesen feldúlták, és a falu elnéptelenedett. Az 1700-as évek legelején az érsekség üveghutát létesített a völgyben, és ehhez szlovák nemzetiségű szakembereket hoztak a Felvidékről. így kerültünk erre a vidékre, és nagyon büszke vagyok arra, hogy megőriztük anyanyelvünket és szlovák identitásunkat Az üveghutára utaló elnevezés helységnévként a köznyelvben még ma is él. A falu neve szlovákul Huty. Az üveggyártás megszűnésével a bennünket körülvevő erdők és a kevés szántóföld adott megélhetést az embereknek. Alacsony lélekszámunk miatt minden elnyomó rendszer diszkriminatív politikáját végigszenvedtük. Az 1980-as évek elején egyre világosabbá vált előttünk, hogy akkor tudunk igazán fejlődni, ha bekapcsolódunk a régió vérkeringésébe . Elzártságunknál fogva az Esztergomhoz való csatlakozás volt a legkézenfekvőbb, hiszen ez az egyetlen település, amellyel megfelelő közúti összekötetésünk van. A falu egyébként is szervesen kapcsolódott Esztergomhoz, mivel a pilisszentléleki emberek ide jártak dolgozni, gyermekeink ide jártak iskolába, s innen kaptuk az egészségügyi és más infrastrukturális ellátást is. A 80-as évek közepére a csatlakozási folyamat felgyorsult és éppen egy évtizede, 1985. január 1-je óta Pilisszentlélek mint Esztergom városrésze szerepel. így ez a mai évforduló számunkra nemcsak városunk 100 éves évfordulója, hanem Pilisszentlélek csatlakozásának 10. évfordulója is. A csatlakozáskor meglehetősen elhanyagolt település voltunk nagyon sok gonddal, amelyekből jó néhányat közös erőfeszítéssel sikerült megoldani, többek között kiépült az ivó vízrendszer, felújították az iskolát és végre beindulhatott Pilisszentléleken az anyanyelvi oktatás. Helyzetünknél és adottságunknál fogva nagyon sok gondunk és problémánk van. Mindenekelőtt ahhoz szeretnénk további támogatást kapni, hogy a településrész lakosságmegtartó ereje fennmaradjon, sőt fokozódjon (...), nemzeti kultúránk ápolását a kor követelményeinek megfelelően tovább tudjuk folytatni és még szorosabban kapcsolódhassunk be az anyaváros életébe. Úgy érzem, tíz évvel ezelőtt az Esztergomhoz való csatlakozás bölcs döntés volt, ezért mint a településrész képviselője és a szlovák nemzetiség szószólója ezt a csatlakozást ezennel megerősítem. Közös munkánkhoz és eredményeinkhez kitartást, támogatást kérek Önöktől, és sok sikert kívánok mindannyiunknak." A fény mögött, az árnyék előtt Furlán Ferenc jubileumi kiállítása Dorogon Ez a kiállítás a hatvan éves Furlán Ferenc grafikus- és festőművész - az Esztergomi Képzőművészek Céhének alapító tagja - munkásságának elismerése, az iránta való tiszteletből nyílt meg számára a lehetőség, hogy jubileuma alkalmából kiállítást rendezzen. A helyszín a dorogi József Attila Művelődési Ház, melynek galériájában az előző évtizedek során számos pályatársa bemutatkozásához nyújtott segítséget az itteni kulturális élet szervező, meghatározó tagjaként. Az október 23-ai megnyitás időpontjával a település helyi értékeit felmutató, megbecsülését tükröző hagyományos tárlatainak sorában szerepel. Tehát most közössége köréből kiemelten fogadhatta s vállalhatta feladatát: összegezve értékelni pályáját, eredményeit. A fény mögött, az árnyék előtt: ő határozza meg így alkotói helyét. A napba nem lehet állandóan nézni, mert megvakulunk: ha folyton a sötétség felé fordulunk, elveszünk. Marad tehát a kettő közötti állapot szilárdsága: minden törekvés innen sugárzik szét. A tekintélyes tárlat Furlán sokoldalúságáról, szerteágazó művészeti érdeklődéséről árulkodik: különböző technikai megvalósítású grafikák, festmények mellett többek között üvegkarc, fém-öntvények, valamint szobrok is helyet kaptak. De készített ezeken kívül ólomüveg-képeket, foglalkozott fényképezéssel, filmezéssel is. A megformált anyag bősége, az alkotások színvonala a művész szándéka szerint munkásságát teljesítménye alapján mutatja be - bár életműve ezáltal más keresztmetszetet kap. Ugyan a finoman kidolgozott portrérajzok, a stilizálón karakteres karikatúrák, a vegyes technikával készült művészeti revelációk, a pontos éreztetéssel szemléletes korképet mutató farmerruha-sorozat, vagy a széles gesztussal festett, erőteljes kontúrú művek figyelmének központi elemét: a munkájában, kapcsolataiban megjelenő embert mutatják meg. Ám a nevével összefonódott, az egyenetlen alkotóperiódusai közt időben is legjelentékenyebb bányászképei aránytalanul háttérbe kerülnek. A művész felülbírálta életműve termését, célkitűzéseit újra tekintve emelte ki a rendezvényhez méltó műveket- családi származásának, életközegének, munkásságának talajától elválva, elvonatkoztatva. Mégis ennek értékrendszeréhez, normatív ájához megmásíthatatlanul kötődve. Dorog kulturális életére gyakorolt felélénkítő hatását megőrzik a művelődési központ nagytermének munkás-festményei, továbbá üvegképei (itt és a bányásztemplomban); művészeti vezető, közösségteremtő tevékenységét pedig tanítványai, barátai mint örökösei folytathatják. Istvánffy Miklós ÜTKÖZTETŐ •« EGYEZTETŐ : Hozzászólás a Haller-ügyhöz Az alábbi állásfoglalást a KDNP Esztergomi Szervezete jutatta el a szerkesztőségünkhöz. A 168 ÓRA október 17 -ei számában ez olvasható: «Haller Zoltán választókörzetében az üggyel kapcsolatosan „félrevezető röplapokat" (Haller szóhasználata) szórnak a postalábákba. A képviselő arra gyanakszik, hogy valamelyik legyőzött képviselőjelölt állhat a negatív kampány mögött, s így akarják megakadályozni, hogy induljon a következő választáson. Ez illetlenség - méltatlankodik Haller képviselő."» A riportnak ez a részlete híradás a képviselő úr „gyanakvásáról", azaz egy véleményről. Azonban a hiteles híreknek - éppúgy, mint a felelős véleményeknek - a valóság tényein kell, vagy kellene alapulniuk. Nem tudjuk, és nem is kívánjuk vizsgálni, hogy a képviselő úr milyen indíttatással és milyen forrásból merítette ezt a részünkről megalapozatlannak ítélt információját. Ezek alapján megkéljük a képviselő urat, hogy nevesítse a szerinte negatív kampányt folytató személy(ek) nevét, vagy ha ezt nem tudja megfelelő, hitelt érdemlő tényekkel alátámasztani, úgy vonja vissza nyilatkozatát és nyilvánosság előtt kéljen bocsánatot. A KDNP Esztergomi Szervezetének elnöksége nevében: Nemeskéry Edvin elnök HÍREK KERTVAROS Környezetkultúra az Arany János iskolában Az Arany János Általános Iskolában fontos feladatnak tartják a környezet védelmét Az elmúlt hónapban a diákok kilenc tonna hulladékpapírt gyűjtöttek Esztergom-Kertváros területéről. Az iskolakert eddig használaton kívüli részében parkot létesítettek. Örökzöldeket, valamint fákat és cserjéket telepítettek. Ezek az akciók is bizonyíták, hogy a környezet védelméből és szépítéséből a tanulók aktívan kiveszik a részüket. TÁRSASÁGI ÉLET A Liberális Klub következő rendezvényére a városi könyvtárban november 10-én 18 órakor kerül sor. A találkozó vendége Kuncze Gábor belügyminiszter lesz. MŰVÉSZET Németh Mátyás temerini festőművész Esztergomi aquarellek című kiállítását a Dobó Katalin Gimnázium Galériájában november 13-án 17 órakor Bánomyné Kovács Ildikó nyitja meg. EGÉSZSÉGÜGY A BYK Gulden Gyógyszergyár vezető képviselője november 16-án felkeresi a megyei önkormányzat Vaszary Kolos Kórházát hogy egy nagyértékű automata vérnyomásmérővel ajándékozza meg. Ez alkalommal nyilatkozik majd magyarországi tapasztalatairól, illetve arról is, hogy miért éppen Esztergomban kívánják segíteni a magas vérnyomásban szenvedő betegek ellátását Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SIPEKI GYULA Esztergom díszpolgára 1995. október 20-án, 88 éves korában elhunyt Hamvasztás utáni búcsúztatása 1995. november 10-én 14 órakor a szentgyörgymezői temetőben lesz . Ezer éve történt... (Filmpremier Esztergomban) Október 25-én, a Technika Házában mutatták be az alkotók a Szent István és (Bajor) Gizella házasságkötésének 1000. évfordulója alkalmából rendezett esztergomi emlékünnepségek eseményeiről készült kulturális-idegenforgalmi filmet A film a Magyarság 1100 éve Európában című, az ezredvég kiemelkedő nemzeti eseményeit dokumentáló filmsorozat első filmje. A film rendezője Varga György, aki a Koditek Pál által írt szöveg- és forgatókönyv alapján vitte filmre az ezer évvel ezelőtti házasságkötés ünnepi eseményeit, az egyházi és világi megemlékezéseket. A korszakot bemutató 86 perces „történelem óra" hiteles narrátora a szintén esztergomi Horányi László színész-rendező. - Ezt a filmet e nemzet történelme „írta", mi szerény képességeinkkel csupán eszközei kívántunk lenni e jeles történelmi esemény megörökítésének... Olyan filmet hoztunk most Önök elé, melyben sok-sok esztergomi arc köszön reánk... Jelen állapotában csak annyiban tekintjük véglegesnek, hogy a film alkotói az ünnepségek különböző történéseit igyekeztek a dokumentumok hitelességével megörökíteni - mondta Koditek Pál a vetítés kezdetét megelőző ismertetőben. A film vetítése alatt újra megelevenedtek az augusztusi ünnepi események: az Erzsébet-parki történelmi eseményjáték, a főszékesegyházi szentmise, az esti színházi előadások keresztmetszete... A filmben megszólal dr. Paskai László bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek és dr. Könözsy László polgármester, akik egyházi és világi nézőpontból méltatják a történelmi házasságkötés jelentőségét Szent István érdemeit. Dr. Kada Lajos, címzetes érsek, bonni apostoli nuncius (aki szeptembertől már a Vatikán madridi nunciusa - a Szerk.) a Nyugaton élő magyarság üzenetét tolmácsolva, „szent istváni intelmekkel" buzdítja összefogásra a magyar nemzetet. A vetítést követő véleménycserén a nézők tapsa az alkotók munkájának elismerését jelezte. Varga György filmrendező kérdésekre válaszolva arról tájékoztatott hogy a pergő filmszerűség érdekében tovább kell vágni a filmet mintegy 60 percesre. Ez pedig - az egymást követő események dokumentum-értékét őrizendő elsősorban a közönség-képek rovására történik majd. A beszélgetést követően Ónody Miklós producer (aki magánvállalkozóként a film készítését finanszírozta) dr. Szepesdy Ervin kanonoknak, dr. Amon György alpolgármesternek és Német Jánosnak, a MTESZ Esztergom-Dorogi Szervezete titkárának egy-egy filmkazettát ajándékozott. A film videokazettán, az esztergomi bemutatón megismert formájában 1.890,Ft-os áron a Gran Tours irodában megvásárolható. A magam részéről minden iskolának jó szívvel ajánlom: Diákságunk tanulhat belőle! (Pálos) Onagy Zoltán Nap 11. Két rossz válasz a jó antik bölcsek segedelmével 1. Az első válasznak neki se kellene ülnöm, a főszerkesztő úr - vélhetően tévedésből, - rám testálta szerkesztője rejtett üzenetét miközben a szövegben közíróról van szó, én pedig prózaíró volnék. A kettő közti különbség a közérthetőség kedvéért úgy fordítható le, mint az autóbusz és a buszsofőr közti - jelentős. Mindketten a tömegközlekedést szolgálják szervesen, de a busz arra kanyarodik, amerre menetparancsa irányítja, a buszsofőr viszont - ha dúl benne a vágy, - nem törődve menetidővel, belső szabályzattal, szeretője felé veszi az irányt és nála tölti, - ha akarja - az egyébiránt szigorú menetidőt. A közíró felrajzolt koordináták közt mozogva, meghatározott ideológiai elvárásoknak és követelményeknek megfelelve, teljesítményét zsírosan megfizettetve a közt szolgálja. A prózaíró önmagát szórakoztatva kotorász mindenféle összefüggések után. Bogozgat. Természetesen őt is meghatározzák az alapigazságok, legalábbis egy részük. Pl.: „A nép jóléte a legfőbb törvény." - Cicerótól. Remélem, elég világos és követhető vagyok különbségtétel tekintetében. 2. Egy gyakori és rendíthetetlen olvasólevelező, vagy hogyan is nevezik szakmai berkekben az ilyet újra elkapta szarva közt a tőgyit. A Bartus-anyag - kétségtelenül - rossz, gyenge, porhintő. Folyamatban lévő ügyekről ennyit vagy még ennyit sem lehet összeírni. A következőket mondotta Mester Ákos: Lacika, neked vannak érdekeltségeid Esztergomban, nézz utána ennek a dolognak. Bartus pedig kihozta, ami kihozható volt belőle. Nem sok. Vékonyka. Nincs miért foglalkozni vele. Ügyvédeknél, bármilyen furcsa, előfordul, hogy bűnözőket védenek, nem csak válóperes iratokat, hagyatéki szerződéseket fogalmaznak. Ez a szakmájuk. Ha egy menő ügyvéd mindennek tetejére még MSZP-s képviselő, ráadásul jól megy neki, sikeres ember, (s ami hab a tortán: nem esztergomi az esztergomi őslakosok között) nem kevesek szemét csípi. A titokzatos mélyben persze bármi megbújhat, de a Parlament nem adja ki, ezzel meg is oldódik minden. A város 98-ban újra őt választja meg képviselőjének, mert amit a démosz érdekében tesz, az látványos és elfogadható. Mire itt a cirkusz? Egy olvasólevelező élete az olvasói levél - és ez is így van jól. Egy olvasólevelező szívére veszi, hogy rontják Esztergom hitelét Napokon át nem alszik. Nyugtalanul háborog, ami háboroghat. Végül levelet ír, olvasói levelet és bármit hord benne össze, nyugodt, kisimult lélekkel hátradől. Megtette, amit a haza követel. Mindehhez néhány szabadon választható antik bölcselet vagy közhely kinek hogy tetszik: „Ugyanazon a réten a marha füvet keres, a kutya nyulat, a gólya gyíkot." - Seneca. „... ami nincs pontosan meghatározva, az semminek nem lehet a mértéke." - Platón. „Igazságot tudj, aztán szidj csak másokat." - Szophoklész. „... ugyanaz a dolog, ha megízlelik, az egyik embernek édes, a másiknak meg keserű. Ha most már mindenki beteg vagy bolond volna és csak ketten-hárman lennének egészségesek vagy józan eszűek, az utóbbiakat tartanák betegnek és bolondnak, nem az előbbieket." - Arisztotelész, Metafizika. „Sajnálon azt, ki szép szavakkal hazudik: mérthogy igazra nem használja szép szavát? " - Euripidész. „... egy építész ostobasága nem az építőművészet hibája, ha egy fuvolásnak botfüle van, attól még nem ostobaság a zene." - Lukianosz. Elképedve - inkább elhűlve - olvasom Szánthó úrnak az Eörsi Istvánra célzó sorait. Méregetem, nem hiszek a centiméternek: ilyen erkölcsi magasságból talán mégsem illene csuklóból, szinte oda sem figyelve kiátkozni az ismert népnemzeti direktívák szerint: megvetett ember; se istene, se hazája. „Egyszer Próteusz szemére vetette Démónaxnak, hogy túlságosan sokat nevet, s az emberekből gúnyt űz, kijelentve: Démónax, nem jól játszod a kutyát. Mire ö így felelt: Próteusz, nem jól játszod az embert." - Lukianosz Összes Művei, I. kötet, 785.0.