Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-24 / 8. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK—ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Nagy László MTV-s szerkesztő-ri­portertől hallottuk a kifejezést: a vál­tozások városa. Egy forgatócsoport három-négy napra leköltözött Eszter­gomba. Árnyékból - ez a címe annak a tervek szerint 45 perces filmnek, amelyet Esztergomban forgattak. (A vetítés tervezett ideje: március 2., szerda.) Dr. Könözsy László polgármester­hez fordultak segítségül: mit tanácsol, kihez forduljanak, merre menjenek? Neveket, ötleteket kaptak, s Borz Ti­bor polgármesteri titkár sorjázta szá­mukra az ötleteket. Városunkat sokan csak a magyar katolicizmus fővárosaként ismerik ­és ehhez konzervativizmust kapcsol­nak. Pedig a Paskai László bíborossal készített interjú is azt erősítette meg: a legfőbb egyházi központ a korszerű hitélet színtere kíván lenni. A prímási palotában készült felvételt egy másik egyházi színtéren folytatták: a Mind­szenty József Katolikus Általános Is­kola diákjai is főszereplőkké váltak. A változások azonban más területen is megfigyelhetők. Igaz, tudjuk, meg­szenvedjük, hogy Esztergom ipara 1990-ben gyakorlatilag megszűnt, le­épült - de azt is tudjuk, hogy még a rendszerváltás előtt indultak el a tár­gyalások az autógyárról. Arról, hogy kozhatott; munkája a jövőnek szól, amikor - a megbízóival közös elhatá­rozás alapján - Közép-Európa leg­szebb hangú és legnagyobb tudású hangszerét kívánja megépíteni! Ehhez csak azt tudjuk hozzátenni, hogy a több évtizedes munkához se­gítség, publicitás, értelmes hozzáállás, nota bene: pénz!!! kell! A gyönyörű muzsikálás - szolgálat - csak így válik Film a változások városáról elsőként itt, ebben a városban telepít szerelőüzemet a japán Suzuki. Mára túl vannak az első - sikeresnek mond­ható - gazdasági éven, tavasszal pedig már Nyugatra is szállít az esztergomi gyár­Modernizáció, együtt a hagyomá­nyokkal és az értékes jelennel. A for­gatócsoport járt a Bazilikában, ahol Baróti István orgonaművész nyilat­lehetségessé! A hétköznapok valóságáról a pol­gármester nyilatkozott Mert bizony a gázvezeték építése, a sok gonddal teli infrastrukturális beruházások nem lát­ványosak - de több évtized mulasztá­sait, elmaradásait pótolják! A kamera jelen lehetett a képviselők ülésén is ­kíváncsian várjuk, mit hallunk vissza vitájukból! Nagy Lászlóék művészeket, mű­vészcsaládokat is felkerestek, láthat­juk a felvételen a Vincze családot. A város repülőterén pedig nemcsak filmezésről esett szó, hanem arról is: mi­lyen nyomai vannak a repülőépítő Rubik Ernő (az idősebb) több évtizedes eszter­gomi munkájának? Mit hagyományozott rájuk a kiváló szakember? Városunk korábbi érdekterülete, a Felvidék nehezen megközelíthető. Er­ről, a Mária Valéria híd megépülésé­nek érthetetlen akadályairól faggatták a túloldal, Párkány lakóit és jószándé­kú vezetőit, s - háttérben Párkány esz­tergomi panorámájával a két város ha­sonló nevű újságjainak (Párkány - és Esztergom - Vidéke) főszerkesztőit, Himmler Györgyöt és Sebő Józsefet Öröm tudni, hogy van, aki a múlt mellett a jelent is faggatja - Eszter­gomról szólván. Jó tudni, hogy figyel­nek ránk. Hétfőn este elementáris és hihetet­len-lehetetlen élmény az MTV 1-en: Kappsi Tamás képei Szemadám György fenti című képzőművészeti műsorában. Alapítványi levelezőlap figyelmez­tetett (Kaposi Tamás Alapítvány, szék­helye az esztergomi Duna Múzeum): a drasztikusan befejeztetett, kénytele­nül lezáratott, csonkultságában is tel­jessé vált életművű, kirobbanó tehet­ségű festő képeit láthatjuk - az agyon­karcsúsított Magyar Televízióban. Kaposi Tamás és képei. Kaján Imre múzeumigazgató, ala­pítványtevő és megszállott festmény­mentő összeszedte, egybegyűjtötte­kölcsönkérte, elénkhalmozta a fiatal zseni képeit. Itt van majd mindegyik ­pedig félő, szétgurulnak a gyöngyök hét égtáj felé. Szemadám és Kaján „csak állnak és mesélnek" a stúdiószélben halkan len­gedező festmények - és tükrök - kö­zött. Itt van a biliárdos férfi és a dal­mát(hulla?)foltos-fejű üldögélő. Két meersburgi kép; az éjjeli benzinkút és a megvakult terasz. Arctalan és isme­retlea megközelíthetetlenségében vonzó nő figyel az éjszakai város fe­letti repülő villogására. Kék rácsok. Vörös vérömleny. Anyagtalan fájdalom. Kaposi Tamás képei. Döbbenetes világ. Félelmetes, morbid, már-már otthonos. Ilyenkor elgondolkozunk. * * * Harmadnapon: Európai Közép-Ga­léria, Esztergomi Duna Múzeum. Ka­ján Imrét kérdezzük: -Mi ez a galérianév? - A dolog ugyanaz, mint másfél éve, a nevet én találtam ki. - Közép-Európa. Definiálható? - Megfogalmazhatatlan, lefordítha­tatlan - éljük ezt a közép-európaisá­got. Mit jelent politikai, kulturális ér­telemben? Nem fedik egymást a föld­rajzi határok és a kultúrkörök határai. - Egy ideje modern képzőművészeti kiállításokat rendezel. Itt működik a Kaposi Tamás Alapítvány. Miért pont Esztergom lett a központ? - Itt dolgozom, itt az adottság. Ta­más esztergomi volt. Az pedig, hogy Esztergom konzervatív, meg ilyesmi... Tessék megnézni, hány jó művész él a lett a múzeum; egy-egy megnyitón há­rom kis kiállítótermünkben, aztán az udvaron, a „büfé" asztalai mellett szá­zan, százötvenen is összegyűlünk. És megy a jó duma, az otthonos beszélge­tés mindenről. A nyugalom szigete. - Ez is egyfajta közép lett a város­ban. Mérleg? - Nem akarok mérlegelni. Inkább az idei programról. Sebők Péter fotókiál­(H)arcképek városban! Hány olyan kiállítás volt már Esztergomban, ahol nagyon jó eu­rópai művészek munkáit láthattuk! Ez a folyamat, hogy modemek, nem itt indult. Gondoljunk csak a Balassi Mú­zeum kiállításaira, a Rondella tárlata­ira. A fotóbiennálékra! (De azért még van mit tenni a közöny, a hozzánemér­tés, a lenézés ellen...) - Milyen ez a másfél év? - Ritka szerencsés kis találkozóhely ; Itta Duna Hol a Duna? lítása Itt a Duna - Hol a Duna? cím­mel, február 24-én. A továbbiak: március 16: Vámagy Ildikó szobrász. Április 13: Vladimir Budnik grafikái. (Megnyitja Ivo Krobot, este színház a Molothow ligetben!) Május 25: Faa Balázs grafikus, jú­nius 29: Fekete Balázs festő. Nyáron két kiállítás lesz, még nem végleges a sorrend; október 28: Esztergomi fotó­klub. Akiket várunk nyárra és őszre: Tóth Menyhért, Silvya Plach, Váli De­zső képei, Alfonz Mucha szecessziós rajzai Prágából. -Ismét Prága!Honnan ez a kapcso­lat? - Hrabal művének, a Gyöngéd bar­bárnak (ÓVladi mir B udnik!) ny íregy­házi színházi bemutatójához Kaposi Tamás csinált plakátot így jöttünk össze a rendezővel, Ivo Krobottal. Krobot prágai, Hrabal barátja - egyéb­ként a Katonában is rendezett Pesten. Nem mindennapi előadás lesz a Mo­lothowban, folyik a szervezés, keres­sük a segítséget, gazdag helyi szpon­zorokat. Lehet jelentkezni! - Milyen az előadás? -Elkeli jönni! Szerintem zseniális. A Gyöngéd barbár felszabadítja a szí­nészeket - Jut eszembe: a Mester 'idén 80 éves! - Igen. Március 28, Prága, nagysza­bású ünneplés. - Ott leszel? - Igen. Büszkén mondom: meghív­tak. Ott kell lennem, örömmel uta­zom! * * * A Hóvirágünnep című zseniális Menzel-füm Buhomil Hrabal novellái alapján, Kerskóban készült. Kerskó­ban, a Prágához közeÜ üdülőfaluban, ahol a mesternek háza van. Két pilla­natra meg is jelenik a filmben: látunk egy hatalmas angol nemzeti zászlót, amint kora reggel terasza korlátjára teríti ki szellőzni - ez Hrabal ágytaka­rója. Egy másik képen kerti tevékeny­kedés közben a cseh író: szigorú figye­lemmel hordja szét virágbokrai tövébe emésztőgödrének tartalmát A jövő­nek él. Dolgozik. Boldog szüle­tésnapot! Sebők Péter fotója

Next

/
Thumbnails
Contents