Esztergom és Vidéke, 1994

1994-08-25 / 33-34. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Katolikus Szó 1984. augusztus 20-i számában jelent meg dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek vezércikke államalapító kirá­lyunkról. Tíz év múltán - gondolatai aktualitása okán - a cikket teljes terje­delemben közüljük. Valahányszor a budai várba igyek­szünk fel a kanyargós Hunyadi János úton, a szemünk rögtön keresi a Szt. István Bazilika kupoláját. Vajon a ku­pola nyújt-e már igazán védelmet a templom padlásterének, s az időjárás­tól függetlenül a Szent Jobb bizton­ságosan töltheti-e a nappalokat és az éjszakákat a kápolnai magányában? Mert tettre kész, dinamikus jobb kéz volt Szt. István királyunknak a keze földi életének minden szakaszában. Tudott együttérzően simogatni, ha az ifjú fejedelem szemeiből a megható­dott öröm sugárzott a szegények és betegek felé. Akár hétszer is képes volt átölelni azt a pannonhalmi bencést, akinek a lényéből megérezte az igazi szerzetest, akinek számára a fogadal­mak szárnyalást adtak Isten és a társai felé. De ez a szent jobb-kéz kíméletle­nül lesújtott azokra akik útjában álltak a keresztény Magyarország kiépítésé­nek, mégha saját vérei is voltak, mint Koppány, Gyula, Vászoly, vagy a be­senyő Tanuz aba vagy Ajtony. A jogos önvédelem tudatában Veszprém falai alatt éppoly rettenhetetlenül emelte fel kardját a fiatal keresztény sarjadék ol­talmára, mint ahogyan Konrád császár seregét is megfutamította a magyar ha­tárról népe fennmaradásának érdeké­ben. Mi jellemezte Szt. Istvánt? Élesen figyelő szemek és erőteljes jobb kéz, de mindig a keresztény magyar jelen­nek és jövőnek a védelmében. Mire figyel fel Szt. István? - Min­denre, ami itthon Magyarországon történőben volt, s ugyanakkor Európa távoli vidékein végbemenő jelensé­gekről tudomást szerzett. Szt. István világosan látta hogy ko­rának s az azt előző időkben keresz­tény fejedelmei a pápához fordultak királyi méltóságuk elismeréséért. Rá sem gondoltak arra, hogy a császártól kérjenek királyi címet, mert ezzel fel­adták volna a politikai függetlenségü­ket... A pápától kapott korona és kirá­lyi cím azonban nem járt ilyen követ­kezményekkel. - Mitterrand francia államelnök ittlétekor pohárköszöntő­jében éppen ezt a gondolatot világítot­ta meg, amikor a francia és a magyar nép ősi kapcsolatára utalt azzal, hogy Szt. István a Szentkoronát a francia Vajon, mit tervezett Nagy Károly az aacheni Oktogon ívei alatt a maga és utódai számára? Hogy itt rendezzék meg a koronázási ünnepséget, itt tart­sák meg a törvénynapokat az uralkodó jelenlétében és itt temessék el őt és utódait. - Szt. Istvánt annyira megra­gadta Nagy Károly ez az igazán nagy­vonalú elgondolása, hogy Aachen mintájáta Székesfehérvárt ő is király­koronázási, törvénynaptartói és kirá­lyi-temetkező központnak választotta ki. - Eredetileg - akárcsak Aachen ­úgy Székesfehérvár sem volt püspöki székhely. Drága Szent Jobb, utat mutass, merre járjunk származású II. Szilveszter pápától kér­te és kapta meg. - Még teljesebb képet fest a keresztény Európa valóságáról az a régi megállapítás: a görög és né­met vérből sarjadt császár biztatására olasz földről, a francia pápától német szerzetes hozta haza a Szentkoronát. Szt. István a megkoszorúzás után az európai keresztény család teljesjogú tagjának érezte magát. Esztergomi ud­varából kiterjedt levelezést folytatott éspedig korának akkori hivatalos nyelvén latinul óhajtotta azt lebonyo­lítani. Ezért a kölni Heribert érsektől kért latinul tudó titkárt, hogy ez az esztergomi kúriát az európai tárgyalási nyelvre megtanítsa.„Heribert C'-ként tartjuk számon az esztergomi udvar­nak ezt a klerikus levelezőfőnökét. Az elmúlt májusban a flandriai Brügge város Szent Vér körmenetéről hazatérőben felkerestük az aacheni dómot és elgyönyörködtünk ritka érté­kes kincseiben. Különösképpen az dobbantotta meg szívünket, hogy ami­lyen küldetést szánt Nagy Károly frank király, majd nyugatnémet csá­szár az aacheni dómnak, ugyanazt a mi Szt. István királyunk is átvette tőle és Székesfehérváron valósította meg. A nápolyi Anjou-háztól származó Nagy Lajos királyunk lelkét is elbű­völte a Aachen hangulata annyira, hogy az aacheni dóm mellé szervesen felépítette a magyar szentek kápolná­ját: Szt. István, Szt. Imre, Szt. László tiszteletére. - Azt tapasztaltuk, hogy ezt a kápolnát látogatják a legszíve­sebben: nem a magyar szentek miatt, hanem mert itt őrzik az Oltáriszentsé­get. - Mindegyikünknek érdemes el­gondolkodni azon, hogy Nagy Lajos a maga uralkodásának hosszú éveit mi­lyen tudatosan építi bele a magyar múlt gyökereibe.­Fiataljaink lelkivilágának mennyire jót tenne, ha lélekben beülnének a Nagy Lajos alkotta magyar szentek kápolnájába s ott átelmélkednének, hogy magyar jelent és jövőt csak a magyar múltra alapozva lehet igazán életképesen felépíteni. - Szt. István ugyanezt véste Intelmeiben Imre fiá­nak a szívébe: „Az én szokásaimat a kétkedés min­den béklyója nélkül kövessed. Mely görög kormányozta a latinokat gö­rög módra? Semelyik. És kövesd szo­kásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel." Szt. István a szemeit baráti érdeklő­déssel irányította Kelet felé, arra, amerre a IX. században a magyar tör­zsek vonultak nyugat irányába: Bölcs Jaroszláv kijevi orosz nagyfejedelem­mel olyan közvetlen kapcsolatban ál­lott, hogy magyar fiatalemberek tő­lünk nem egyszer Kijevbe mentek ka­tonáskodni. Köztük Magyar Mózes egész ro­mantikus életutat járt be: a lengyelek fogságától kiszabadulva a kijevi híres barlangkolostor szerzetesei közé lé­pett be. Ugrin (Magyar) Mózes néven a pravoszláv egyház ma is a barlang­kolostor csodatévő szerzeteseként tiszteli. A szigorúan egyházias fegyelmű Cluny reformmozgalom szervezőjé­vel, Szt. Odilo bencés apáttal Szt. Ist­ván levelező kapcsolatban állt. Hiszen tanítómesterei és munkatársai ugyan­csak a cluny szellemi irányzat hívei és tanítványai voltak. - Szt. István hamar felfigyelt arra, hogy századának az ér­deklődése mennyire a szentek ereklyéi felé fordul. Az egyes kolostorokat, de városo­kat, sőt országokat is túláradó öröm töltötte el, ha ilyen ritka kincseket a magukénak mondhattak. - Szt. István a cluny apáthoz intézett egyik levelé­ben tőle kért ereklyéket. Nem is mert rágondolni arra, hogy az a jobb kéz, amellyel a kérő levelét aláírta, lesz egykor nemzetünk legféltettebb kin­cse, igazi magyar tőről fakadt legérté­kesebb ereklyévé. Megilletődött szívvel és világos szemmel nézzünk rá a Szent Jobbra: erre a simogatóan bátorító, a magyar érdekeket megvédő jobb kézre, aki azért a Magyarok Nagyasszonyának pártfogásába ajánlotta árva népünket. Őseink buzgóságával zengjük feléje: „Drága szent Jobb, maradj nálunk, Utat mutass, merre járjunk". Esztergom Vármegye gyűlése 200 év előtt 1794 júliusában, egyetlen particulá­ris gyűlést tartott Esztergom várme­gye, amelyen Missitz József alispán úr elnöklete alatt a vármegye tisztviselői vettek részt. A július 31-én tartott ülés 54 napirendje közül különösebb fi­gyelmet az érdemelt, hogy a II. József alatti összekapcsolás egyes kérdéseit még mostanra sem sikerült megolda­ni, a közös vármegye földmérője által vásárolt és használt eszközök megosz­tását még nem tudta elintézni a két megye. A postamesterek felülvizsgá­lata ügyében intézkedett az alispán. A megyében három postamester műkö­dött, Dorogon, Nyergesújfalun és Ké­ménden. A kéméndi postamesternek egy vitás ügyét is tárgyalta a gyűlés, amely a nyári gyakorlatnak megfele­lően hamar végzett feladataival, y. Egy iparigazolvány margójára A legtöbb ember történelemszemlé­lete leegyszerűsödött, a nagy esemé­nyek tartoznak bele, a mindennapok nem. Romantikus regények, s a televí­zió képeskönyve mellett bennünk is lehet a hiba. Egy iparengedély-kére­lem kapcsán szeretnénk a múlt egyik eseményét életközeibe hozni. Zséger Lászlóné esztergomi lakos 1957-ben háziipari engedélyt kért, amelyet a Városi Tanács VB. elutasí­tott, „hogy a helyi Háziipari Szövetke­zet is majd profiljába fogja venni a harisnyakészítést. Ez egyrészt ínég a jövő terve, másrészt az esetleges meg­valósulás esetén sem veszélyeztetném annak stabilitását az én napi 12 dara­bos munkámmal. A kenyérkeresettel pedig nem várhatok, mert 3 kiskorú gyermekemmel már közel egy eszten­deje nélkülözünk s a mindennapi be­tevő falatra nagyon nagy szükségünk van." A fellebbezést kísérő levélben az ipari előadó leírta, hogy az elutasítás oka az volt, hogy Zséger László részt vett az ellenforradalmi cselekmények­ben. Zséger László az Esztergomi Vá­rosi Munkástanács tagja volt, s a kére­lem beadásakor már folyt ellene a per. De hozzátették: „Az iparigazolvány kiadását viszont az ügyészség részéről javasolják." Több mint fél évvel ké­sőbb született meg a másodfokú hatá­rozat, a Komárom Megyei Tanács Ipa­ri Osztálya részéről, amely az ipar­igazolvány kiadását elrendelte. Indoklása: „Az 1958. évi 9. sz. tvr. végrehajtási utasításának 12 paragra­fusa (1) pontja alapján kellett hogy határozzak, mivel nevezett szociális helyzete indokolja. Zséger László el­len már megszületett az ítélet. Oy LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA SZEPTEMIíER 1-JÉN JELENIK MEG!

Next

/
Thumbnails
Contents