Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-22 / 51-52. szám

10 ESZTERGOM ES VIDEKE ferencrendi, Mária kegytemplomhoz, tűkben erősödött lelkekben óhatatlaSzázak meg százak kelnek útra, gya- nul is fölbuzog a székely Himnusz: log vagy autóval az éjféli misére s Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt istenünk még előtte a betlehemi játékra. A já- - s tartsd meg e kis népet félelmeit szol a kis Jézussal a Szent Ferenc ol- feledtető örömében. Ha december közepén a Csíki ha- kat. Mennyből az angyal... O, gyö- tárnál áll. A gyerekekből és ifjakból Az éjféli szentmise után a lélek vasok és a Hargita tájain már havazni nyörü szép titokzatos éj!... magyar összetevődő szereplők évszázados er- tisztultságával indul vissza otthonaiba kezd, fehér karácsonyunk lesz - mon- egyházi népének áhítatát követi a ka- délyi rigmusokkal is köszöntik az új- a tömeg. A fiatalok egymásba kapaszdogatják elégedett hangon a széke- rácsonyfa alá helyezett ajándékok szülöttet. kodnak. Csúszkálnak a havas, jeges lyek. Havazik, hát hóban, fehér tájban megkeresése. így van ez a legtöbb A fehér hólepelben pompázó bú- uton. Vidám magyar szó, kacaj tölti indulhat neki az ember a hegynek, családban. Az ünnep szokásai hason- csújáróhelyen karácsony ünnepén is meg az utcák hosszát. Hazatérve Megkeresi azt a nem nagy, nem is lóak a keresztény világban. sokan gondolnak arra hogy a Kis- régi szokás szerint - terített asztalhoz kicsi, kiszemelt fenyőt, amely beha- (Az első egyházi karácsonyi népé- Somlyó lábánál álló ódon templom a ülnek. Töltött káposzta párolgó illata vazva egy érintésre megremeg és le- nek irodalmi és zenei forrása a grego- katolikus székelység régi szent helye, kelti az étvágyat. Vége az ádventi hullatja magáról a puha bundát. Hó- rián ének és a középkori európai nein- Egyben a nyugati kereszténység böjtnek. Megeszik - miként a helyi fehér gallérral, behavazott kucsmá- zetközi katolikus népének volt. Át- egyik legkeletibb őrhelye. Mily sok- tájszólás ejti, a Mária radináját. val, járatlan csapáson lehet most ban- gyúrva átformálva az ősi magyar szor gyűltek itt össze évszázadokon át A legtartalmasabb magyar karádukolni az erdőben. Szarvasok és népzene ízlésével és hagyományai- bemutatva hódolatukat Mária Boldog- csonyi énekeink a szüleletett Gyermedvék, farkasok és őzek vágta ösvé- val. A pásztorénekek közül Csíksom- asszony Anyánk, régi nagy Pálrónánk meket ünneplik, de a hivő nép szívenyek vezetnek. lyón is felcsendül a legrégibb eredeti _ előtt. ° sen nézi, átérzi a pásztorok hódolatát A csíksomlyói kegyhely téli fénye magyar karácsonyi énekünk, a Csor- A szentélyben, a főoltáron most fé- i

s- Erdély-szerte felzeng a legismermessze világlik a decemberi, sötét éj- dapásztorok, midőn Betlehemben, nyárban áll Mária kegyszobra. Fel- tebb magyar karácsonyi dal: szakában. Olyan szép múltja törté- csordát őriznek éjjel a mezőben... A hangzik az ének a csodatevő Máriánelmi és kulturális jelentősége volt és pásztorok imádságának csodálatosan ért: Mennyből az angyal lejött hozzávan a templomnak, a klastromnak, s a egyszerű, nemes hangú megjeleníté- Békét adj szivünknek, tok, pásztorok, pásztorok! mindkettővel szoros kapcsolatban ál- se. Hatása igazán csak teljes elének- békét családunknak, Hogy Betlehembe sietve menvén ló intézményeknek, szokásoknak, lésekor bontakozik ki, főleg esti mise békét nemzetünknek, lássátok, lássátok. mozgalmaknak, hogy szinte külön fe- után; betlehemnél tartott ájtatosságo- békét a világnak... Istennek Fia, aki született jászoljezetet képeznek Csík vármegye tör- kon. A Mária versszak az erdélyi nép- A hársfából faragott 2,27 m magas- barj

t, jászolban, ténetében és az egész székely nép éle- hagyományból származik: Elinduló- ságú szobor Máriát ábrázolja karján O leszen néktek Üdvözítőtök valólében is. nak és el is jutának, Szűz Máriának jó a kis Jézussal. Fejükön nehéz korona ban, valóban. Karácsony szombatján ünneplőbe napot mondóinak.) látható. Arca mosolygós. Megenyhül öltözik a lélek. Békesség költözik az A kegyhely közeli Csíkszeredából a szorongó lélek, mintha csitulna a Domonkos János otthonokba. Meggyújtják a gyertyá- éjféli zarándoklat indul a csíksomlyói népek harcéinak zúgó tengere. A hiKarácsonykor Csíksomlyón A T EK INTET lemben, a szent városban vagyunk. Nyitott kapu, jobbra városkörnyéki táj, gótikus tetőszék lakótoronnyal, hegyi kápolnával. A kapu mögött, a várfal fölé torony emelkedik. Dávid király tornya. A hagyomány úgy tudta az ő leszármazottja lesz a Messiás, Karácsonyi dolgozatunk tárgya az esztergomi Keresztény Múzeum egyik festménye. A mű a legelterjedtebb vélekedés szerint Vincenzo Foppa lombardiai festő követőjének munkája. A képpel kapcsolatban felmerült Andrea Solario neve, illetve hatása is, mások Michele da Verona munkájának tartják. Mindannyian észak-itáliai mesterek, a Leonardót megelőző, kora reneszánsz milánói festészet nagy alakjai. Az alvó gyermekét imádó Mária képtípusa a XIV-XV. században alakult ki. A képtípus egyik legizgalmasabb kérdése az időhöz való viszony. Az ábrázoló - s a néző - egyidejűséget feltételez az esemény és a mindenkori jelen között. A másik reneszánsz vonás: az anya és gyermeke közötti bensőséges kapcsolat megjelenítése. Hol van már Bizánc - vagy a korai Németalföld - szikár szépsége, királyi merevsége! A centrális szerkesztés alkotás előterében az alvó Gyermeket látjuk. Fejét karjára hajtva alszik egy mellvéden. Ruhátlan; csak szemérmét takarja egy áttetsző kendő. Védelmező testtartásban, enyhén fölé hajol a félig hunyt szemmel, révedező arckifejezéssel imádkozó Mária. Ez a tekintet az, ami odaszögez bennünket a kép elé. Máriát egyszerűen díszített ruhában s ismert kék köpenyében látjuk. Viseletének szimbolikus jelentősége van, ennek eredetét a középkori jogban leljük fel. A köpeny kitárásának gesztusával lehetett - jelképesen adoptálni, vagy törvényesíteni a gyermeket. Itt Mária óvó feladatát jelzi. A festmény háttere egyszerre szolgálja az előteret, a főtémát, s igazít el az ószövetségi szituációban: JeruzsáImádkozó Mária az alvó kis Jézussal a Megváltó. Mária Dávid nemzetségéből származik. A kapu pedig Sión, a Szent Hegy kapuja ahol egykor Salamon szentélye állt. Középütt, takarva a városfalat, védőn borul a szereplők fölé egy trónus baldachinja. Felülete kváderköveket mintáz; az alkotó Salamon templomát idézi. Salamon templomáét, melynek ránkmaradt része a Siratófal. A reneszánsz festészet a jelen kifejezésére (vö. megjelenítés) összpontosít. A múltat és a jövőt (antikvitás, ókereszténység - humanista ideálok) jelenként éli meg. Példánkban is érzékelhetjük, hogy a kép elő- és háttéri szereplői úgy vannak jelen egyazon térben, hogy valójában nem vesznek tudomást egymásról. Nem a történet, hanem a kompozíció kapcsolja össze őket. Az alakoknak ez a kommunikációképtelensége különidejűségként is értelmezhető... További példák a különböző időszeletek egymás mellé helyezésére: a nyitott kapu felett az Angyali üdvözlet ábrázolása a közelmúltra utal: Te hozod világra a Megváltót. A tetőgerincen trónoló két páva ugyanakkor a halhatatlanságra hiszen ezek a madarak az öröklét jelképei. Most, karácsony közeledvén, számunkra a szereplők rejtélyes nyugalma az igazán érdekes. Mária kiegyensúlyozottsága. A kisded békéje. Ha felidézzük Krisztus életútját, különös ez a nyugalom. Hiszen világrajötte pillanatától kezdve nincs egy nyugodt perce! Már születése pillanatában szemet vet rá Heródes, mikor az óvatlan napkeleti bölcsek, hivatalból? udvariasságból? nála érdeklődnek a Megváltóról. Látogatásuk után menekülni kell a Gyermekkel. Emlékszünk: a betlehemi gyermekgyilkosság. így lesz igazán fontos ez a perc, a kisded nyugodt álma Tűnődhetünk: mi ad erőt Máriának? A védő-óvó feladat volta? A feladat nagysága? A tudat, hogy az Istenfiát bízta rá a sors? Viszszafogott magabiztossága mögött ezt sejthetjük. Ez van révedező, remegő tekintetében. Félig sejtett pillantása a Gyenneket vigyázza a mélyéről áradó sugárzás mindannyiunkat átölel. Nézzük a képet és a Gyermekre gondolunk. Nézzük, és a magunkéra magunkra gondolunk. Saját feladatunkra saját sorsunkra Mindannyiunkra. Rafael Balázs