Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-17 / 7. szám

1994. február 17. 7. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKI POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszarkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Ma este az esztergomiak a főszereplőik! Fórum Esztergom Általános Rendezési Tervéről A demokráciát tanulni kell! - hallhattuk jónéhány évvel korábban. Alkotmányunk nemcsak lehetővé teszi, hanem el is váija az állampolgártól, hogy aktívan vegyen részt lakóhelye, végső soron élettere körülményeinek alakításában. A tanulási folyamat része: elkészült Esztergom Általános Rendezési Terve, s a gyakorló állampolgár most véleményével aktívan alakíthatja annak sorsát Minden település, így Esztergom fejlődését is két dolog határozza meg: a lehetőségek adta spontán, s a közösség által irányított tudatos előrehaladás. S egy olyan nagy hagyományokkal rendelkező, történelmi jelentőségű városban, mint Esztergom, volt-van mit alakítani. Erről beszélt a Szabadidőközpont péntek esti fórumán megnyitó szavaiban dr. Könözsy László polgármester. Az összegyűlteket arra kérte, hogy mondjanak véleményt a tervről. Hiszen mindannyiunk jövőjéről van szó. Molnár Attila építész, a budapesti Városépítési Tervező Intézet - ismertebb nevén a VÁTI - tervezőcsoportjának vezetője alaposan ismeri (s ami nagyon fontos: szereti) városunkat Bevezető szavaiban elmondotta: tisztában van vele, hogy bizalmatlanság fogadja az idegent abban a városban, amely hosszú évtizedeken keresztül különlegesen sértő bánásmódban részesült Tud arról is, hogy korábbi tervezési elképzelések, átfogó városrendezési koncepciók - több okból - nem valósulhattak meg. De a távolabb élő szakembernek adott esetben objektívabb ítélete lehet bizonyos dolgokban amely objektivitást a városban élőkkel együtt lehetne tudatosítani mindannyiunkban. Esztergom - a kövek, házak, falak, értékek - mi vagyunk A városlakók, az itt élők, a mi közösségünk. Az Általános Rendezési Tervet ennek a közösségnek kell szentesítenie, a közösség által választott testületnek kell önkormányzati rendelet rangjára emelnie. Létezik egy, az EurópaTanács ösztönzésére kiadott ún. Városok Chartája. Jogokról szól: az egészséges környezethez, a lakáshoz való jog; részesedés joga a gazdasági fejlődésből; a közlekedéshez, mozgáshoz, a városlakó érdekében működtetett intézményrendszerhez való jog. Hogyan valósulnak meg ezek a jogok? Melyek az átmentendő értékek; mik a feszítő gondok? Természeti adottságaink páratlanok A város kisugárzó hatása, szellemi potenciálja rendkívül jelentős. Nem elhanyagolandó a főváros közelsége. Politikai és kulturális örökségünkre büszkék lehetünk Ugyanakkor: területünk az ország egyik leszennyezettebb levegőjű vidéke. Elhanyagolt állapotban. Helyzetünkben pozitív és negatív elmozdulások tapasztalhatók Csökken a levegőszennyezés - mert gyárak álltak le a környéken. Ez magas munkanélkülséget eredményezett Belterületen hatalmas területek szabadultak fel a szovjet csapatok kivonulásával - mintegy 70 hektár! -, de hihetetlenül rossz állapotú épületek maradtak a városra. Szinte csak nálunk!, de itt nő az idegenforgalom - a fogadókészség azonban nagyon rossz. (Szállások, éttermek stb.) Javul az infrastuiktúra (gáz, csatomázás) - de a távfűtés ellentmondásai rendkívül feszítőek Erősödik a városhoz való kötődés, leállt az elvándorlás - de az életkor szerinti összetétel nem vigasztaló: Esztergom, az iskolaváros: öreg! Mindenképpen növelni kell a népességmegtartó erőt - akkor, amikor folyamatosan romlik a város megközelítésének lehetősége. Zsúfolt utak, lehetetlen vasúti közlekedés, kihasználatlan Duna. És a túloldal! Molnár Attila tudta, hogy a legfontosabb kérdések egyikét érintette. Az a koncepció, amely szerint a jelenlegi egy főutat egy másik belvárosi úttal kell kiegészíteni, megoldásnak tűnik - de nem mindenkinek tetszik! A fórumon a legtöbbet vitatott kérdések egyikéhez érkeztünk Mert tudjuk, hogy ha megvalósul az ország - és Esztergom! - viszonylagos gazdasági stabilitása, ha javulnak a közlekedés feltételei: akkor az autóipar mint húzóágazat, valamint az AMP-gyár mellett az idegenforgalom is megerősödik. Ha a határokon való átjutás nem lesz gond, ha szlovákiai kapcsolataink jelképe, a Mária Valéria híd újra felépül (és megépül a nagy közúti-vasúti híd a párkányi papírgyárnál), akkor Esztergom célváros lesz, nemcsak átkelőhely. A párbeszéd, melynek során soksok javaslat elhangzott, s számos gond felvetődött, gyorsan kialakult a jelenlévők között De a demokráciát még tanulnunk kell: sokan panasznapot akartak tartani, mások csak a maguk hangjára voltak kíváncsiak Ugyanakkor a Prímás-sziget sorsa, az új lakótelepek helye, az ipartelepek elhelyezkedése, a gáz-, csatornaépítés jövője: az átfogó gondolkodás igénye imponáló volt. Csak egy hibádzott.. A város ismert, jónevű építészei közül szinte senkit nem láthattunk! Nem lehet most feladatunk a sérelmek minősítése, orvoslása. A cél: Esztergom. (Folytatás a 2. oldalon)