Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-03 / 44. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Száz éve Nógrád megyében tartotta nagy ószi hadgyakorlatát az OsztrákMagyar Monarchia hadserege. Ferenc József király személyesen vett részt a hadgyakorlaton, így a hivatalos protokoll elvárta az esztergomi hercegprímástól is, hogy ez alkalommal köszöntse az uralkodót. Vaszary Kolos bíboros érsek nem kerülhette el azt, hogy a folyamatban lévő egyházpolitikai vitákra, az állami anyakönyvezés bevezetésére ne reagáljon. Augusztus 19-én fogalmazta meg beszédét, amelyet a magyar belügyminiszter az uralkodó kabinetirodájához továbbított, hogy a balassagyarmati szeptember 17-i ünnepi beszédről az uralkodó előzetesen tájékozódhasson. Az uralkodó békeszándékának méltatása után Vaszary a római katolikus egyházat közvetlenül érintő kérdésekről beszélt: „Felséges Úr! Jogot, egyházunknak hitcikkelyből folyó, hazánkban kilenc századon át gyakorlatban volt egyik jogát védtük mi is a nem rég vívott szellemi harcban; védtük nemcsak vallásunk, hanem legjobb meggyőződésünk szerint a haza és a trón jól felfogott érdekében is, és bár e jognak elveszthetése nagy aggodalommal tölti el sziveinket; de ez nem ingathatja meg alattvalói legmélyebb hódolatunkat, nem törheti meg hűségünket, a melyet midőn bemutatni szerencsések lehettünk, kérjük a királyok királyát, mutassa meg felségednek az igaz ösvényt, melyen atyái gondjaira bízott népeit, még hosszú, hosszú időn át úgy a lelki - az örök, mint anyagi az ideiglenes jólét forrásához vezethesse." A hadgyakorlat előzetes tervei szerint a 4. és 6. hadtestek az őszi hadgyakorlat során Nagymaros és Visegrád között vert hídon készültek átkelni, amelyhez a hadihídanyagot Klosterneuburgból és Pozsonyból a Dunán szállították le. A belügyminiszter az érintett vármegyék főispánjait levélben tájékoztatta a 12 nagyobb és 6 kisebb szállítmányból, valamint 24 egyes járműből álló hajókaraván útjázat közgyűlésén a közlekedési tárca közigazgatási államtitkára. Gyurkovics Sándor hangsúlyozta: a történelmi belváros forgalomtól való megkimélésének érdekében - megfelelő anyagi kondíciók biztosítása után - a jövőben a város határában kell felépíteni egy új hidat, amely összekötheti a két települést. Mint ismeretes, az utóbbi időkben mindkét helység vezetése közös kampányba kezdett a Mária Valéria híd érdekében, amelyet a második világháború végén robbantottak fel." Esztergom sorsáról tűnődöm ról. Az Esztergom vármegye főispánja, Kruplanicz Kálmán számára írt tájékoztatásba a többi megyéétől eltérően egy külön mondat is belekerült: „Végül felelően intézkedni szíveskedjék az iránt, hogy az esztergomi hajóhídon és állványhidon a szállítmány parancsnok megkeresésére az összes hídszállítmány, megérkezése után azonnal átbocsátassék." Tudniillik nagyban folyt az állandó dunai vashíd építkezése, amely a következő évben nyílt meg a forgalom számára. A Népszabadság kis hírében minap olvashattuk: „Nem építik újjá a Mária Valéria hidat. Az érzelmi okok mellett a történelmi hagyományok is indokolnák az Esztergom és a szlovákiai Párkány közötti Mária Valéria Duna híd visszaállítását, mégsem építik újjá mondta tegnap a megyei önkormányA hírnek lehet egy olyan olvasata is, hogy nagy szerencse érte Esztergomot és Párkányt is, hiszen a történelmi belvárost és a történelmi mezővárosi részt megkímélik a forgalomtól. De az elmúlt évtizedeket ismerő, átélt olvasó számára van egy másik olvasata. Nem fog megépülni a Mária Valéria híd, s nem fog megépülni az új sem. Nem fog újjáépülni a százéves híd, amely szinte ipari műemlék lenne, gondoskodni lehetne arról, hogy a teherforgalom elkerülje, de a két város, a két régió, a két nép kapcsolata épüljön, fejlődjön. Megszűnjön a semmibe nyúló két csonk, megszűnjön a „gyűlölet hídja". S a létező híd, meglétével és a róla letiltott teherforgalommal érv lehetne az új híd megépítésére is. De egy „érzelmi és történelmi", a tájba illő híd biztos megépülhetne. Hallottuk korábban, hogy azért nem épülhet újjá a Mária Valéria, mert 1938-ban fehér lován Horthy átlovagolt rajta. Hogy esne ez a „csehszlovák elvtársaknak"? Örültem neki, hogy egyedül csak én tudom azt, hogy az admirális a magyar királyi hadsereg élén a Mária Valéria híd testvérén, a komáromi hídon is átvonult, s mégis újjáépítették a második világháborús pusztulás után. S csóváltam a fejem, amikor megépült a medvei híd, hiszen ez is múltbeli veszélyeket idézhetne, 1938 őszén a magyar királyi honvédség utászai itt verték az első hadihidat. De megnyugtattak, tervezik már az új hidat, amely a Labor MIM épülete előtt épülne meg, áthaladva a szigeten. A IV. ötéves tervben legkésőbb meg fog épülni. Tetszik emlékezni még, hogy mikor is volt a IV. ötéves terv? Ahogy akkor nem volt rá pénz, s a szándék sem lehetett komoly, úgy most sem lesz rá pénz. Nem vagyok műszaki szakember, de tudom, hogy az új híd nagyságrendekkel kerülne többe, mint a régi visszacsempészése a tájba. S a Mária Valéria híd újjáépítésére az ősi várhegy is rábólintana. Természetes helyére kerülne a sok évezredes átkelő. A valós gazdasági és térségi érdekek, lobbik, szándékok és feltételezések maradjanak kimondatlanul. De jogunk a remény, hogy olyan döntés fog végül megszületni, amely e térség lakóit „az ideiglenes jólét forrásához" vezeti, de oda biztosan. Ortutay András Gizella emléktúra '95 Jövőre, 1995-ben lesz ezer éve, hogy Szent István és Gizella házasságot kötöttek. Ez alkalomból kulturális és turisztikai rendezvénysorozat veszi kezdetét. Erről kérdeztük Koditek Pált, a Gran Tours utazási iroda igazgatóját. - Testvérvárosunkban, a bambergi katedrálisban áll egy lovasszobor Szent Istváné. A helyi hagyomány szerint a magyarok barbár, de vitéz fejedelme lóháton állított be a templomba. A házasságkötés, melyre Regensburban került sor, megalapozta a bajor és a magyar nép „ezeréves" történelmi kapcsolatát, mely az utóbbi években egyre szorosabbá vált. AGizella emléktúra és amilleniumi ünnepkörhöz kapcsolódó regensburgi, passaui, bambergi, bécsi, pozsonyi, esztergomi és veszprémi megemlékezések végigkísérik Gizella történelmi útját - Bajorországtól Magyarországig. Bekapcsolva az ünnepi eseményekbe azokat a településeket, amelyek hajdan az út részei voltak vagy lehettek. Az emléktúra megszervezése során kiemelt szerepet kap a népeket összekapcsoló Duna. A vízi emléktúra előkészítése során felvettük a kapcsolatokat német testvérvárosainkkal: Bainberggel, Ehingennel és Maintallal, a Német Kenu Egyesülettel, valamint a Német Kolping Egyesülettel. E kapcsolatok révén mintegy 2-300 szervezett turistára, továbbá 150-250 vízitúrázóra számíthat Esztergom. Az emléktúra, valamint a külföldi és a hazai rendezvények megszervezését az esztergomi polgármesteri hivatal, az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság, a Magyarok Világszövetsége történészek és turisztikai szakemberek bevonásával fogja össze. - Mi lesz a konkrét program? - Az emléktúra résztvevői július 28-29-én találkoznak Passauban. A program július 30-án világi és egyházi ünnepségekkel kezdődik, melyen magyar részről várhatóan a főegyházmegye, a veszprémi püspökség, német részről a regensburgi és a passaui püspökség, valamint a bambergi érsekség képviselteti magát. E napon a résztvevők a niederburgi kolostorban megkoszorúzzák Gizella királyné sírját. A másnapi felkészülést követően 1jén indul az emléktúra Passauból, hogy 1718,5 folyamkilométer megtétele után érkezzen meg Esztergomba. Táborhelyük a szigeten, a Kolping turistaszálló és kemping területén lesz. A pihenő- és tartaléknap után a résztvevők augusztus 19-én az Erzsébet parkban Gizella és István Esztergomba való érkezéséről készített történelmi színjátékot tekintenek meg. A bemutató megszervezésére Horányi László esztergomi származású színművész közbenjárásával a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatát kértük fel, melynek részeként a visegrádiak középkori lovagi tornabemutatójára is sor kerül. A rendezvénysorozat csúcspontja ugyancsak a nagyváradiak előadásában - Szabó Magda Az a szép fényes nap című, korábban nagysikerű színművének előadása lesz, melynek történelmi helyszíne Esztergom. A német nyelvű díszelőadásra szinkrontolmács-berendezés közbeiktatásával kerül sor. Az augusztus 20-i előadást követően ünnepi tűzijáték lesz, melyet a KisDunán lampionos csónakfelvonulás készít elő. Az augusztus 20-i ünnepi nagymise után a Bazilika északi tornyának falán magyar-német nyelvű emléktáblát helyezünk el, az ezer évvel ezelőtti esemény megörökítésére. (A Várhegy északi oldalán állt Géza fejedelem palotája, melyet a történészek Szent István szülőhelyének tartanak.) Augusztus 19-én délután a Balassa múzeumban a magyar-bajor történelmi kapcsolatokról előadások hangzanak el, melyeket egy kiállítás követ. Az emléktúra résztvevői még a passaui ünnepségek során István és Gizella portréját ábrázoló bronz emlékérmet kapnak, Peternák Gusztáv esztergomi művész alkotását. E turisztikaikulturális program megszervezésétlebonyolítását Esztergom város utazási irodája, a Gran Tours, mint a pályázat készítője vállalta. A költségek előteremtésére pályázatokat írtunk-írunk a Millecentenáriumi Emlékbizottsághoz, az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium színház és zeneművészeti főosztályához, továbbá jelentős reklámbevételekre, szponzori támogatásokra és saját bevételekre is számítunk. Például a Pannon GSM-mel abban állapodtunk meg, hogy januártól augusztusig két darab rádiótelefont kapunk, melyek használati költségeit szponzori támogatásként ajánlották fel. A cél az lenne, hogy az esztergomi önkormányzat a nem nyereségközpontú rendezvényt nyilvánítsa közérdekű kötelezettségvállalássá, mert ezáltal megteremtődhet a helyi vállalkozók érdekeltsége. - Sok sikert! s.j. „Ha tudja, írja meg!" című televíziós játékunk novemberi 1-jei fordulója 1. Gyakran használjuk az „áll, mint Bálám szamara" kifejezést. Miért állt meg a bibliai Bálám szamara? 2. Ki és mikor repült repülőgéppel először Magyarországon? 3. Az indiai maharadzsák első feleségét Bégumnak hívták. Ki írt róluk A Bégum 500 milliója címmel regényt? 4. Mit jelent a rendkívül híres párizsi templom, a Notre Dame neve magyarul?