Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-15 / 50. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN * VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN * VAROSHAZA HÍREI Mária Valéria híd A közlekedési miniszter az újjáépítés mellett Lapunkban visszatérően olvashat­nak a Mária Valéria híd újjáépítésével kapcsolatos fejleményekről. Decem­ber elsején megjelent 48. számunkban közöltük dr. Haller Zoltán ország­gyűlési képviselő dr. Lotz Károly köz­lekedési miniszterhez írt levelét. A mi­niszter közel kétoldalas levélben vála­szolt. Ennek részleteit olvashatják: Tisztelt Képviselő Úr! Az esztergomi Mária Valéria híd koncesszióba adás útján tervezett újjá­építésével kapcsolatos kérdésére vála­szolva, mindenek előtt biztosíthatom arról, hogy a híd újjáépítésének ügyét támogatom, mivel megítélésem sze­rint a híd ismételt megnyitásának ko­moly nemzetiségi és politikai jelentő­sége lenne. Teljes mértékben egyetértek azzal, ha az Útalapból nem a megmaradt híd­részek kényszerű elbontását - egykor létezett kapcsolat végleges megszűn­tetését - kellene finanszíroznunk, ha­nem ezzel az összeggel a híd újjáépí­tését, a nemzeti hídvagyon gyarapítá­sát támogathatnánk. Az újjáépítési feladat koncesszióba adását - mint a közös cél megvalósí­tásának lehetséges módját - elvileg tá­mogatom, annak közeljövőben történő meghirdetésével kapcsolatban azon­ban komoly fenntartásaim vannak. Elsőként, mint a jelenlegi legna­gyobb akadályt, a szlovák koncessziós törvény - illetve a projekt közös meg­hirdetéséhez szükséges államközi megállapodás - hiányát említhetem. A két szomszédos ország közös határ­hídja ugyanis csak együttes döntéssel lenne koncesszióba adható. E kérdés kapcsán még azt is figyelembe kell venni, hogy a híddal együtt a kon­cessziós tevékenység körébe nem vonható közúti határátkelőhely létesí­téséről is gondoskodni kell, amelyhez költségvetési keret nem áll rendelke­zésre. Az említett nehézségektől eltekint­ve, a projekt finanszírozhatóságával illetve megvalósíthatóságával kapcso­latban sincsenek kedvező döntésre fel­jogosító adataink. Összefoglalva: úgy értékelem, hogy az esztergomi Duna-híd határhíd kon­cesszióban történő újjáépítéséhez ­mind jogi, mind finanszírozási szem­pontból - hiányoznak a feltételek, ezért a nyílt, nemzetközi versenytár­gyalás meghirdetését egyelőre nem kezdeményezhetem. Úgy ítélem meg, hogy az újjáépítés a lehetséges hazai források (különbö­ző állami és önkormányzati pénzesz­közök) egyesítésével és az ezt kiegé­szítő esetleges hitelfelvétellel a jelen­legi körülmények között is eredmé­nyesebb megoldási változatnak lát­szik a jogi és pénzügyi nehézségeket hordozó koncesszióba adási változat­nál. Tárcánk a pénzeszközök megléte esetén vállalja a közreműködést, az újjáépítés lebonyolításának szakmai összehangolását, illetve az újjáépítést támogató esztergomi rendezvény le­bonyolítását. Olvasóink kérdezik - a hivatal válaszoL. MIKOR BONTJÁK EL A VOLT NYILVÁNOS WC-T? Lakossági fórumon is szóvá tették, ám most A. Gy. olvasónk írt a Duna Múzeum melletti „szemétdombról". „Tisztelt Szerkesztőség! Az utóbbi napok esztergomi esemé­nyei között az Önök lapja, a megyei és országos lapok is büszkén adták hírül a Duna Múzeum és a kápolna elké­szültét, felavatását. Engedjék meg, hogy megkérdez­zem: Mikor fogják a két épület között már évek óta szemétdombbá változott városi WC-t felszámolni? A többszöri kérés ellenére semmi sem történik, de a város e szégyenfoltja a külföldiek fényképtémája is. A „tiszta és szép Esztergom" dicsőségére. Nincs fény­képezőgépem, de Bánhidy László uram (fotó-grafika) számára remek le­hetőségként ajánlom. Tisztelettel: Á. Gy. Magyary u. Esztergom, 1994. november 30." Földes Vilmos grafikusművész ka­rikatúráját is megihlette a látvány: „Évek óta lepusztult illemhely! Most találtuk meg ezt a szerencsétlen külföldi turistát!" Dr. Takács Márta jegyző az alábbi választ adta: „A korábbi nyilvános WC önkor­mányzati tulajdonban van. Még a ta­nácsi rendszer idején bérleményként magánkereskedőnek adták ki. A bérle­ményt felmondtuk. A bérlő a bíróság­hoz fordult, jelenleg vitatott bérleti jogviszony áll fenn. Több mint egy éve folyik a bírósági per. A számunkra kedvező bírósági íté­letet követően a képviselő-testület dönthet a létesítmény elbontásáról, az üreg feltöltéséről." Balázs László városi főépítész el­mondta, hogy a volt városi WC és a volt trafóház is rontja a városképet. Eltökélt szándéka, hogy törvényes úton mindkét környezetszennyezőt" elbontsák. Holland támogatással A környezeti állapot javítása Térségünkben második éve folyik a környezet felmérése, s kidolgozás alatt áll egy környezeti állapotértéke­lés és intézkedési terv. Mindez a hol­land és a magyar környezetvédelmi minisztériumok együttműködésén alapszik. December 6-án, kedden a Városhá­za nagytermében a hollandiai Heide­mij tanácsadó cég részéről Louis M. Solway úr, valamint dr. Licskó István vegyész, igazgató (VITUKI Rt.) tar­tott szakmai konzultációt. Engelbrecht József, az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke vezette a tanácskozást, melyen több mint harminc térségi vállalkozás kép­viseltette magát, köztük a Magyar Su­zuki Rt., a Hőerőmű Kft., a Tokodi Szénfeldolgozó, a Richter Rt., a Mik­romeditron Kft., a Viscosa Rt. és má­sok. Dr. Gaál Károly, a kamara idegen­forgalmi tagozatának ügyvivője: „A holland kormány országunk tá­mogatására felajánlotta, hogy a nyu­gaton jól bevált környezetvédelmi rendszert igyekszik nekünk átadni és gazdag tapasztalatait nálunk is hasz­nosítani kívánja. E célból Magyarországon - először egy jelentős, környezetvédelmi szem­pontból fontos térségben, majd a ké­sőbbiekben az egész ország területén is egy hasznosítható környezetvédel­mi rendszert kívánnak kiépíteni. Nagy örömünkre szolgál, hogy a választás Esztergom-Dorog-Tát-Tokodaltáró­Tokod térségére esett. E területen a természeti táj szépsége az idegenfor­galom fejlesztését indokolja, ugyan­akkor a sokrétű ipar potenciális kör­nyezetkárosító hatású. A kiépítendő hulladékininimalizá­lási rendszer alapját képező felméré­sek elkészültek, ezeket kívánja a tér­ség szakembereivel ismertetni, érté­kelni, hasznosítani. Ezért január köze­pén egy újabb összejövetelt tartaná­nak, melyre kérik az érdekelt vállala­tok, intézmények, önkormányzatok szakembereinek újbóli megjelenését. Ez alkalommal megalapítanának egy klubot, melyen az érdekeltek rend­szeres összejöveteleken intéznék egyedi és közös problémáikat. A klub megindítását, munkájának megszervezését az Esztergomi Keres­kedelmi és Ipar Kamara vállalta. Örömmel, mert a környezetvédelem elhanyagolása jövőbeni gazdasági fej­lődésünk gátjává válhat. Esztergom, mint a Duna egyik leg­szebb tájegységének kapuja, csak ha­tásos környezetvédelemmel, tisztább levegővel, jobb vízzel, ápolt termé­szeti környezetben teremtheti meg fej­lődésének lehetőségeit. Nem szabad megengednünk, hogy a Balaton, Ve­lencei-tó sorsára jutva a további rom­lást már csak sok milliárdos ráfordítá­sokkal lehessen megakadályozni. Nálunk kellő odafigyeléssel szeren­csére még számos lehetőség (hulladé­kok rendszeres gyűjtése, osztályozása, felhasználása, tiltott szemétlerakó he­lyek felszámolása, állandó propagan­da) kínálkozik, melyekkel még kis rá­fordítással számottevő eredményt ér­hetünk el. Az ezekből származó ha­szon alapja lehet a további, tetemes kiadással járó környezetvédelmi mun­kának. Mindezeket azonban csak sziszte­matikusan, rendszeres, állandó mun­kával, jó együttműködéssel valósít­hatjuk meg." Most találtuk meg ezt a szerencsétlen külföldi turistát

Next

/
Thumbnails
Contents