Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-06 / 1. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ K-i , szerkesztésében Árpádházi Boldog Margit szentté avatásához Az Esztergom és Vidéke egyik korábbi számában már foglalkoztunk Árpádházi Boldog Margit szentté avatásának ügyével. A hivatalos pápai bulla 1943. november 19-én kelt, de a Margit kultuszát oly szívén viselő Serédi Jusztinián esztergomi hercegprímás csak december végén kapta meg a bulla szövegét, s 1944. január 19-én ünnepelték meg a magyaroszági katolikus templomokban. Januári számunkban a bulla szövegére és az ezzel kapcsolatos püspökkari körlevélre részletesen visszatérünk. A tatárjárás legsötétebb napjaiban, „a gyásznak, a kifosztottságnak, a reménytelenségnek ebben a fekete idejében, mikor a király és birodalma felett végleg összecsapni látszanak a pusztulás hullámai, a király fogadalmat tesz: a királyné gyermeket vár, legyen ez a gyermek a szabadulás záloga, legyen ez a gyermek a vezeklés mindama bűnökért, melyeknek büntetése a tatárdúlás lett szegény Magyarország felett. A király és a királyné a szorongattatott órában Istennek aj ánlja fel a magzatot, mossa ki általa a bűnöket a magyarok szívéből." Margit három éves korától a veszprémi kolostor lakója, s lesz tagja Szent Domokos leányai közösségének. 1271. január 18-i halála után a Nyulak szigeti kolostorban, sírjánál csodák történnek, s rövidesen megindul a királyi kérelem szentté avatására, de erre csak a kolostorba lépésének 700. évfordulója körül kerül sor, bár a magyar nép szentnek tartotta halálától kezdve, s a pápák is elismerték boldog voltát. A szent Rítusok Kongregációjának javaslatára - Serédi Jusztinián és a domokosok következetes közbenjárására - a pápa 1943-ban elfogadta szentté avatását. Serédi Jusztinián 1943. augusztus 15-én kelt olasz nyelvű levelében köszönte meg a pápa atyai gondoskodását. A levél sokat elárul arról, hogy miért tartotta oly fontosnak a Rómában nagy befolyással és tapasztalatokkal rendelkező hercegprímás egy magyar szentnek a háború alatti elismertetését. (A levél fordításáért Ortutay L. Gyulának mondunk köszönetet, a támogatásáért dr. Beke Margitnak, a Prímási Levéltár vezetőjének.) „Szentatya, nem találom a köszönethez méltó szavakat a püspöki kar, a seculáris és egyházi klérus, a hívők és egész Magyarország nevében is Ó Szentsége atyai gondoskodásáért, amellyel - miként értesítettek - az elmúlt július 23án elrendeltetett a magyarországi Szent Margit szentté avatása. Ez a rendkívüli pápai megtiszteltetés számunkra azért is nagyon értékes, mert így reménykedhetünk, hogy az új szentünk - aki 700 évvel ezelőtt áldozatát a feldúlt Magyaroszágnak ajánlotta, miként most is, hogy hazánk egész Európával hasonló pusztítás fenyegetésével találja szemben magát -, értékes közbenjárásával az Úrnál, sikeresen távoltarthatja vagy legalábbis mérsékelheti Magyarország és a keresztény Európa összeomlását. Az erre vonatkozó pápai bulla publikálása előtt és utána ilyen gondolatok közt imádkozunk az új szentünkhöz, és különösen a Katolikus Kongresszuson, amelyet a közelgő október hónapban rendezünk meg, nagy hálával emlékezünk majd meg a Szentatya által nekünk biztosított kegyről, s annak rendkívül alkalmas időpontjáról. Azt megelőzően, hogy részt vehetnék a Szentszék régi tradíciója szerinti ünnepségen, amelyet XIV. Benedek megerősített, miként a 2141. kánoni törvény is megfogalmaz, a Szent Péter Bazilikában kell megrendezni, s mielőtt kegyeletemet személyesen is leróhatnáin egy nemzeti zarándoklat keretében Oszentségénél, egész Magyarország hálája és köszönete jeleként, kérem Szentatyám fogadja ebben a formában a mi legmélyebb érzelmű hálánkat. Könyörgünk apostoli áldásáért... Strigonia, 1943. augusztus 15. Legalázatosabb szolgája és fia Serédi Jusztinián Magyarország hercegprímása." A történelem nem adta meg Serédinek, hogy a Szent Péter Bazilikában, nemzeti zarándoklattal köszönje meg XII. Piusz pápa kegyét. A sors és Isten könyvében más volt megírva számára és Magyarország számára is. Vak Bottyánról A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára által szervezett Bottyán János konferencián Várkonyi Ágnes professzorasszony teljes képet rajzolt a török és kuruc háborúk híres katonájáról, Vak Bottyánról. Előadásában említette, hogy Bottyán több iskolát, így a nyitrai kegyesrendi iskolát is alapítványokkal támogatta. Meglepő volt olvasni Magyarország Nagyasszonya című Mindszenty beszédében, amelyet 1946-ban mondott el Budapesten a következő mondatot: „Ahogy a nem-katolikus Vak Bottyán és Damjanich János kardpengéjén a Nagyasszony képét villogtatta, a nemzet körén kívül állókra is bűvös, lenyűgöző hatással van a Nagyaszszony gondolat." A magyar történelemben oly jártas Mindszenty József hercegprímás itt tévedett. Bottyán János a XVIII. századi feltételezések szerint református családból származott, de a vágsellyei jezsuitáknál római katolikus hitre tért. 1704-ben misére menet fogatta el az esztergomi várparancsnok, s ez Esztergomban csak a római katolikus mise lehetett, hiszen az esztergomi rácoknak is állt temploma a városban, de Jaksics Illés sajkáskapitánnyal, az esztergomi rácok egyik vezetőjével Bottyán János viszonya már több mint egy évtizede igen rossz volt. 1704-től kezdve tábori papjai, akik írásbeli munkájában segédkeztek neki, katolikusak voltak. Ok fogták le szemét 1709 szeptemberének utolsó napján a lőrinckátai táborban. Tábori szokás szerint saját papjai, Boldogfalvi Kiss János apát és Ujváry Mihály búcsúztatták, ágyúdörgés közt, hadi pompával. Síremléke a gyöngyösi ferencesek templomában található. Mindszenty gondolatmenete, mint több más beszédében és prédikációjában itt is arra épült, hogy a magyarság számára, de a Magyarországon élő nemzetiségek nagyrészére is valláskülönbség nélkül egyaránt hatott a Magyarok Nagyasszonya gondolat. Azt is példaként hozta, hogy máriást verettek a protestáns erdélyi fejedelemek, és a Szovjetunió által átadott 1848-49es zászlók „Szűz Máriás" zászlók voltak. Bottyán János személyével máskor nem foglalkozott, így egy adatot hibásan használt fel. Bottyán János katolikusként harcolt a császári hadseregben is, és II. Rákóczi Ferenc „Cum deo pro patria et libertate" feliratú zászlai alatt is.