Esztergom és Vidéke, 1995

1995-01-19 / 3. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Érdekeink - értékeink 3 Cseh képzőművészek kiállításán A nagykövet Esztergomban JÉ K Jfc iül iilllll Száz éve egyesült Esztergom A BELÜGYMINISZTER IGENT MONDOTT 1895. január 23-án írta alá a ma­gyar királyi kormány belügyminisz­tere Esztergom szabad királyi város és a három vele összeépült település: Érseki-Víziváros, Szent György me­ző és Szent Tamás a vármegyei tör­vényhatósági bizottság által is támo­gatott kérelmét egyesítésükre. Esz­tergom szabad királyi város és a há­rom földesúri függésből szabadult mezóváros egyesítését már 1848-ban szorgalmazták, de a forradalom és szabadságharc nagy feladatai mellett erre nem kerülhetett sor. A Bach­rendszer 1850-ben a négy helységet egy közigazgatási járásba kapcsolta össze, amelynek élére Takács Jánost, a szabad királyi város polgármesterét állították. Az adózási és közigazgatá­si összekapcsolást a szabad királyi város tanácsa a későbbiekben is igé­nyelte, hiszen ez a város által vállalt közterhek arányosabb elosztását tette lehetővé, így a reáliskola felállítását 1856-ban. Az egyesítés megnyitotta a polgári fejlődés útját, amelynek a testvérvárosok az olcsóbb ügyintézés miatt voltak ellene, hiszen különvá­lásuk esetén nem vállaltak részt az iskolák, a kórház fenntartásából. A Bach-rendszerrel kapcsolatos el­lenállás 1861-ben elsöpörte az egye­sítés mellett állók érveit: „Hazai al­kotmányunknak visszanyerése évé­ben a közigazgatásilag egybekap­csolva volt négy város rész is erede­tileg elemeire szétoszlott" - írta Pal­kovits Károly a későbbiekben visz­szatekintve. Simor János 1890-ben támogatta az egyesítés ügyét. Va­szary Kolos hercegprímás 1893-ban a szabad királyi város díszpolgári ok­levelét átvéve: „Különös nyomaték­kal emlékezett meg Ő Eminenciája az összeépült négy város egyesítésé­ről, biztosítván a küldöttséget hatha­tós támogatásáról, és kijelentette, hogy ez ügyben a kormánynál már legközelebb lépéseket tenni és köz­benjárni szándékozik." Az egyesítésnek a gazdasági fejlő­désre és polgárosodásra ható, a haté­konyabb közigazgatást szolgáló le­hetőségeit jól mutatta, hogy 1894­ben Esztergom szabad királyi város 113.000 forint kiadással számolt, a három mezőváros összesen 15.000 forinttal. Az egyesítendő település állami adójának viszont Esztergom 64, Szenttamás 14, Víziváros 12 és Szentgyörgymező 10 százalékát fi­zette. Az 1894-ben lefolytatott tárgyalá­sok során minden település töreke­dett érdekeinek biztosítására. Vízivá­ros saját kisdedóvó felállítását kérte, Szenttamás a saját piac fenntartását, Szentgyörgymező képviselő-testüle­te a volt úrbéresek közösségének va­gyoni elkülönítését szabta feltételül. Földváry István városi főügyész a belügyminiszteri aláírásra így rea­gált: „Esztergom és a szomszéd vá­rosok polgárai, akik a milleneum ün­nepét hivatvák megülni, Esztergom­nak és önnön maguknak ennél mara­dandóbb emléket nem emelhetnek." A város ez évi évfordulói közül ki­emelkedő jelentőségű a városegyesí­tés, aminek útját és következményeit az év folyamán kqv^t^zeFesen szán­dékozunk olvasÖinknaxbemutatni. Ortutay András Olcsó síelési lehetőség Szlovákiában Esztergomtól kb 200 km-re (Strázovské Vrhy), Nyitra - Ta­polcsány útvonalon, Uhrovec te­lepülésen. Szállás teljes ellátással napi: 410 Sk/fő/nap Megrendelhető: Gran Tours Utazási Iroda Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel.: 313-756 Január 11-én, szerdán délután öt óra­kor a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában nyitották meg a Cseh kol­lázs című tárlatot. A képek a prágai Közép Európa Galériából a budapesti Cseh Centrum közreműködésével ju­tottak el Esztergomba. Kaján Imre mú­zeumigazgató köszöntötte a megjelen­teket, köztük Richárd Prazákot, Cseh­ország magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, dr. Kö­nözsy László polgármestert, Magyar Györgyöt, a Cseh Centrum igazgatóját és a kíséretükben lévő cseh és magyar vendégeket. Prof. Richárd Prazák, a Bmoi Ma­saryk Egyetem tanszékvezető tanára szláv akcentussal magyarul mondott rövid bevezetőt. Örömét fejezte ki, hogy meghívást kapott Esztergomba. A várost és különösen a Várhegyet már többször látta a párkányi oldalról, mi­kor kutató korában gyakorta utazott Budapestre. Elmondta, hogy Esztergo­mot többféle szál köti a csehekhez. Szent Adalbert püspök magyarországi, csehországi, lengyelországi hittérítése az egyes országok iskolai tantárgyai­ban is szerepel. Adalbertet mindhárom Az esztergomi Tűzkerék Revival Band rockegyüttes tagjai jelenlegi felállásuk egy éves születésnapját CD lemezük megjelenésével ünne­pelték. Az együttes: Tóth József (szólógitár), Tóth Tamás Béla (basszusgitár), Anda Bálint (ének, orgona), Pálos Zoltán (dob). Karácsonyi számunkhoz kérdőí­vet is mellékeltünk. Arra voltunk kí­váncsiak, mi a véleményük Olvasó­inknak. Ötvenhét kérdőívet kaptunk vissza. Első kérdésünkre: Egyetért-e a lap irányvonalával? - az „igen" válaszok száma 41, „részben" 15, „nem" 1. Az osztályzatra vonatkozó kérdést - pontozzon bennünket 1-10-ig ­sajnos többen félreéltették. Néhány válaszból kitetszett, hogy lapunk megnyerte tetszésüket, s mégis csak egy-kettő pontot adtak, vagy ötös „iskolai" osztályzatot. Tíz pontot tíz olvasótól kaptunk, kilencet kilenc­től, nyolcat nyolctól, hetet tizenhá­romtól, hatot háromtól. így a „való­színűsíthető" átlag 7,1. Milyen jellegű írásokkal tenné szí­nesebbé a lap arculatát? A felkínált lehetőségek közül: kö­zéleti hírekkel (29 említés), helytör­téneti írásokkal (26), önkormányzati hírekkel (23), kulturális témákkal (16), bűnügyi írásokkal (15), kriti­kával (12), az egyházi élet híreivel (12), fotóval (9). Többen rövid híreket várnak, apróhirdetéseket és humort. Itt meg­lepő a helytörténeti írásokat említők magas száma, noha számosan eze­ket mellőznék. Milyen jellegű írásokat szorítana háttérbe? A legtöbb válaszoló nem jelölt meg ilyen témákat. A gazdasági élet nemzet egyaránt magáénak vallja. Esz­tergomban a Bazilika védőszentje. Cosmos cseh krónikást nemzeti tiszte­let övezi, és csak kevesek tudják róla, hogy Esztergomban szentelték pappá. Rudnay Sándor bíboros hercegprímás Esztergom tizenkilencedik századának egyik legjelentősebb személyisége volt, Csehországban is tisztelet övezi történelmi hagyatékát, miként Palko­vics kanonokét, aki Esztergomban volt kispap. A cseh-magyar kulturális kap­csolatok pártfogolását kérte, ahogy te­szik ezt 1992 óta a Duna Múzeum ga­lériájában. Simeona Hosková, a prágai Közép Európa Galéria művészeti igazgatójá­nak megnyitó beszédét Magyar György tolmácsolta a cseh kollázs szü­letéséről és nyolcvan évéről. Ezek közé a művészek közé sorol­hatjuk ennek a kiállításnak a résztve­vőit is:Jiri Kolár (költő, újságíró), Ja­roslav Králik (képzőművész), Milos Noll (iparművész), Karel Vysusil (kép­zőművész), Kveta Pacovská (iparmű­vész, berlini professzor), Jaroslav Voz­niak (iparművész, bibliai illusztrátor), Pavla Aubrechtová (grafikus, iparmű­A CD-vei egyidőben új műsoros kezettájuk is megjelent. Komárom­Esztergom megyében rockzenekar először jelentkezett önálló digitális lemezzel. Az elmúlt évben százötven kon­certen muzsikáltak, Esztergomtól Gyuláig, Budapesttől Körmendig, a híreit (7 említés), helytörténeti írá­sokat (6), az egyházi élet híreit (6), a tanítóképző híreit (2), teijengős cikkeket (2). Milyen írásokra emlékszik szíve­sen? A helytörténeti írásokra (12 emlí­tés), a városházi tudósítások (7), életpályákat bemutató írások (5), különböző programokról szóló tu­dósítások (4), a Mária Valéria híddal kapcsolatos írások (3). S termé­szetesen ki-ki ízlése szerint említett egy-egy írást: Mirci Murcit, a Kis K.D. kalandjait, a Kollár testvérek­ről szóló írásokat, Prokoppné dr. Stengl Marianna írásait a város mű­emlékeiről... Hárman pedig azt ír­ták, hogy bármely írásunkat szíve­sen olvassák. Egyikük szerint lapunkban „...oly sok a jó írás, hogy nem lehet őket felsorolni!" Mit tart a lap erényének? A válaszok szerint: a visszafogott, mérsékelt hangnemet, a tárgyilagos­ságot, az arany középszer képvisele­tét, a lokálpatriotizmus felkarolását. Két vélemény szerint azt, hogy egyáltalán van ilyen lapja a város­nak. Mit tart a lap hibájának? vész) és Ivan Komárek (festő, grafi­kus). Ők azok, akik a modern cseh kol­lázs fejlődésében jelentős szerepet töl­töttek be. Jiri Kolár kivételével, akinek újkori képei Párizsban láthatóak. E mostani kiállításon több generáció mu­tatja be a kollázs jelentőségét és aktu­alitását a kortárs cseh művészetben. Itt a folyamatos, koncepciós papír­munka is látható, térben és síkban, munkafázis közben, vagy befejezett formában. Ollóval, ragasztóval és pa­pírral, ugyanúgy, mint elődeik nyolc­van éve, a mostaniak is kinyitják ezt a csodálatos világot. Mint Dietrich Ma­hlow mondja: a kollázsolás játék - kö­vetkezményekkel. Szempontjai sem * Hajógyári szigettől Bolyig bejárták az országot, de Párkányban is közön­ségsikert arattak. Zenéjükkel tiszte­legnek nagy példaképük, Radics Bé­la előtt. Stílusuk is a „kapitány" ne­vével fémjelzett hard-blueshoz köt­hető. Lemezüket és kazettájukat ka­rácsonykor az esztergomi, január 8­án, vasárnap délelőtt a tatabányai rá­dió is bemutatta. Azóta még nagyobb az érdeklődés, sokasodnak a meghí­vások. Hírnevüket növelte, hogy Bí­bor hold című daluk a paksi nemzet­közi blues fesztivál válogatott szá­mai közé is bekerült, melyeket CD lemezen forgalmaznak. A CD-lemezt Tóth Tamás Béla mutatja be: - A lemezen hallható rock-blues a rhythm and bluesnak, a rock and roll­nak és a pszichedelikus zenének sa­játos keveréke. Az album tartalmilag is három részből áll. A Csodálatos utazás, valamint a Lány, akire szerelemmel nézhetek cí­mű szerzemények stúdió változatai újabb mozaikokkal egészítik ki Ra­dics Béla zenei hagyatékát. A CD kü­lön szenzációja a bonus felvétel, a Radics Jam. Tátrai „Tibusz" Radics Béla egykori tanítványa és a Tözke­Hiányozik az „és Vidéke" (4 em­lítés), továbbá a kritikai írások (3), az apró hírek (3), kevés az oldal­szám (3), megoldatlan a terjesztés (4), kevés a külső munkatárs (2), sok benne a helytörténet, hiányzik az önkormányzati képviselő beszámol­tatása, nem közöl lakossági vélemé­nyeket, sok a hosszú, apró betűkkel szedett írás, hiányzik az esztergomi művészek bemutatása, hibája a Vá­rosháza túlzott kiszolgálása. Ismerősei, barátai közül kit aján­lana szerzőként? A válaszolók többsége ilyen sze­mélyt nem tudott megnevezni, mindössze a következő neveket em­lítették: Nemere István (2), Pro­koppné Stengl Marianna, Simon Mihály nyugdíjas tanár, Várady Eszter, Várady László, Török Jó­zsef, Muzslai Zsitva Ágnes, Klotz József, dr. Horváth István, Kiss Jó­zsef, Rafael Balázs, Trexler Béláné, Olajos István, Németh Iván (Kertvá­ros), Szóda Tibor (Kertváros), Gaál Kálmán, Simon Tibor. Baják István, dr. Pifkó Péter, Pásztói Tamás, Deák András. Az említettek nagy többsége már szerzője volt lapunknak, a többiek­től ezúton is kérjük, váljanak azzá. megoldást, sem értékeket nem ajánla­nak, csak módszert azok meglelésé­hez." A megnyitó utáni fogadáson Richárd Prazák nagykövet és dr. Könözsy Lász­ló polgármester találkozójára is sor ke­rült. Négyszemközti megbeszélésen kölcsönösen megismerkedtek, majd idegenforgalmi és kulturális kapcsola­tokról tárgyaltak. Megállapodtak ab­ban, hogy ez év tavaszán kettőjük kö­zött újabb találkozóra kerül sor. Végül az Esztergom és Vidéke tudósítója is röviden beszélhetett a nagykövettel, aki azt kérte, hogy a kiállításról, vala­mint esztergomi látogatásáról tudósító lapszámunkat küldjük el számára, (p) rék tagjai közös koncerten játsszuk el a Zöld csillag és a Napfényes napok című számokat. A Csontváz blues, a Fűben állva, a Vonat blues és a Tizenhat tonna című feldolgozások tisztelgés az elődjük­nek tekinthető Stáció működése előtt. Ezek a dalok a Stáció idején, a nyolcvanas években születtek. A Bíbor hold, a Beestél a vízbe, a Nem enged el Dorog, a Macska-egér boogie, valamint a Befűzve című da­lok mind újak, mostani zenészeink muzsikáját, hangját reprezentálják. Egyben azt is bizonyítják, hogy kité­rők nélkül, következetesen járjuk a „Radics Béla kapitány" által kijelölt zenei utat. A CD-t ünnepi műsor keretében mutattuk be állandó klubunkban, a Molothow-ligetben működő Night Blues Caféban. Velünk együtt zenélt Póka Egon basszusgitáros és Döme Dezső dobos, mindketten Radics ze­nésztársai voltak. A Tűzkerék RevivaS Band Bíbor hold című CD-je és műsoros kazet­tája beszerezhető a Tűzkerék Alapít­ványnál, 2501. Esztergom, Pf.: 177. (pi) S ez természetesen - ahogy indulá­sunk óta már többször közhírré tet­tük - minden kedves olvasónkra vo­natkozik. Hogyan jut hozzá lapunkhoz? Előfizetők (13), alkalmi vásárló (8), a Gran Toursban vásárolja meg (21), ismerőseitől kapja (6), a többi nem válaszolt. Vállalna-e lapterjesztést? Erre mindössze három olvasónk vállalkozna. Nagyon köszönjük, al­kalmasint élni fogunk ajánlkozásuk­kal. Ön szerint mi lenne a lap ideális ára? 20-25 forint (29 említés), 15-20 forint (15), 30 forint (9), 10-15 (3), 30-40 forint (14 oldal esetén -1 em­lítés). Milyen nagyságú, és hány oldalas lapot szeretne? A válaszolók többsége a tavalyi méretet szeretné viszontlátni. A na­gyobb méretnek kétségtelenül van­nak hátrányai, szerintünk azonban több az előnye. Kedves Olvasóink türelmét kérjük, hogy ezt a további­ak során meggyőzően bizonyítsuk. Optimizmusra ad okot, hogy már az első két szám után egyre több híve lesz az új formátumnak, amely egyébként „történelmi", hiszen majdnem teljesen azonos 1879-ben alapított nagy elődünk küllemével. Ezúttal is köszönjük Olvasóink válaszait! Megjelent a Tűzkerék GD lemeze Ahogy Olvasóink látják

Next

/
Thumbnails
Contents