Esztergom és Vidéke, 1994
1994-03-10 / 10-11. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom szabad királyi város országgyűlési követe 1848 tavaszáréi Maurovich Rezső esztergomi országgyűlési követ összefoglaló jelentésének egyes részleteivel szeretnénk emlékezni 1848 március 15-re. Az utolsó rendi országgyűlésről sűrűn tájékoztatta a város közgyűlését, összefoglaló jelentése 1848. április 18-án kelt. „Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokban századokat élnek keresztül, úgy ezen igazságnak világosabb bizonyítványát a história fel nem mutat azon néhány heteknél, mellyek legközelebb fejünk felett történetdúsan repültek el. Fél Európát villanyozták keresztül a szabadság mozgalmai, Austriának, és Porosz országnak százados rendszerei néhány órák alatt öszve roskadtanak; csak az örökjégtül dermedő éjszak maradt érintetlenül, féltékenyen őriztetve százezrei által. A szabadság testvéresitette a népeket, mert a nem mult század vérveres lobogójával rohant túl határain, hanem a béke olajágát nyújtotta igénytelen kezével. Ezen események megrázkódtatták hazánkban is az ős alkotmány épületét, melly szük vala már befogadni az igényben és számban megszaporodott új nemzedéket; csak két oszlop maradt meg rendíthetetlenül, de a mellyek elég erősek elfogadni a legtágabb épületet: és ez a király és szabad törvényhozás. - Ellenben a szabad sajtó, - a népképviselet, a községi rendszer, - a független magyar minisztérium eránt alkotott törvények által, olly alapok rakattak le, mellyeken a nemzet köz szabadságának és boldogságának legbüszkébb épülete biztosan emelkedhetik, különösen a felfegyverzett honpolgároknak, a nemzeti őrseregnek oltalma alatt. Azonban nagyot hibáznék, ha valaki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett; - a törvények meghozatala csak puszta szó, vagy irott betű, és a törvény életbe léptetésének nehéz munkája még hátra van. Számtalan magány érdeket áldoztunk a haza közjaváért, hogy a haza közboldogságábul és közszabadságábúl egyiránt részesüljünk. Kétség kivül, minnyáj unknak része, melly a közösbül jut, nagyobb lesz anál, mellyet mások kirekesztésével, elkülönözve birtak, az Országnak kiváltságos polgárai: mert a szabadság nem fogy, hanem nő, ha megosztatik: mert a jog nem gyengül, hanem erősebb lesz, ha többek tulajdona: mert a közboldogság nem sorvad, hanem gyarapodik azoknak száma által, kiket kebelébe fogad, a közjog, közszabadság és közboldogság pedig hatalmassá teszi a nemzetet Ámde tagadni nem lehet, hogy az előítéleteknek is van hatalma, és hogy ezen hatalmat legyőzni nehéz, - hogy a vágyaknak van telhetetlensége, mellyeket kielégíteni a lehetetlenségek sorába tartozik: - pedig mind a vágyaknak igazságos mértéke szorítása, mind a megszokott, és talán megkedvelt balitéleteknek száműzetése kívántatik, hogy közéletünknek törvényeinkben kimondott átalakulása az irott betűből életté váljék, őszinte jóakarat sokat, mindent tehet, de őszinte jóakaratra minden oldalról számolni, és ettül függeszteni fel az egész jövendőt, veszélyes koczkajáték. Egyesség, és öszvetartás kívántatik, és ezen egyesség, ezen öszvetartás, melly magáHosszasan tartottak az értekezések, mellyek ezen sors nehézségű felírás felett magán körökben és Bécsben folytak, - egy rendszert, melly századokon át mozdulatlanságában megkövesedett, megdönteni egy beirott lappal nem lehet. Bécsi polgártársainknak, különösen a Bécsi universitásnak lehet köszönni, hogy azon rendszer, mellyet Metternich képviselt, hogy a szolgaság rendszere megdőlt, - ők vért ontottak a szabadságért, és azon küldöttség, melly a felírást Ő Felségének felvitte, Magyarország részére meghozta a független felelős ministeriumot. Mit khái a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. L Kívánjak » sajté szabadságát, censura eltörlését 5. Felelfe mlnisteriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti orazággyfllést Pesten. 4. Térvény elátti egyenldséget polgári és vallási tekintetben. 6. Nemzeti órsereg. «. Ktaés teherviselés. 7. (Jrbéri vinmnytk negszAnttlésr. & Esküdtszék. képviselet egyeaidség alapján, ft. Nemzeti Bank. 1*. A' katonaság rakodjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék kúlféldre, a' kOlfóldieket vigyék H (difink. 11. A' politikai statasfoglyok szabadon bocsáttassanak. lí. Unió. Bgyeitöség, aafcadság, tesWriség! i M-*—' ban foglalja jövendőnk biztosítását, érdeke egyszersmind a honpolgárok legnagyobb többségének; egyesség és öszvetartás arra, hogy legyen az, mit a törvény rendel, legyen meg az mind, de sem több, sem kevesebb, és ha kissé több, mint mit a törvény rendel, azt törvényes uton eszközöljük. És ime, a Nemzeti őrség nagyszerű rendeltetése, melly felfegyverkeztek a nemzetet a törvény által kimondott nemzeti akarat teljesítésére... Alig kezdett meg a harcz Itália classicus földjein, egy lakoma demonstratiójának fuvallatátul öszvedőlt Frankhonban a Júliusi Thronus, mert a szabadság helett a corruptiót vette alapul. Ekkor az alsó tábla áthatva az események hatalmától, kötelesnek érezé magát, a Thron, a Monarchia, és az Ország irányában kimondani, hogy nincs menedék, nincs biztosíték jövendőre nézve az alkotmányos szabadságon kivül. A többi következett, - hogy ámbár zivataros, de eddig vérontás nélküli átalakulásunkat, a király vért kémélő kegyelete, és a korona örökös felvilágosodott buzgalma mellett, a Nádornak köszönhetjük, az igen tisztelt Közgyűlés eddigi tudósitásaimbúl, és a visszaszerzett szabad sajtó jelentéseibül haza tértem előtt bőven megértette - amit magam elhoztam törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát a nemzetnek, ime itt e törvényezikkelyeket bemutatni szerencsém van. - Nem minden ez, mi az egész Nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő fejlődésünknek, miket az isteni gondviselés, és az események hatalma mellett, azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a tisztelt Közgyűlés felemelkedve az események színvonalára, törekvéseimet pártolta. Nints egyébb hátra, mint a tiszt Közgyűlés figyelmét egy fontos körülményre felkérni, s ez következő: Európa népei a szabadságban egybe olvadtak - a szabad népek egymás ellen harezot nem folytathatnak, mert a szabadság győzedelmeinek gyümölcsei nem a csata téren, és nem a meghódított népek rablánczaikrol, hanem a magánytűzhely körül szedetnek. - hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbíti a népeket, azon egy Úrnak kénye alá, kinek a hóditó nép rabszolgaként hódol. És mi, hajdan védfala a kereszténységnek, legközelebbi szomszédai vagyunk az éjszaki óriásnak, talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan a kelet hatalma hazánk határai között megtörött, úgy megtörjék az éjszak hatalma is... Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, mellyen ezeknek különböző nyelv érdekeit egyesíteni lehet: ez az alkotmányos szabadság, melly a különböző nyelvű népfajokat, a polgárzati közös nemzetiség nem egymás között egyesitheti; - ez alapon egyek lehetünk az Adriai tengerig; a polgárzat függetlenségének alapján pedig ugyan azon egy uralkodó alatt, egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egyesség ad; - egyenetlenség felborítja a legerősebb országokat; isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egység által erőssek lehessünk." Közli: Ortutay András / /