Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-03 / 44. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára november 9-én LEVELTÁRI NAPOT rendez, melyre minden érdeklődőt tisztelettel meghív. Helyszín: a Levéltár előadóterme (Esztergom, Vörösmarty u. 7.) A program: 14 óra: A Levéltári Napot megnyitja: Juhász János, a Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési Osztályának vezetője. Előadások: Kántor Klára: Esztergom város leváltára a 18.században Balogh Béni: Magyar-román kapcsolatok és a menekültkérdés (Dokumentumok romániai levéltárak anyagából) Ortutay András: A „Kesztölci Köztársaság" pere L. dr. Kelemen Mária: Dorog község közigazgatása a tanácsi korszak első két évtizedében Bencze Cs. Attila: Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának Archívuma (felépítése, belső rendszere, sajátosságai) Dr. Ravasz Éva: Tájékoztató a Komárom városi fióklevéltár kialakításáról Csombor Erzsébet igazgató bemutatja a Levéltár most megjelent, '9394-es évkönyvét 18 órakor a Vármúzeumban dr. Toró Tibor temesvári professzor tart előadást „Vitéz János csillagvizsgálójának szerepe és tudományos jelentősége a magyar quattrocento művelődéstörténetében" címmel Az EBEÉ diplomatái Esztergomban Mint arról olvasóink az országos sajtóból értesülhettek, az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet diplomatái október 10-e és december 6-a között Budapesten üléseznek. A konferencián résztvevő több száz diplomatát és családtagjait a Külügyminisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal október 29-én dunakanyari kirándulásra hívta meg. Az esős idő ellenére a meghívásnak 360-an tettek eleget. Számukra Visegrádon és Esztergomban - az OEH felkérésére - a helyi Gran Tours szervezte meg az egész napos programot. Visegrád nevezetességeinek megtekintésére már ragyogó napsütésben került sor, melyet a Királyi Palotában nyolcvan szereplő részvételével egyórás lovagi torna-program követett. A visegrádi látogatást a Makovecz Imre tervezte gyönyörűen feldíszített tornacsarnokban reneszánsz lakoma zárta. A nyolc autóbuszból álló karaván a vendégeket kora délután Esztergomba hozta, ahol a Főszékesegyház, a Kincstár és a Keresztény Múzeum megtekintésével és Baróti István orgonakoncerjével folytatódott a délutáni program. Kora este a Prímás Pincében dr. Schagrin Tamás helyettes államtitkár, az OIH elnöke adott fogadást a vendégek tiszteletére, melyen részt vett Erdős André, hazánk ENSZ nagykövete is. A vendégek a búcsúajándékok átvételekor elismerően szóltak a látottakról és a hibátlan szervezésről. Röviden November l-jén a Duna TV vesperást, lint Vegyeskar hangversenyét közvetítte a virrasztó imaórát közvetített. A felvétel az esztergomi Ferences templomban készült. Közreműködött a ferences gimnázium énekkara. Október 29-én 17 órakor a Balassa BaBartók Rádió - élő adásban. A rádió 6-os stúdiójából közvetített hangversenyen közreműködött Szendrő Júlia és Igaliné Büttner Hedvig (ének), Reményi József (zongora). Vezényelt Reményi Károly. Az Esztergom-Ehingen Baráti Kör szervezésében október 30-án a Bazilikában 11 órakor kezdődő nagymisén az ehingeniek Vadászkürt-fúvósegyüttese az úgynevezett Hubertus misét szólaltatta meg, Paul H. Guter vezényletével A Belvárosi temető fényei A század emlékeit őrzi Bözsi néni, a sírok gondozója Az esztergomi temetők legjobb ismerője özvegy Kiss Imréné, Bözsi néni. A sírhelyekről kockáslapos füzetében nyilvántartást vezet. Az ebben az évszázadban Esztergomban élt és itt eltemetett ismert személyekről sok emléket őriz. Köpödi Erzsébet hetvennyolc évvel ezelőtt született a Petőfi utcában, közel a Belvárosi temetőhöz. Az utcabeliek és az arra járók hamar megszerették a dolgos kislányt. Marok János családja, a Brenner család, Mátéffy Viktor plébános szívébe zárta a törékeny kislányt, aki már akkor szerette a temető csendjét, a szépen gondozott sírokat. Czilek Lipót, Fuchs úr, Mráz József temetői gondnokok jó érzéssel vették, hogy Bözsike takarítja, sepregeti a sírokat, friss virágot hoz a kertjükből. Hetvennyolc évesen ma is minden nap kerékpárral jár ki a temetőbe. Sugár úti családi házuk kertjéből egész évben hozza a virágokat a sírokra. — Milyen élete volt, milyen emlékeket őriz? - Tizenöt évesen bejárónő lettem Kiss Rezső főellenőr családjánál. Jó emberek voltak. Férjhez mentem, az uram kőműves volt. Palkovits úr 1935-ben ajánlott be Stem Jenő kereskedőhöz. Borászata, likőrgyára, konzervgyára, ásványvízüzeme volt a családnak. Mindig ott dolgoztam, ahol szükség volt rám. Közel kerültem a családhoz, megbízható embernek tartottak. Láttam, hogy Stem úr a város akkori vezető embereivel közvetlen kapcsolatot teremtett. Barátja volt: dr. Perger Kálmán nyugalmazott rendőrkapitány, dr. Felsőlóczi Jánoska Tibor kapitányságvezető, Török Imre képviselő, Eckstein ecetgyáros, GalyasiBéla pénzügyi tisztviselő, Salkász Ferenc városi főtanácsos, Szölgyémi Gyula iskolaigazgató, Leitner József és Rajner úr banktisztviselők. A kisgazdapártban dr. Bády István, dr. Siráki jogtanácsos állt hozzá közel. A háborút átvészeltük, mindvégig dolgoztunk. Stem urat a zsidóüldözés idejében barátai bujtatták. Testvérét, Stem Sándor fuvarozót Esztergomból, fiát Stem Tibort Budapestről munkaszolgálatból vitték el. Testvére, Stem Arnold kivándorolt Kanadába, lánya Stem Klára beöltözött apácának, így menekült meg. Bözsi néni az államosítás után is a sörfejtőben kapott munkát, miközben korábbi gazdája, Stem Jenő Vácott raboskodott. Később szabadult és Budapestre költözött. Onnan települt ki Amerikába 1959-ben. - Többször járt itthon, mindig meghívott. Én is kétszer jártam kint. 1979. június 20-án halt meg New-Yorkban, olasz márvány síremléke van. Éz volt a szavajárása: „Megy a vonatom, de egyszer majd megáll!" Halála előtt mondta: „Bözsit hozzátok ki a síromhoz, mert ő volt hozzám a leghűségesebb." Ki is vitt a rokonsága, láttam a sírt. Méltó emlék Stem Jenő személyéhez. 1970-ben nyugdíjaztak, de kisegítőként azóta is a sörlerakatban dolgozom. Bözsi néni sokáig sorolja a neveket: Becker Endre erdész, dr. Schwarz Pál főorvos, Számord Ignác lelkész, Szilárd Béla vármegyei főjegyző, dr. Schleitfer Mátyás orvos... akiknek sírját ma is gondozza. Önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül. Kédieti rá bárki, de pénzt nem fogad el. Erre is születni kell... (Pálos)