Esztergom és Vidéke, 1994
1994-03-31 / 13. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Húsvét az emberiség több ezer éves ünnepe. A zsidóság, a választott nép ekkor ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulást. A keresztények arra emlékeznek, hogy Jézus az utolsó vacsorán felajánlotta, majd kereszthalálában egész életét odaadta az emberiségért, és feltámadt halottaiból. Városunkban három történelmi egyház működik. Tőlük kértünk húsvéti gondolatokat. Dr. Cserpes Jenő római katolikus plébános A katolikus közösségek számára a nagyhét a húsvét előtti vasárnappal, virágvasárnappal kezdődik. Jézus bevonul a szent városba és felkínálja az üdvösséget. Húsvét hajnalának világosságából már virágvasárnap világosságot kapunk: „Hozsanna Dávid Fiának, áldott, ki jő az Úr nevében, hozsanna a magasságban". Virágvasárnap délelőtt a Bazilikában Paskai László bíboros úr tartotta a szentmisét, de a város minden templomában ünnepi szentmise volt. A Szent Anna templomban hétfőn, kedden és szerdán Sajgó Szabolcs jezsuita atya, a Szív című folyóirat szerkesztője az esti szentmisék keretében nagyböjti lelkigyakorlatos beszédeket mondott A keresztény imádság címmel. A nagyhét folyamán minden templomban lehetőséget biztosítanak a húsvéti felkészüléshez, a szükséges gyónás elvégzéséhez. A húsvéti Három Szent Nap a nagycsütörtöki esti szentmisével kezdődik és húsvétvasárnap estig tart. A nagyheti ünnepélyekhez tartozik a nagycsütörtöki szentmise, mely úgynevezett olajszentelési mise. Azokat az olajokat szenteli meg a püspök, melyeket az egyházmegyében az egész esztendő folyamán a szentségek kiszolgálása során fognak használni. Ezen a szentmisén, melyet ez évben a Szent István Bazilikában mondanak, a bíboros úrral az egész egyházmegye papsága együtt celebrál. Ünnepélyesen kifejezve, hogy mindannyian Krisztus papságában részesülünk. Nagycsütörtökön este hat órakor az utolsó vacsorára emlékezve a bíboros úr vezeti a liturgiát. Ezt a város minden templomában megünneplik. Szép hagyomány a nagy csütörtöki templomlátogatás. Legtöbb templom éjjelig nyitva van. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk. Jézus kínszenvedéséről a megemlékező szertartást a bíboros úr tartja, ugyancsak este hat órakor a Bazilikában. A keresztények legnagyobb ünnepe a húsvét. Már szombaton az előestén ünneplik. Húsvét vigíliáját minden templomunkban megtartják. A Bazilikában este hatkor. Húsvét vasárnap az ünnepi nagymisék délelőtt lesznek, a Bazilikában fél tizenegykor, melyet Paskai László bíboros úr celebrál. A városban élő minden keresztény testvérünknek és a város minden jóakaratú polgárának szívből kívánom húsvét erejét és örömét! Szabó László evangélikus lelkipásztor 2000 évvel ezelőtt is volt egy sorsdöntő választás. Tudom, Jézus Krisztus nem indul a választásokon, mégis, úgy gondolom, O is benne lesz valamiképpen abban, vagy kimarad abból. Evangélikus gyülekezetünkben hosszú évek, évtizedek óta hirdetjük, hogy egyéni életünk boldogsága, üdvösségünk fordul meg azon, hogy Jézus Krisztust választottuk-e életünk Vezetőjének. Most, ezt a tanítást alkalmazzuk magyar népünkre vonatkoztatva. Ha népünk azokat az értékeket választja, melyeket Jézus Krisztus hozott, (es nem csupán az „értékeit", hanem Ot magát), a nép, az ifjúság, gyermekeink és mi magunk is megmaradunk - az Életre. 2000 évvel ezelőtt is volt egy sortsdöntő választás. Ott is egy nép választott. Krisztus és Barabbás között. S mivel nem a csendes, alázatos Király (tetszett) kellett a népnek, ezért pár évtized múlva, egy idegen hadvezér, Titus kardélre hányta őket és városaikat. íme, egy nép, amely nem jól választott! Húsvét szelleme egyházainkban / III. Óvodapedagógiai Nap Április 6-án, szerdán a Szabadidőközpontban kerül sor a III. Esztergomi Óvodapedagógiai Napra. Megnyitót dr. Könözsy László polgármestermond. A családi nevelés és az empátia összefüggéséről dr. Hegyi Ildikó, a budapesti tanítóképző főiskola tanára tart előadást. A tanácskozáshoz kapcsolódó rajzkiállítást Kaposi Endre, a Vitéz János Tanítóképző Főiskola tanára nyitja meg. Végül Német Margit, az ELTE tanára a fejlesztőpedagógia új útjait, lehetőségeit ismerteti. A Nemzet sorsa dől el azon, hogy kit választ! Ma is és akkor is - általában a hangosabb, az erőszakosabb a vonzóbb. Sajnálatos és tragikus. A csendes, alázatos Király nem kell a nemzet(ek)nek. Szeretném, ha mindenki előtt nyilvánvalóvá lehetne, hogy nem politikai cikket írtam. Azt teszem, ami egy lelkipásztor feladata népe között. Imádkozom... népünkért, hogy megtalálják a legnagyobb Vezetőt, akit Isten adott. Felelősen, Istenre és a lelkiismeretünkre Figyelve döntsük „ezen a Húsvéton", hogy az Isten gazdag kegyelméből felkínált előttünk álló idő nemzetünk számára lelki feltámadásunk ünnepe lehessen. Húsvéti tanácsommal bárcsak segíthetnék sokaknak - jól dönteni! Áldott, boldog négy esztendőt... és örömteljes ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak Krisztus Urunk 1994. esztendejének húsvétján, a választások előtt: „Úgy szerette Isten a világot, (a magyar népet is!), hogy az O egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen". János ev. 3,16. Német Lajos református lelkész A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugadalmat lelkemnek... Ezzel a gyönyörű római katolikus énekkel - amely egyben ökumenikus is— várjuk a nagyhéten a református templomba híveinket. Istentiszteleteink a nagyhét minden estéjén hat órakor kezdődnek, a Református Bibliaolvasó Kalauz napi Igéje szerint. A nagyhéten olvasott evangélium pedig a Máté írása szerint való szent evangélium s annak is a 26. illetve 27. fejezete: Péter megtagadja Jézust, Júdás halála, Jézus Pilátus előtt, Jézus és Barrabás, Jézus megfeszítése, Jézus halála és a sír őrzése. A szolgálatokat a környékbeli református lelkipásztorok végzik, Pungur Béla dorogi, Zsoldos Gábor pilismaród, Balogh Lajos nyugdíjas szeremlei, dr. Herczeg Pál református theológiai tanár. A keresztfához menetel azt jelenti: megtalálom ki vagyok, milyen indulatok vannak bennem, de megláthatom azt is: milyen az Isten szeretete, irgalma és kegyelme. A szenvedő Krisztus miattam, helyettem és értem szenved. De Isten hatalmasan cselekedett, feltámasztotta Őt a halálból, hogy a mindenkori embernek is meglegyen a reménysége: aki csak él és hisz Őbenne, az nem hal meg soha. Húsvét: az élet, a diadal ünnepe. Adjon a Mindenható Isten Esztergom minden lakójának ebből az életből, abből a diadalból úgy, hogy nyitott szívvel fogadjuk azt el. Áldott húsvétot! Lejegyezte: Pálos Imre