Esztergom és Vidéke, 1994

1994-08-25 / 33-34. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom polgárai! Kedves barátaink! Az Esztergom-Ehingen Baráti Társaság és a Polgármesteri Hiva­tal nevében szeretettel megkö­szönjük Esztergom város lakóinak azt az óriási érdeklődést, amellyel Ehingen Polgárőrségének katonai parádéját augusztus 20-án kitün­tették. Ugyanakkor külön köszönetet mondunk a szervezésben nyújtott segítségért: Nemesi Erzsébetnek, az Oktatá­si és közművelődési csoport veze­tőjének, Bodrogai Sándor közte­rület-felügyelőnek, Szóda Béla törzszászlósnak. Gyöngyös Antal­nak és Takács Gábornénak a D­PRINT Nyomda részéről, Márma­rosi Győzőnek, az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete vezetőjé­nek és valamennyi fáklyavivő fia­talnak. Dr. Könözsy László polgármester Szódáné Kükedi Éva Esztergom-Ehingen Baráti Társaság elnöke A tűzijáték fényei La banda... 2019. augusztus 20-án székvárosában, Esztergomban, a város és régiója jó százez­res tömege, ujjongó fiatalja előtt lépett fel az Esztergomi Polgárőrség 153 tagú rézfú­vósegyüttese. La banda, La banda... kiál­tozták önfeledten a pompás Prímás- szigeti hat csillagos kemping olasz lakói; s a lassan felújításra szoruló Vitéz János Palotaszál­lóból érkező hollandok, a pilismaróti Gyé­mántpart panzióiból magánhelikoptereik­kel időben berepült amerikaiak, a kétéltű Suzukikon a Kis-Dunán gyülekező japán előmunkások is átvették a nemzetközi ki­fejezést és közösen skandálták: La banda, La banda... Nagy szerencséjük volt - hiszen az eszter­gomiak éppenhogy hazaérkeztek 14. test­vérvárosukból, római látogatásukról. De ez az ünnep az otthoné, a városé. Örömmel láttuk a csapatban a legifjabb Reményieket,akik a pozánszólamot vitték, az üstdobosok vezérét, a Hunyadi-leszár­mazottat. (Nem, nem a nándorfehérvári hős Hunyadiak, nem... az esztergomiak!) De voltak itt Rosta-unokák, Borz-gyerekek ­mind, mind híres esztergomi zenészcsalá­dok ükunokái... - akik, pompázatos felvo­nulásuk és koncertjük után egy felejt­hetetlen napot idéztek fel: a 25 évvel koráb­bi, 1994-es augusztus 20-át. Apáik, nagya­páik ekkor, épp negyedszázada kaptak ked­vet a „nagybani" zenéléshez. Akkor jártak ugyanis Esztergomban az ehingeniek. A testvérváros Napóleon-ko­rabeli ruhákba öltözött zenészei, muskétá­sai, az önnön kedvükre, önfeledten és még­is fegyelmezetten muzsikáló kedves embe­rek. Tömve volt a Széchenyi tér, tömve, zsúfol­va, mint tán soha korábban. Örülhetett, aki erkélyre, emeleti ablakba szorult: a lenn állók egymást takarták. Boldog lehetett, aki láthatta - ha máshonnan nem, a söröző kissé emelt teraszáról: a nem mindennapi együttes parádés rendben vonult be főte­rünkre, s a kölcsönös üdvözlések után pa­rádésat muzsikált. Fáklyás gyerekekkel együtt haladtak aztán tovább a Szigetre, ahonnan mindannyian, hűtő sörök, bódító finom borok, gyöngyöző whiskyk pohara­inak társaságában nézték végig a színpom­pás tűzijátékot. Színpompásat, igen — mert az évben már magától értetődően várt ránk ez a mulatság. No, persze, akik ezt olyan nagyon akarták, előkészítették, meg is te­remtették a lehetőségét. Hívtak, jöttek, zenéltek - ahogyan később, a remekül megszervezett utcabál ifjú, kissé más, de semmivel nem rosszabb zenét ját­szó muzsikusai. Ilyen volt az a nevezetes nap. Egyszer, egy nagy magyar író ironikus-szatirikus, sajá­tosan utópisztikus egypercesében rákérde­zett: „Miért, olyan nagy dolog ma magyar­nak lenni?" Kérdését aposztrofálva 2019-ben - tán ­elmondhatjuk: az, nagy öröm magyarnak, nagy öröm esztergominak lenni... „Csak addig - ahogyan az idézett Örkény István írja egy másik novellájában - ezt a néhány esztendőt ki keli bírni..." La banda... La banda... Köszönjük! Danke schön! Thank you! Grácia... Köszönjük! Rafael Italázs iÉLy * ürtutay András ünnepi beszédét mondja... .és a hallgatóság Az ünnep... Állami ünnepeink rendezvényei­nek sorát 19-én 11 órakor a Várszín­házban Kovács Krisztina és Borbély László gyermekeknek szóló műsora nyitotta meg. Az előadás menet köz­ben valóságos gyermekünnepéllyé te­rebélyesedett: szinte minden három és tíz év közöttit megtáncoltattak és különböző szereplőkké lényegítettek át. Volt, aki avignoni polgármestert alakított, mások békákként, mexikói táncosokként, dobosokként debütál­tak. Este a Várkápolnában Hegedűs D. Géza színművész adott önálló estet. Egész lényéből ünnepi derű áradt. El­sősorban klasszikus költők műveit szólaltatta meg: Adyt, József Attilát, Petőfit, Nagy Lászlót. De hogy a ge­nius loci, a hely szelleme is érvénye­süljön, néhány régi magyar imát is elmondott. A műsor előtt és után pe­dig közvetlen beszélgetésre került sor. Az estről távozó vendégek még egy külön élményben is részesültek: a Prí­más Pince előtt az ehingeniek jóked­vet árasztó szabadtéri muzsikájában gyönyörködhettek. Koncert a Bazilikában Vasárnap délután a Bazilikában Liszt Ferenc Koronázási miséje au­gusztus 20-ához méltó módon szólalt meg. A Városi Szimfonikus Zenekar, a Balassa és a Strigoniuin Kórus kitett magáért. Baróti István intésére igazi ünnepi zenével telt meg a Bazilika. Még az akusztika is jól viselkedett. Igaz, a zenekart és az énekkart ezúttal az orgona mellett sorakoztatták fel. A Szent István szobornál A koncert végeztével az onnét ki­vonuló hallgatóság, illetve a város ér­deklődő polgárai Szent István szobrá­nál gyülekeztek, ahol az Esztergom Barátainak Egyesülete szervezésében került sor a „hivatalos" megemléke­zésre. A szónok Ortutay András, a megyei levéltár címzetes igazgatója volt. (Beszéde a 6. oldalon olvasha­tó.) A közreműködő Monteverdi Kórus István királyról szóló énekeket adott elő. Az Esztergom Barátainak Egye­sülete koszorúját Meszes Balázs és dr. Horváth István helyezték el a szo­bor talapzatánál. ELCSERELEM Bánomi lakótelepi, 4. emeleti, két és fél szobás, összkomfortos lakásomat hasonlójellegű egy és fél szobásra, földszintire vagy első emeletire. Minden megoldás érdekel. Érdeklődni lehet: Fortuna László, Bánomi 14. (Telefon: 316-501) J

Next

/
Thumbnails
Contents