Esztergom és Vidéke, 1995

1995-07-06 / 27. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 198/ JA.MÁR MOSTANTÓL HAVONTA KÉTSZER JELENIK MEG AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1990. Irlmnír 2. mm ESZTERGOM es VIBÉKE es POLGÁRI LAP MELLEKLET 1995. 26. szám II. Esztergomi Helikon f ^ Affijő - és viszlát, de korántsem örökje, ^ Egy főszerkesztői hagyaték margójára ( - ^ kedves óarátunl^ ^ Sebő Jóska! J Fokozott figyelemmel állunk ört a napi események fölött. Pártoktól függetlenül pusztán a közérdek vezeti tollúnkat. Nem habozunk az érdemnek megadni jutalmát, valamint a bűnnek, a magyartalanságnak, a haszonlesésnek, az ostobaságnak letörni szarvait. Czikkeinkben részint a kulturát, részint az anyagi gyarapodást iparkodunk előre vinni, hisz olyan sok még a tennivaló... (Az Esztergom Ss Vidéke előfizetési felhívásából, 1894. december 30.) L Megkérdeztük dr. Takács Márta jegyiőaMzonyt: Melyek a város aktuális ügyei? - Hogyan látja a város mostani helyzetit? - Abból kell kiindulnunk, hogy az állam egyre hátrébb vonul, tehát egyre több lesz iz önkormányzatok gondja. De örülünk, hogy a város működik, hogy el tudtunk inonam egy jelentós gázprogramot a szenny­vízcsatornák kiépítése ugyancsík szépen előrehaladt A város tisztasá­gáért - Rumpoldékkal közösen ­szintén sokat tettünk. A szobrokról jut eszembe: Miért mutat Szent István buzogánya kelet felé? vették körül - a fölmászó gyerekek­tól megvédendő. Majd a jellegzetes - három fctfclé mutató ujjra emlé­ke/tető - szobor felköltözöl! a Bfke A Liszt-szobrot hamar elfogadta a város, noha felállítása előtt heves el­lenállást váltott ki: egy emlékmű nem oda való - érveltek az ellenzők Esztergomi humor HÁROM HIRADAS SZKKKESZTOI-klADOJ MŰHELYÜNK ELETÉBŐL Április 24-en rendes ulest lartoitunk. amelyen a szerkesztőbi­zottság - érdekeuiek képviseletere ­Hemze Cs. Attilái választóiul meg el­nökévé. Április 27-en rendkívüli ules következett: tartalmas múhciy-beszél­getés ltodor Pál íróval, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének el­nökével. „Diurnus" ezután szélesebb nyilvánosság - a Liberális Klub ­vendégeként késő estig időzött váro­­Wui U2 zUo^AtZcl (fi t-uc^. sok cíelSexlb^tj) l -^ AM-dc^í -fu/zi- ájz.t e*>e^Lte^uAtcads ... VÉU^-LJ túk. cn*. Cs... CVa-loWr.&leg A városvédők évek óta emleget­nek egy „ezeréves" emlékművet, amely a város hajdani királyi szék­hely voltát szimbolizálná. Persze többen vitatják: szükség van-e rá? Egy dolgot talán nem is vettünk észre: az elmúlt évben elmaradt a nyári városvédő lábor. Tudjuk, a mozgalom „lelke", Bánhidy tanár út városatyává lett, de az egyesületnek nem szabadot! volna feladnia. A szá­mos felújításra váró emléktábla, szo­bor, kapualj meg címcr pedig az idő vasfogával vívja egyenlőtlen küz­delmél... Sebő József ESZTERGOM ES VIDEKE MEGIZMOSODTUNK FORUM STRIGONIENSIS Bsexkeartí: SEBÓ JÓZSEF 'CAGM, OUTGJC,<;2TIK, íe^xi^^'s -fojfja­Te-ACcf OÍQM. ÍZJf ­: bl^ziXnJ^- OLCX-ZJSL.-&.. cjz&k)) , Gu^Te le^ 5c Ca-p ^Hú ^ a kiadót ismerje el. és a korábbi hoz­zájárulást növelve erősítsen meg ben­nünket. A Kulturális és Idegenforgalmi Bi­zottság előterjesztése nyomán a képvi­selőtestület elismerte a szerkesztőség hat éves erőfeszítéseit, s elfogadta la­punk páltsemleges irányvonalát. A szerkesztőség és a kiadó - erkölcsiek­ben és anyagiakban megerősítve ­jevszmtén 'bizalmai kopott. Laofcjpón Álmomban Svvift országában, Liliputban jártam. Szép, hegyek övezte or­szág volt - középütt folyóval - s okulárém elővéve, hogy közelebbről szem­ügyre vegyem, egyre félelmetesebben kezdett kirajzolódni - Esztergom. Az álmot bizonyára „tanult kollégámnak", e hőn szeretett lapnál utódom­nak, Nagyfalusi Tibornak a helyi közönyösségéről írt cikke ihlette (Eszter­gom és Vidéke, május 18. 3.1.), miszerint a lakóhelyük ösiségére oly büszke helybéliek a Technika Háza előtt rendezett mártír-megemlékezésen bizony igencsak szerény számban voltak jelen. Igen, a téma itt örökzöld, nemcsak a liliputiságról nevezetes országban. Nagyrabecsült kollegám írása mögül is fölsejlik a legfőbb esztergomi Szörny, akit e helyt nap mint nap Laokoón módjára kell megpróbálni legyőzni: a Közöny. Az a százfejü Hidra, akinek minden levágott feje helyén kettő új nő. Az a Közöny, amely hovatovább a Város minden egyes sejtjébe befészkeli magát, s mint a rák, burjánzik tova. Akár Adyt is citálhatnánk ide: Ezerszer messiások az (esztergomi) messi­ások! - S itt képek tolulnak elém: 1984 nyarán érkeztem Esztergomba. S mindjárt az első itt töltött vasárna­pok egyikén fölballagtam a Bazilikába. Örültem, hogy olyan városban élhe­tek, ahol az orgonakoncertek - ha úgy tetszik: mindennaposak. S meglepőd­ve tapasztaltam, hogy a bejáratnál csak németül és lengyelül beszélnék, helybéli meg sehol. Ez itt mindig is így volt! - kaptam másnap a felvilágosítást a koncert szervezőjétől. Két évvel ezelőtt - az esztergomi tűzoltók százhuszonöt éves jubileumán ­a német testvérszervezetek zenekarai is eljöttek - hobelebancostul. S félelme­tes volt látni, ahogy végigmasíroztak - a kihalt esztergomi utcákon. Amikor 1986-ban elkezdtük újraéleszteni az évtizedek óta tetszhalott vár­színházat, biztató szóban nem is volt hiány: Ez kell ide, az ország más váras helyein már háziszerzőket is alkalmaznak!... l)e ismervén az esztergomi kö­zöny mindent leteperő erejét, a várost reklám-szőnyeggel terítettük be: újsá­gok, plakátok, szórólapok tömkelegével. Ennek ellenére mégis szerény volt az érdeklődés. S olyan derék polgártársunk is szép számmal akadt, aki a múzsák látogatása után is csodálkozva kérdezte: tényleg volt itt várszín­ház?... Az esztergomi kis glóbusz rendezvényein megfordulva rövidesen kezdett valami derengeni: ezeket a koncerteket, megnyitókat, Technika Ház- és Zöld­ház-béli eseményeket leginkább csak szerény fizetésű tanárok, muzeológu­sok, örökös eladási gondokkal küszködő művészek, s főként nyugdíjasok kis csoportja látogatja. A szó igazi értelmében vett polgár, aki müveit, világlátott, elegáns és az anyagiakban sem szűkölködik, szinte nem ismerszik az eszter­gomi nap alatt. Vagy: nem lehet előcsalogatni a nagybetűs Nyilvánosságra. És az évek múlásával kezdett bennem kirajzolódni az ideáltipikus eszter­gomi. Lehet, hogy tévedek és sokan megköveznek érte, de iderajzolom: min­denképpen nyugdíjas, enyhe történelmi érdeklődéssel, a város talán sosem­volt dicsőségét visszaálmodó joviális öregúr, aki mindig csak panaszkodik, de cselekvésre nem merészkedik, szabadidejében feltétlenül a város fölötti dombokon kapálgat, mégha világhíresség is érkezik ide; az Esztergom és Vidékéről pedig nem tudja, hogy havi, vagy hetilap. Büszkeségé a „Már a nagyapámat is itt nemzették!" - tudattól átitatott. Ha rajtam múlna, az esztergomiak számára elhozatnám a Vatikáni Múze­um Laokoón szobrát, vagy másolatát, hogy példázatából merítve merjék fölvállalni a küzdelmet legfőbb ellenfelük, a Közöny elleni­Sebő József A polgármester mosolya Új polgármesterünk szeret moso­lyogni. Egyesek szerint túlságosan is sokat. De mi rejlik e mosoly mögött? S vajon ugyanilyen örömteli arccal távozik-e hivatali székéből, ha majd utódjának átadja? Lesz-e ereje kive­zetni a várost a mostani kátyúból, s ha nemis aranykort, de valamiféle föllendülést hozni. Egyáltalán: mi­lyen ember az új polgármester, s mit várhatunk tőle? Új polgármester, új stílus. S a stí­lus, maga az ember. Ha a város első emberéről van szó, akkor ez nem csak a városháza falait hatja át, ha­nem a polgárok arcán is megjelenik. Most - jobb híján - mindenki csak találgat, kóstolja, körbeszimatolja az új polgármester személyét, s megfo­galmazódnak az első sztereotípiák: - E mosoly mögött diktátor-hajlam rejlik. Már a fél városháza fél tőle. - A polgármesterséget csak ugró­deszkának tekinti, s onnét a Suzukí­hoz akar dobbantani. - Végre valaki kézbe veszi ezt a várost! - Igaz, hogy kemény fiú, de ilyen kell ide! - Ez csak afféle amerikai mosoly, ami ma már a közéletben való forgo­lódás alapfeltétele. - Jó lesz, ha időnként visszanéz: követik-e? - Egyáltalán: hogy került ide, hi­szen 30 éve nem itt lakik? - Én bízom benne, aranyos fiú! - Közvetlenség, melegség árad be­lőle; ezzel már sokakat megnyert. E gyűjtést ki-ki folytathatja a ma­ga ismerettségi körében, bár lesz, aki visszakérdez: Miért, ki az új polgár­mester?... Én a magam részéről csak azt kí­vánhatom, hogy a pénteki nevetést ne kövesse vasárnapi sírás. A polgár­mester úr erre bizonyára azt vála­szolná: Az nevet igazán, aki utoljára nevet. Úgy legyen! Seb6 Józse f fogadjon el! Független vagyok, de Esztergomén elkötelezett. - Ncjfy évvel ezelőtti jegyzetünk­ben azt kérdeztük: Mosolygás közben hátratekint-e. vannak-e követői? - Most már biztos, hogy vannak és lesznek, akikkel a beígért folytatás, reményeink szerint, valósággá válhat. xTc^izísjzóLe L<Z_U-Usi ... A éU'uzs.-^í-fce^V <szl h . - asz -H.& gcf/usL-G-ec^iU.íi' <t é'sCiu. ^ \ ke^ó'sy L^'C •ie.dla.ji } Au^Ulo^ •ue-Uc jÚ<, i^'zCiu.k "fjex^jz^ex<- cl xc. u • — j& s L>-eXz, -00 yrtrT'rrdy^ Bicegős Szentendrén, Székesfehérváron és Esztergomban találkoztam-találkoz­tunk az olvasókkal. Ingerült és hig­gadt mosolygós és dühös emberek­icei. Szentendrén szocialistákkal. Fe­hérváron erdélyi menekültekkel, Esz­tergomban a kitűnő, sokpáru helyi lap/- » f.'-fr/ <| szerkesztőivel, majd a liberális klub-\ J 1 bal, amelynek estjein jóformán az J összes párt színei jelen vannak. Tehát | iwiÁ * *VJC ESZTERGOM £3 VIDEKE -1328. UfÚZ -V»-io Í^vo U . Extra Strigoneum non est vitae Amikor Osl&kos Lajos összehívta * Kerek Asztal tovafúrsaMtfot .A __ J? - . /f. tiélt'i _ tósz&MsptM-, sUa^k [ ­/u-t c-'s 2.e-4-e.Se-l/*- ert'£íz^uuzl'2aaAá-te ^­i^-Cdi d-h'^-'u. pp^i^-G^£ J t . ^ ^ > • < • ^-w^ry^-voi -V Tollforgató tanoncok a főiskolán Képzelt tudósítás egy esztergomi hídavatásról Felsőfokú újságíró szaktanfolyam indult tavaly szeptemberben az ztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. A tollforgatás nehéz esterségével - az ország minden részéből - három csoportban több int félszáz hallgató ismerkedik. Sokféle tantárgy csínját-bínját ismé­je meg egy év alatt: sajtótörténettől az elektronikus újságírásig. E rok írója a harmadik csoportban a „Gyakorlati újságírás" című ntárgyat oktatja. Nemrégiben egy képzelt eseménytudósítást kellett tiúsz hallgatónak írnia arról, hogy átadták az Esztergom - Párkány - Régi-új híd épült a Dunán. Húsha­5 kedden végre-valahára megindulha­: a forgalom Esztergom és Párkány jrovo) között az újjáépített közúti hí­l. Sokan köszörülték a torkukat azon. jy a 45 éve lerombolt hidat vajon mi­nem állítják helyre. Eddig nem talált ghallgatásra a dolog, kedden viszont edvező oolitikai változások nvomán indulhat-e a teher- a kamionforgalom. Ugyanis az esztergomi és dorogi környe­zetvédők tiltakoznak ellene, mert aki(or alaposan megnövekedne a városok leve­gőjének a szennyezettsége. Szívrepesve várjuk tehát a „tiszta" döntést! PANDÁK ZSUZSA Sátoraljaújhely Már megint mit tett Török József? nomat, A földgyalul a KPM sőt még egy Volvo markolói ingven. Először eev 2.5-3,5 -Jóska bácsi, bizonyára nem az első dicső tette, amivel beírta nevét az Eszternomí Aranv­Az erdélv i kerekeknek egy.s/o 3800 könyvet, majd 3200 könyvet gyújlöiiem össze. Meg is érkezeti Csíksom I vóra. Annak idején, a választások előli Ugrin Emese úgyszinién megkeresett, szereznék neki aján­lócédulákat. Csak neki több mini százai szereztem... Nemrég a ren­ISMET LESZ VARSZINHA t ESZTERGOMBAN 1 Régi hagyomány születik újjá az idén. Esztergom vá­ros Tanácsa - az Express Ifjúsági és Olák Utazási Iro­dával karöltve - június 12. és 13. között a Várhegyen, és a Vitéz János-féle palota előtt várszínházát rendez. Közismert, hogy Esztergomban a színházi kultúra ha­gyományai a múlt századra tekintenek vissza. Az akkori vándorszínész társulatok majd mindegyike megállt a városbon. Elább a Magyar Királyhoz címzett vendégfo­gadóban, majd a Fürdő Szállá nagytermében ad­tok szellemi szórakozást a várót polgárainak. Az első H a ml et-előadást például 183ó-bál jegyzik, mint arról a korabeli a'mlap is tanúskodik. Századunk harmincas éveiben mór a Várhegyen éledt újjá a színházi élet Majd hosszú szünet következett amikor is a hatvanas évek elején ismét több nagysi­kerű előadás hangzott ei a vár falai között, például Corneille Cid-je. Ez évtől új hagyományt szeretnénk teremteni. Ter­veink szerint a Színművészeti Főiskola növendékei évről évre - iskolájuk falait elhagyva — itt lépnek az ország nyilvánossága elé. Megkötésünk csupán annyi, hogy a választott darab valamilyen módon kapcsolódjék a hely szellemiségéhez. Reméljük, hogy a Várszínház az esztergomi nyári programok méltó darabja leszi itowuuu; Sebá Jouei fönn. Ehhez az esztergomi önkor­mányzat nem járult hozz£ A Regionális Baloldali Ifjúsági Tá­bort hat megye fiataljainak, a Veszp­rém megyeiekkel közösen szerveztük meg. Ezen. többek között, Hom Gyula - A munkahelyei j. hiánya. Jó volna, ha Í «»• megszűnt nagyvállala tok helyén újak szerve ződnének. Az önkor mányzatnak erre is ;ondolnia kellene. - Indítanak-e jelölteket az észter ;omi időközi választásokon? - Mindkettőn. Úgy érezzlik, hop város politikai beállítottságát a kép iselŐteRliÜKI mai ftCCMlíULnflm hllr Miért szemetesek Esztergom utcái? Egy szó, mint száz: Esztergom ebek harmincadjára jutott — legalábbis ami a tulajdonosi tu­datot illeti Az „eszlergomiság tudata" mélyen elfojtott indu­lattú lelt. S az itt élők várossze­retetüket jobbára csak a lelkűk­mélyén őrizték — őrizhették. A görcsük azlán egyre-másra oldódtak, néha egészen nagy len­dületet véve, például az „ebek" nz Esztergom Barátainak Egyesü­lete lólléplével. De n tulajdonosi tudat-hiány, amely az egész nem­zetgazdaság rákfenéje, Esztergo­mot hatványozottan sújtotta. Mi­ért vigyázott volna hát a jobb­Inján itt élü polgár városára? Mostanában azonban új szelek lújnak: luilloltuk-olvastuk: már­uus 15-én a poszt-sztálinizmus i égképp meghalt. Itt volna hit az uleje, hogv ne csak lakjuk — birtokoljuk is a várost: ki-ki a -aiát portája előtt kezdje... Sebő József É.ttduu.,; ui m ,r összeszedtem 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents