Esztergom és Vidéke, 1994
1994-03-03 / 9. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 A Magyar-Finn Baráti Kör idei első negyedévi összejövetelére március 7-én, hétfőn 17 órakor a Technika Házában kerül sor. Napirend: 1. Hogyan élnek nyelvrokonaink? Diaképes előadás, 2. rész. Előadó: dr. Nagy Katalin főiskolai docens. 2. 1994. évi munkaterv 3. A nyári espooi turistaút megbeszélése. A kör vezetősége az érdeklődők megjelenésére is számít! UJ NYITVATARTAS a Kolos Patikában! Esztergom, Petőfi S. u. 30. Tel.: 314-563 Hétfőtől - péntekig: 8-18-ig, minden szombaton: 8-12-ig tartunk nyitva! Az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör finnországi utazásra (9 nap, 8 éjszaka) invitálja a város polgárait, melyre VII. 29. (péntek) és Vm. 6. (szombat) között kerül sor. Utazás repülőgéppel (FINNAIR) Program: városnézés, magyar nyelvű vezetéssel, Helsinkiben, Espooban és környékén, tengeri hajózás, múzeumok, kulturális rendezvények, találkozó a testvérváros képviselőivel. A részletes napi program áttekintésére a Baráti Kör februári végi ülésén kerül sor. Irányár: 38 ezer forint - a valuta árfolyamának függvényében. Jelentkezni- 25 ezer forint előleg befizetésével - március 25-ig lehet a Baráti Körben. Az úttal kapcsolatban az alábbi telefonszámon kérhetnek felvilágosítást: 313-888 Parais Erika; 313-674 Forró Sándor; 312-457 Hornomé. Vincze Katalin diplomahangversenye március 10-én, csütörtökön, 18 órakor Budapesten a Régi Zeneakadémián (VI. ker. Vörösmarty u. 35.) lesz, melyre minden érdeklődő esztergomit szeretettel várnak. Közreműködnek: Altér Katalin (zongora), Spitzer Gábor (klarinét) és Paláncz Antónia (gordonka). A műsorban Hándel, Monteverdi, Wolf, Schumann, Schönberg, Farkas Ferenc, Mozart és Schubert művei szerepelnek. Kedves Gyerekek! Szeretettel várunk Benneteket a SUPERBOOK KLUBBA. Helye: a Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. Ideje: Kéthetente szombaton délelőtt 10 órakor. Március 7-én 18 órakor a városi könyvtárban a Liberális Klub vendége Ráday Mihály városvédő lesz. Nagyon megtisztelő csekély szellemi erővel rendelkező és egyebekben is kicsiny városkánk számára, hogy Fodor úr, ez az egészen nagy bizniszmen az esztergomi reklámsajtót méltónak találta egy „ exkluzív interjú" publikálására, amely írást ő maga sajátkezűleg - és szelleműleg - készített. Ráadásul a legnagyobb műgonddal nyomdafestékhez juttatott a - mellesleg saját kiterjedt vállalkozásainak részét képező - Biznisz c. „független (reklám) újságban" (1994. febr. 18.) így városunk polgárai, akik olyan iszonyúan ki vannak éhezve a szavatoltan európai távlatú és színvonalú felvilágosításra, a legrövidebb úton (és teljességgel ingyen!) értesülhettek a következőkről: 1. Fodor úr - Nyugatra szakadtságát ismételten megszakítva - ezúttal riporteri céllal Bécsből fővárosunkba autózott, s a forgalomban két (2) magyar rendszámú Rolls Royce-ot is észlelt 2. Ettől mélyenszántó gazdasági és politikai következtetései támadtak, amelyeket - különös tekintettel a közelgő választásokra - nem bírt magába fojtani. Hallatlan szerencsénkre módja volt kérdésekké formálni, s ezek nyomán megtárgyalni az interjú alanyával, Torgyán Józseffel. 3. Noha leszögezte, hogy ő „egy bizonyos távolságból" (melynek egyik összetevője, hogy a Lajtán túlról) nézi „ezeket a dolgokat", mégis kitűnően megértették egymást Torgyán úrral, aki pedig közismerten politikai arénánk sűrejében bajnokoskodik, és szilárdan gyökerezve a szent magyar anyaföldben, testközelből hallgatja népünk legigazabb szívdobbanásait. Nos, ez a kivételesen nagy honatya - hamar fölismervén, hogy nem holmi politológus-mikiegérrel folytat eszmecserét - egészen exkluzív dicséretre érdemesítette Fodor urat, imigyen: „Ön tökéletesen látja a magyar fejleményeket." 4. Fodor úr az interjú végeztével nem maradt hálátlan: „Én meg azt látom, hogy Öntől és Kossuth Lajostól eltekintve kevés ember volt olyan a politikában, aki 3-4 órát úgy tud!tudott beszélni előre leírt szöveg nélkül, hogy arra az emberek a kívánt módon reagáltak volna. Meglepő volt, hogy egy olyan profi politikussal tudtam beszélgetni, aki a magyar utat valóban a szívén viseli." Ha Fodor úr (előre? vagy utólag?) leírt szövegét jól értem - ezt csak annyira érthetem, amennyire magyarul van megfogalmazva -, ennek az interjúnak „kívánt" hatása a meglepetés volt Ha valóban így van, szégyenkezve kell megvallanom, hogy nálam ezt a hatást nem érte el. Semmi meglepő nincs ugyanis számomra abban, hogy Fodor úr ekkora beleérző készséggel - és „a kívánt módon" - képes egyetérteni, hiszen ennek számos meggyőző tanújelét adta már az első interjújában is, amelyet még reklámlapja indulásakor - merő szerénységből - önmagával készített Ugyanitt bizonyította már azt is, hogy távlatos történelmi éleslátással és kiváló ízléssel szintúgy bőven rendelkezik. Mert lám, most is minő alpárias lett volna interjúalanyát szembedicsérni. Azonban így, hogy az interjú végéhez „megjegyzésként" illeszti: a disztingválásnak ez a kifinomult formája - valljuk meg, lenyűgözően exkluzív. Ám egyáltalán nem meglepő. Legalábbis nekem - amilyen csökkent értelmű vagyok - nehéz belátnom, miért is ne tudna egymással ideális összhangban elbeszélgetni két ilyen tetőtől-talpig „profi" személyiség? Hát nem az volna sokkal inkább megdöbbentő, ha pont ők nem volnának képesek egymás szavaira a „kívánt módon" reagálni? Hiszen való igaz: az egyszerű hallgató tömegek is képesek erre. Bizony, ezt a jelenséget (is) olyan tökéletesen látja Fodor úr, hogy csak sajnálni lehet, amiért egyedül Torgyánt állította Kossuth mellé. Valamivel több példát sorakoztatva - határainkon túlról és a világtörténelemből is - a papír nélkül szónoklók „kívánt" hatásáról, megállapításának mélységes igazát napnál fényesebben világíthatta volna be. Antonius... Robespierre... Hitler... Fidel Castro... Csupán jelzésül, szerény javallatként, hiszen tudom, hogy Fodor úr tájékozottsága (ebben sem) szorul segítségre. Az egyetlen dolog, amiben nem lehetek enynyire biztos, a fentiekhez képest voltaképpen apróság: vajon a két személyiség ily nagyszerűen érti-e egymást írásban is, amiként élőszóban? Azaz Fodor és/vagy Torgyán úr olvasta-e - közlés előtt vagy után - az interjú szövegét? És ha igen, feltűnt-e nekik— bármelyiküknek -, hogy a Biznisz c. lap (melyről az interjúhoz fűzött „megjegyzés" záró mondatából megnyugvással vehetjük tudomásul: „mindenkor a szabad választó magyar polgárok oldalán áll") az 1. oldalon Torgyán Józsefet egy „lefolytott" termálkútról beszélteti, továbbá azt mondatja vele, hogy „hangsújozom". (Vö.: fojt, fojtogat - súly, súlyos...) Akár olvasták, akár nem, én azt gyanítom, hogy a legbensőbb hullámhosszon erről is egybehangzóan sugároznak. A totálisan igazi populáris demokrácia jegyében, jelzésértékűen, kvázi" megígérik a szabadságjogok kiterjesztését Hogy majd ők, „a szabad választó magyar polgárok" dönthetilcel „mindenkor" ezt a kérdést is: helyesírás vagy hejesírás? (Lásd még „erbé" cikkét lapunk 7. számában, a 2. oldalon.) Akár látták, akár nem: - számomra az volna igazán meglepő, ha az interjú készítője és alanya erre nézvést is nem értene egyet Elvégre a nagy nyilvánosság előtt (a Biznisz olvasottsága - saját impresszumuk „bevallása" szerint - 80 ezer) két olyan „profi" beszélgetett egymással, „előre leírt szöveg nélkül" .aki „a magyar utat valóban a szívén viseli". És - tegyük hozzá elégedetten ami a szívén, az a száján. Vagy talán hejesebben, igazabb magyarsággal: a szályán... Újvári