Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-02 / 44. szám

3 ÉRDEKEINK - ÉRTÉKEINK ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 30-31. SZAM HÍREK HÍREK MEGHÍVÓ A Városvédő Vállalkozók Klubja Kereskedelmi Kft. esztergomi klubtagjai szeretettel meghívják Önt a VVK Kft. által alapított Vállalkozók a Városért Közösségépítő Alapítvány műsoros adományátadó ünnepségre. Az ünnepségre november 8-án, szerdán 18 órakor kerül sor az esztergomi Szabadidőközpont nagytermében. Mindenkit szeretettel várnak a VVK esztergomi klubtagjai. A belépés díjtalan. Adományozottak: * Angyalkert óvoda * Mindszenty József Katolikus Ált. Is­kola * Állami Zeneiskola * Hell József Műszaki Szakközépis­kola színjátszó csoportja * Pilisszentléleki ,Páva kör" * Egyesített Szociális Intézmények Gondozási Központja * Esztergomi Egészségvédő Alapít­vány * Esztergom és Vidéke Polgári Lap * Városi TV Esztergom * Wesztergom Együttes Elismerő oklevél a Balassa Kórusnak Október 22-én, vasárnap délután nagysikerű koncertet adott a Balassa Kórus Budapesten a Budavári Nem­zeti Galériában. Scarlatti, Schütz, Rossini, Kersch, Halmos művei mel­lett Victoria Ave Mariája szerepelt műsorukban. A közönség vastapsa közepette díszes oklevelet vehettek át: „Á Kórusok Országos Tanácsa és Szeptember 28. (Folytatás a 2. oldalról) A város vezetése helyesen ismerte fel a kialakult helyzet okait, és ettől kezdve nagyobb figyelemet, gondoskodást tanú­sított a városrész iránt, anyagi erőforrása­iból is többet fordítva arra, hogy Kertvá­ros felnőjön Esztergom többi részéhez. A területen működő részönkormányzat ha­táskörében megfelelő szinten biztosított véleményezési, döntési, intézkedési jo­gokat. A részönkormányzat folyamatosan él ezekkel a lehetőségekkel, bizonyítva, hogy nagyobb feladatokban is képes a felelős döntésre, az ésszerű megoldásokra. Legközelebbi célunk a megkezdett csatornázási program mielőbbi befejezé­se. Városrészünk ugyan Doroggal van összeépülve, de már több mint 100 éve Esztergom része vagyunk. Szeretnénk, ha a közeljövőben a volt szovjet laktanya területének felélesztésével olyan kapcso­lat jönne létre, amely fizikailag is össze­köti városrészünket Esztergom déli ré­szével. Ezáltal nem csak az összeépülés való­sulna meg, hanem hosszú időre szólóan megoldhatnánk városunk és a környék lakásgondját is. A városegyesítés 100 éves évfordulója alkalmából Kertváros lakossága kéri Esz­tergom mindenkori vezetését, kezelje Esztergom-kertvárost a város szerves ré­szeként. Kívánjuk a város egészének, köztük önmagunknak is az elkövetkező idősza­kokra a dinamikus fejlődést, a Mária-Va­léria híd mielőbbi újjáépítését és a békés, nyugodt életet." a Magyar Nemzeti Galéria köszönetét fejezi ki az Esztergomi Balassa Bálint Vegyeskarnak és karnagyának Reményi Károlynak a múzeum közművelődési programját gazdagító szereplésért. Buda­pest, 1995. október 22." Gratulálunk az újabb sikerhez! Bérleti hangverseny A „Pro Űrbe" díjjal kitüntetett Városi Szimfonikusok soronkövetkezö bérleti hangversenyüket november 4-én, hétfőn este 19 órakor rendezik a Szent István gimnázium dísztermében. A műsor címe: Zsivajgó természet a zenében és az irodalomban. Közremű­ködnek: DurzákAnna (próza) és a Balas­sa Bálint Vegyeskar. Vezényel: Reményi Károly. Zeneiskolai koncertsorozat indul Az Esztergomi Városi Zeneiskola földszinti nagytermében minden félév­ben hangversenyeket rendez, amelyeken a szaktanárok vezetésével az iskola összes tanulója - tanszakonként - közre­működik. Az alább felsorolt előadások 16 órakor kezdődnek. November 3-án, pénteken: Hornicsár­né Lugosi Gabriella - ütő hangszerek és Kovács Andrea - zongora. November 6­án, hétfőn: Simon Ferenc - furulya, kla­rinét. November 7-én, kedden: Táky Im­réné - zongora. November 9-én, csütör­tökön: Frank Éva és Udvardyné Pásztor Ágnes - fuvola. November 10-én, pénte­ken: Pásztóiné Nádudvary Erika - hege­dű. November 11-én, szombaton: Bara­nyai Irén - cselló. November 13-án, hét­főn: Reményi László - furulya, trombita. November 14-én, kedden: Marosi Miklós - zongora. November 15-én, szerdán: Klinda Magdolna - zongora. November 16-án, csütörtökön: Kriska György ­trombita és Papp Zsolt - zongora. No­vember 17-én, pénteken: Rózsár Brigitta - zongora. November 20-án, hétfőn: Papp Zoltánné - gitár. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés díjtalan. Úgy hisszük, fontosak ezek a koncer­tek, mivel amíg eláraszt bennünket a leg­különfélébb minőségű gépi zene, az élő muzsikálásra egyre kevesebb az idő s ta­lán az igény is. Koncert a Keresztény Múzeumban November 11-én, szombaton 16 óra­kor érdekesnek ígérkező koncerttel várja Esztergom zenekedvelőit a Keresztény Múzeum. A műsoron hallhatunk majd a barokk stílus óriásától, Johann Sebastian Bachtól egy csellószvit tételt fagotton; a leginkább szimfóniáiról és zongoramű­veiről ismert Ludwig van Beethoventől egy klarinét-fagott duót F-dúrban; a fran­cia neoklasszicizmus nagytudású meste­rétől, Camille Saint-Saenstől két szoná­tát: klarinétra és zongorára, illetve fagott­ra és zongorára; Enrique GranadosXál, a spanyol romantikus nemzeti stílus képvi­selőjétől egy zongoraművet, Allegro de Concerto címmel, és Igor Sztravinszkij­tól, az európai zenekultúra botrányoktól sem mentes megújítójától három darabot szóló klarinétra. Az előadók mindannyian zenetanárok. Ketten - Endrődyné Jakab Emőke (zon­gora) és Sebella Katalin (fagott) - fővá­rosi vendégek, Rózsár Brigitta (zongora) és Simon Ferenc (klarinét) pedig zeneis­kolánk pedagógusai. A koncertre minden érdeklődőt szere­tettel várnak, a belépés díjtalan. November 6-án 17 órakor a József Attila Általános Iskola aulájában Krei­vich Gyula festőművész kiállítását Si­mon Tibor tanár nyitja meg. A diabetes világnap regionális ün­nepségét november 10-én Dorogon, a Jó­zsef Attila Művelődési Ház színházter­mében rendezik meg. A hat előadást tar­talmazó program 17 órakor kezdődik. Kacsa a 168 Órában Esztergom országgyűlési képviselője dr. Haller Zoltán, nem mindennapi újságcik­kek főszereplője lett az utóbbi hónapokban illetve hetekben. Először a Pszt Magazin című kétes hírű, és meglehetősen ízléstelen cikkeiről köz­ismert bulvárlap foglalkozott dr. Haller Zoltán és az „esztergomi maffia" ügyével. Megvallom őszintén, hogy még arra sem vettem a fáradságot, hogy elolvassam. Hiszen amit a Pszt Magazinban írnak, az csak „kacsa"... Majd egy színvonalasabb hetilap: a 168 óra borzolta fel a kedélyeket, dr. Haller Zoltán, Kóté Gyula, és a „maffia" históriájával. Ezt már elolvastam! Márcsak írója kedvéért is akit még esztergomi működése idejéből jól ismerek. A „száguldó riporter" Bartus László jó eszű és tehetséges fiatal­ember, csakhogy a jó eszét és tehetségét városunkban például arra használta, hogy a katolikus tanítóképző tanáraként szervezte a hallgatókat a Hit Gyülekezetébe. Mint újságíró az SZDSZ által támogatott Beszélő című lapban debütált, majd Budapestre ment fővárosi újságírónak. Most egy cikk erejéig visszalátogatott Esztergomba - de minek...? Az általa írt cikkből nem tudtam meg, hogy a gúnyosan „Rózsaszín Párducként" emlegetett dr. Haller Zoltán tulajdonképpen milyen módon, és mélységben került bele ebbe az ügybe. Valamint az egymással szembenálló „bandák" és Kóté Gyula hogyan kapcsolódik dr. Haller Zoltán személyéhez. Az viszont kitűnik a cikkből, hogy dr. Haller Zoltán segítsége is kellett Kóté Gyula előzetes letartóztatásához. Ez a tény azonban magyarázatot jelenthet arra, hogy miért akarja Kóté Gyula dr. Haller Zoltánt, „hamis tanúzásra való felbújtás" vádjával a bíróság elé állítani. Mivel a cikkben meglehetősen bizalmas jellegű rendőrségi adatok is szerepelnek, gondolom a rendőrség is örül annak, hogy végre van egy újság, ahol ezeket leközlik... A 168 órában megjelent írásból csak azt látom, hogy Esztergom országgyűlési képviselőjének a hitelét kívánja rontani. Azét a képviselőét, aki ha nem is „rózsaszínű", de meglehetősen harcias párducként hadakozott például az Esztergom és Párkány közötti híd felépítése ügyében. Képviselői tekintélyével is erősítve azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek előzőleg már felmutattak néhány jelentős eredményt. Azt is szeretné elérni, hogy Esztergom és Budapest között gyorsvasút létesüljön: ­szerintem tehát parlamenti szinten jól képviseli és segíti az Esztergomban és környé­kén élők érdekeit A fentiek alapján úgy vélem, hogy dr. Haller Zoltán úrnak pedig az az érdeke, hogy az igazságra fény derüljön, de nem a bulvárlapok személyeskedő hangú cikkeiben. Én mint keresztény ember, nem támogattam szavazatommal az MSZP képviselője­löltjét, de ebben az ügyben a város érdekeit is sértve látom, és megfogalmazódott bennem a kérdés: vajon kinek az érdekében íródtak ezek a hitelrontó, és Esztergomot a „maffiák" városaként bemutató cikkek? Vajon kinek az érdeke, hogy a „kacsa" átússzon a 168 Órába is? Muzslai Zsitva Ágnes Dr. Haller Zoltán Kínában Dr. Haller Zoltán országgyűlési képvi­selő október 24-én egy három fős parla­menti csoport tagjaként Kínába utazott. A meghívás egy olyan, több éves pártkap­csolatnak köszönhető, melynek során Esztergomban is jártak már magas rangú kínai vendégek. A delegációt fogadja majd a kínai parlament állandó bizottsá­ga és az illetékes (külügyi, gazdasági al­kotmányügyi) bizottságok. Az út célja, parlamenti tapasztalatok szerzése és magyar cégek bemutatása. Kína ma az egyik legnagyobb tőkefelve­vő és kihelyező ország. A kínai piacra jutás minden magyar cégnek előnyös le­het. A képviselők meghívást kaptak Bel­ső Mongóliába, mely a Kínai Köztár­saság észak-keleti részén fekszik és 1 millió 2 ezer m területű. A területre jel­lemző a mezőgazdasági termelés rendkí­vüli mértékű növekedése. Dr. Haller Zoltán megyénk legna­gyobb mezőgazdasági cégének, a Bábol­nai Kombinátnak az ajánlatát viszi erre a területre, s szeretne piaci lehetőségeket találni az Esztergomban gyártott anten­na-rendszerek számára is. Az utazás so­rán két napot Izraelben töltenek, ahol po­litikusokon kívül gazdasági szakem­berekkel is találkoznak. A képviselő hazaérkezése után lapunk tájékoztatót közöl az út tapasztalatairól. ÜTKÖZTETŐ - EGYEZTET Ő Mint felelős szerkesztő, úgy gondo­lom, ,polgári lapként" a hírek, tények mellett minél több irányból, minél több féle véleményt is össze kell gyűjtenünk. Szűkös terjedelmünkhöz viszonyítva ­legalább ezen a 3. lapoldalon - minél tágabb teret kell nyitnunk a befogadásuk­ra. Elfogultság, előítéletek nélkül biztosítva a lehetőséget a bennük kifejeződő érde­kek és értékek nyilvános ütköztetésére ­egyeztetésére. Ezt az Esztergomban is mindennapos „mérkőzést" közvetíteni ­lévén ez is tükre, illetve formálója a város arculatának - közérdekű felelősség, kö­telezettség a sajtó számára. E közvetítő szerepből következik, hogy a hasábjainkon publikált vélemény nem szükségszerűen egyezik meg a szerkesz­tő, még kevésbé az Esztergom és Vidéke álláspontjával. így van ez most is, amikor két - fön­tebb és lentebb olvasható - véleményre hívom fel tisztelt olvasóink figyelmét. Muzslai Zsitva Ágnes a 168 Óra tény­feltáró riportjával (vagy legalábbis Bar­tus László erre tett kísérletével) száll vi­tába, - szerkesztőtársam, Szánthó Barna pedig egy szemlélettel és stílussal. Köze­lebbről (bár ezt nem mondja ki) Onagy Zoltán lapunkban heti jegyzetek formá­jában megjelenő véleményével. Szeretnénk, ha itt közölt írásaik nyo­mán vita alakulna ki: elkezdődne tehát a különböző gondolatok felelős, tisztessé­ges mérkőzése. Felkínáljuk a pályát, amely - ahogy a vélemény is - szabad. • Egy megjegyzés: a szabályos játék megkívánja a tényekről való, lehető leg­pontosabb tájékozódást. Nem árt tehát tudni, hogy a tanítóképző főiskola 1993 óta egyházi. Mivel pedig Bartus László ekkor már Budapesten élt, „a katolikus tanítóképző tanáraként" nem szervezhet­te a hallgatókat a Hit Gyülekezetébe. • Egy információ (mert valószínűleg szükség van rá): Onagy Zoltán városunk­ban élő író, több kitűnő szépprózai kötet­tel a háta mögött. • Végül, emlékeztetőnek egy másik Haller-vitából, amely a nyáron folyt le, jú­liusban lapunk is közvetítette (Egy párbe­széd dokumentumai): „kijelentette, hogy képviselői munkájával kapcsolatosan a bírálatokra kíváncsi leginkább". (N. T.) Néha neheztelek a nevetőkre Nevetés. Van, hogy feszültségoldó, megnyugtató. Olykor azonban idegesítő, sokszor kimondottan bántó, ahogy ezt egyre gyakrabban, például a tévében is tapasztalom. Nem tudom, szokták-e Önök nézni a Heléne és a fiúk című francia filmsorozatot. Nem? Nos, semmit sem veszí­tettek. Csupán megkímélték magukat attól az idegességtől, amit az ember akkor érez, amikor abszolút humormentes szövegek alá kacagó kórust vág be a rendező, Ez csak idegesítő. Kifejezetten bántónak tartom viszont, amikor az RTL népszerű párosa arra biztat, hogy „Tessék nevetni!", s közben azt mutatja, hogy apró gyerekek hogyan esnek ki a hintából, hogyan buknak fel kerékpárjukkal, hogyan szen­vednek el sokszor veszélyesnek tűnő sérüléseket. Tudnak Önök szívből nevetni, látván, hogy a térdét, karját fájlaló kisgyermek szája sírásra görbül?... (A fiatalok körében nép­szerű ez a műsor, s talán egyszer még azt is megéljük, hogy unokáink hasukat fogva kacagnak majd, amikor 80 éves korunkban netán fenékre huppanunk a jeges úton.) „A nevetés öl." - tartja a szállóigévé igazult mondás. S gyakorlata egyre inkább bevonul a médiába. (Vagy talán mindig is ott volt?!) Hányféleképpen is lehet tálalni egy hírt? íme! „A" változat: „Az emberiség békéjéért, a népek boldogulásáért küzdő orosz elnök egészségi állapotát aggó­dó figyelemmel kíséri a világ". ,$" változat: „Az iszákos­ságáról közismert orosz elnök ismét úgy felöntött a garatra, hogy csak a kórházban tért magához."... Nos, ha emberi hibák, gyengeségek ostorozásáról van szó, helyénvalónak tartom az iróniát. Jelen példánkhoz visszatérve: egy világhatalom vezetőitől az emberek - nyu­gaton és keleten egyaránt - tiszteletet parancsoló viselke­dést várnak el. Ha ez az illető a nyilvánosság előtt enyhe ­vagy kevésbé enyhe - alkoholmámorban, ingujjra gyürkőz­ve a natasák és tamarák fenekét csipkedi, nos... Hadd ne fejezzem be! Aki magát teszi nevetségessé, az hadd legyen nevetséges! No de miért kell gúnnyal mérgezett nyilak céltáblájának a közepébe olyanokat is beállítani, akik önzetlenül, javító szándékkal valamely - magasztos vagy legalábbis előttük annak tűnő - eszmének a szolgálatában kívánnak dolgoz­ni?! Mert hogy erre is egyre több példa akad. Sajnos, hálás közönsége van az olyan tollforgatóknak, akik minden - jól vagy rosszul tevékenykedő - politikusba beledöfik tollúkat. A képlet, ugye, egyszerű: az ország sorsát a politikusok irányítják; az ország rossz helyzetben van; ergo: a politiku­sok alkalmatlanok. Ez a szituáció olyan, mint amikor az elsózott vagy rágósra sikeredett ételt kritizáljuk otthon, s derék oldalbordánk azzal vág vissza, hogy ha nem ízlik a főztje, főzzünk jobbat. Sokszor a jobbra-balra vagdalkozó publicistákról sem derül ki, mit is ennének szívesebben, s hogy tudnak-e egyáltalán főzni. (Sajnos, ez néha helybeli közírókkal is előfordul.) Gyakran az az érzésem, hogy egye­seknek nincs is politikai szándékú mondanivalójuk, (vagy ha van is nagyon homályos,) s csupán - kifogyván a témák­ból, az ihletből - azért nyúlnak a politikai gúny eszközeihez, mert az mindig hálás téma. Bárkit támadunk meg, mindig van, aki lelkesen tapsol nekünk, sőt hálásan nevet is a kipé­cézett közéleti ember rovására. Szerencsére a gúny kétélű fegyver, sokszor visszavág. Emlékeznek talán még arra az írócskára, aki annak idején, a pápalátogatás alkalmából minősíthetetlen durva hangon támadta meg a világ egyik leginkább köztiszteletben álló személyét - bolha az elefántot. Nem a szentatya tekintélye csorbult, az író lett megvetett ember. (Azóta is vagdalkozik, egyre eredménytelenebbül. Csupán megerősítve: se istene se hazája.) A közíróktól az emberek - legalábbis a józanab­bak - elvárnak bizonyos tárgyilagosságot, sőt toleranciát is. Van egy mondás: Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, magya­rázza. Van, aki ezt így módosította: Aki csinálja, egy se tudja, én sem tudom ugyan, de megírom... Hátha elhiszik, hogy értek hozzá!... No, és akkor mi van?!... Szánthó Barna

Next

/
Thumbnails
Contents