Esztergom és Vidéke, 1995

1995-06-29 / 26. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. június 29. * POLGÁRI LAP 26. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában ^ (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) Hírlap bolt (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 23 Ft A GAZDA SZEME Bánhidy László felvétele O L • A SZENTTAMASR Nemere István: A házak A „hegynek" nevezett dombon az első, ami szembetűnik - hogy a legtöbb ház milyen kicsi! Máig árulkodnak építőik akkori helyzetéről. Itt sohasem laktak gazda­gok. Mi több, az egykori híradások ennek éppen az ellenkezőjéről vallanak. Szentta­más a város szegénytelepe volt, mondhatnánk keményebben is: a nyomornegyede. Ebből nem kevés maradt meg a nyolcvanas évekig. Sokak számára már az is döbbe­netes lehetett, hogy nemrégiben még az utcák közepén folyt a szennyvíz (ma már csak pár utcában van így...). Sohasem felejtem el a világhírű japán gitárművész arckifejezését, amikor ajtót nyitottam neki. De amerikai, svéd vagy olasz barátaim is kellőképpen megdöbbentek, míg eljutottak házam kapujáig. A primitív valóság elkábította őket. Ráadásul néhány éve a hegy tizenvalahány utcájában élő párszáz családnak egyetlen telefonja sem volt. De mint írtam, az erre sétálóknak először a házak tűnnek fel. Néhány újat kivéve ferde falakat, megroppant tetőgerinceket látnak. Itt-ott élnek még a vályog jóságába vetett mítoszok; ezt mindig csak azok dicsérik, akik nem laknak benne. A század első felében és a negyven-ötven éve építkezőknek ritkán tellett betonra, de még rendes téglára is. A régi házakon apró ablakok néznek féligvak szemmel, homályosan. Süve­gük félreáll, öreg repedezett cserepek csúsznak le róluk. Minden szél, minden eső ront valamit rajtuk, így haladnak a házak eljövendő pokla: a lebontás-rontás felé. Egymáshoz támaszkodnak, néha erőtlenül - kevés a hely. Azt mondják, ezen a dombon is önálló falu állott valaha. Én meg úgy látom, bizony ez ma is így van. Falusi a hangulat, nemegyszer olyan az ittlévők lelkülete, no és a házak is. A tilalmak ellenére néha disznót hizlal valaki, és olykor az öregek kiülnek a ház elé. De leginkább az ablakon át figyelik a kinti nagyvilág pár méterre szűkült, nekik rendelt darabját. A házak között éjjel-nappal történik valami. Feketerigó száll az ágra, falrafutó örökzöld borostyán bogyóit csipkedi - még a termést követő tavaszon is. Verebek hada csiripel felforrósodott cserepek alatt, macs­kák haladnak peckesen - hogy az első közeledő ember vagy autó neszére átbújjanak kerítésen, csatornanyíláson, nekik hagyott vagy általuk kitaposott egyéb járaton. Azt mondják a hozzáértők: a hegy mélye szüntelenül mozog, forrásokból vizeket szül. Mi csak azt látjuk: a falak repedeznek, még az újak is. Egyre több régi omlik le. A tetők padlásokat rejtenek, azok meg titkokat. A lakók rálelnek őseik nyomára. Egykori titkolt bajokról árulkodnak a régi orvosságos üvegek. Pókhálós, máló bőrön­dökből tépett fotók, ilyen-olyan rendszerek alatt rejtegetett iratok bukkannak fel. Egérparadicsom, nyestek fészke, és közös múltunk egyénre szabott darabkái bújnak meg még sok padláson. Ahol pattogva száradnak a girbegurba tetőlécek és repedezett tartógerendák. Ahová télen a porhavat hordó makacs szél megtalálja az ujjnyi réseket is. Ahol tévéantennák nyikordulnak és rúdjaik minden esőben tovább rozsdásodnak. Szenttamási házak... Összebújnak, mintha félnének a világtól. Ezer év után is této­ván állnak, körbenőtték ugyan a dombot mindenfelől, de nem hivalkodnak. Nem büszkék sem a helyre, sem a látványra. A keskeny utcákon kóbor kutyák szimatolnak, életfáradt öregek ballagnak. Májfoltos kezek keresik az elhasznált kilincset - de a közelben gyerekek hangja is csendül. Az ő életük már egy másik évezredé lesz. Ám ezek a házak javarészt akkor is állnak majd. Egy-egy szélvihar, fekete felhőből fakadt tetőverő zápor elhord néhány cserepet, mállaszt pár falat. Kidől a régi fakerítés, gaz lepi be a kertet. De ahová egykor ház épült és rákerült ilyen vagy olyan térképre, ahol utca lett a valamikori ösvény helyén - ott mindig is állnak majd a házak. Más emberek más házai, de a hegyet akkor is Szenttamásnak hívják majd. A KEPVISELO-TESTÜLET JUNIUS 22-EN HOZOTT LEGFONTOSABB DÖNTÉSEI: • A Petőfi Sándor Általános Iskola új igazgatója augusztus l-jétől Deszpoth Gábor • Elfogadták az önkormányzati tűzoltóság alapító okiratát, parancsnokká Kertész Sándor alezredest nevezték ki • A mellékletek megalkotásával teljessé vált a testület szervezeti és működési szabályzata • Négyévre szóló munkaprogramot fogadtak el • Egy új speciális szakiskola létesítéséhez városunk 85 millió Ft-os központi támogatást nyert el • Indulhat a gázvezeték-hálózat építésének újabb üteme Tudósítás a testületi ülésről a 2. oldalon MA 1895. JÚNIUS 29-ÉN Esztergom város képviselő-testülete ma délután három órakor közgyűlést tartott. Napirend előtt felszólalt Mattya­sovszky Kálmán és meginterpellálta a h. polgármestert, hogy a városi tanácson behatóan tárgyalják ama hivatalos mu­lasztásokat, melyeket a belügyminisz­tertől kiküldött bizottság a közigazgatási bizottságnak két ízben tartott ülésén elő­terjesztett. Interpelláló szerint a köz­igazgatási bizottság a mulasztó tisztség­viselők hivatalos üldözésével megelég­szik, a mulasztások pótlására, a hibák orvoslására nem tesz semmiféle lépése­ket, így a városnak saját iniciativájából kell a mulasztásokat pótolni. Mattya­sovszky interpellációját tudomásul ve­szik és a városi tanács legközelebb elő­terjesztést fog tenni e tárgyban. Követ­kezik a napirend, melynek 9 pontját a tanács előterjesztése szerint tudomásul veszik. A városi árvaszékhez a gyámü­gyi törvény alapján a képviselő-testület­ből 4 ülnököt választanak és pedig: dr. Burián Jánost, Bartha Ármint, dr. Feich­tinger Sándort és dr. Fehér Gyulát, kik a hivatali esküt nyomban le is tették. Az esztergomi régészeti és történelmi társu­lat kérelmét, hogy a város 15-ik század­beli címerét használhassa, megengedte a közgyűlés. Esztergom és Vidéke, 1895.június 29. H () L N A P A SOBIESKI EMLEKMUNEL IS órakor Hagyományos megemlékezés és koszorúzás az Erzsébet parkban Részletesebb tájékoztató a 4. oldalún • JUNIUS • 3 0 - A N • VÁRSZÍNHÁZI BEMUTATÓ: 20.30 órakor J.M. Synge A szentek kútja A második előadást július l-jén tartják. A költőien filozofikus színjátékot Göncz Árpád fordította. A vak házaspár szerepében Venczel Verát és Rajhona Ádámot láthatják. •A következő előadás JÚLIUS 5-ÉN és 7-ÉN: OPERASLÁGEREK® TEGNAPELŐTT JÚNIUS 27-ÉN, Szent László királyunk névünnepén: a Határőrség Nap ja Tudósításunk a 4. oldalon Iskplaváros - döntések^ után, változásoki közben. Tanévzáró sorozatunk folytatása a 3. oldalon Interjú Sipos Imre iskolaigazgatóval Munkaerőpiaci szemle 2. oldal Két nyílt levél városunk képviselőihez 3. oldal Dr. Haller Zoltán és tíz civil szervezet párbeszéde elé 3. oldal VISSZATEKINTŐ V V V Városlakók, Városrészek Vetélkedője a Szenttamás hegyen Június 16-án 11 órakor került sor a Szenttamás hegy tetején arra a vetélke­dőre, melyet a József Attila Ált. Iskola helytörténészei és színjátszói rendez­tek Esztergom város egyesítésének centenáriumi évfordulója alkalmából. A kihívott fél, a Mindszenty iskola csapata annak rendje-módja szerint ­ahogy nemes bajvíváshoz illik - 10 órakor felkészülten megjelent a Hegy­tető utca pázsitján. Először Nemere István író - Szentta­más hegy nevezetes lakója - tartott ér­dekes előadást, majd 11 órakor kezde­tét vette a komoly és játékos feladatok­ból álló vetélkedő. Előzetes felhívás alapján számoltak be a csapatok választott városrészük történetéről, nevezetes épületeiről. A vendég Mindszenty iskola csapata a Királyi város Szt. Anna templom körü­li teriiletét képviselte, a József Attila helytörténészei Szenttamás történel­mét ismertették. Mindkét csapat elké­szítette városrésze pecsétjét és saját zászlót is készítettek erre az alkalomra. Az érdeklődők meghallgathatták azokat a riportokat, melyeket a gyere­kek városrészük egy-egy nevezetes személyiségével készítettek. A versenyzők szétvágott képek alap­ján kirakták a másik városrész egy ne­vezetes épületét, majd beszámoltak azok történetéről. A neves szakértő zsűri: Csombor Erzsébet, a Megyei Le­véltár igazgatója, Zclenák Zsuzsanna, Itanlüdv László lelvetelei a Művelődési Osztály munkatársa és dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója - nagyon elége­dett volt mindkét csapat felkészültsé­gével. Minimális előnnyel a József Attila csapata nyerte a versenyt. A gyerekek jutalma: csokoládék, üdítők és számos szép könyv volt, no, meg az a tudás, amit a felkészülés so­rán szereztek. A vetélkedő eredményhirdetése után a József Attila színjátszó csoportjai ad­tak elő néhány jelenetet. VVV-TUDNI VALÓK A nyári várszínházi és múzeumi rendez­vényeken osztogatott részvételi igazoléis, ha megőrzik, szeptember első felében ne vezési jegyként szolgál a VW döntőjére. Az összegyűjtött és megőrzött igazoléisok egyúttal pontszerzést is jelentenek, amelyet mindenki előnyként vihet magéival a döntő­be. illetve másnak is átadhatja. VISSZATEKINTŐ: június 16. Évadnyitó Városünnep ­Vár a színhely '95 június 22. és 25. Striptease-zel nyitott, jótékonysági esttel folytatódott a várszínházi évad.

Next

/
Thumbnails
Contents