Esztergom és Vidéke, 1994
1994-08-25 / 33-34. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom polgárai! Kedves barátaink! Az Esztergom-Ehingen Baráti Társaság és a Polgármesteri Hivatal nevében szeretettel megköszönjük Esztergom város lakóinak azt az óriási érdeklődést, amellyel Ehingen Polgárőrségének katonai parádéját augusztus 20-án kitüntették. Ugyanakkor külön köszönetet mondunk a szervezésben nyújtott segítségért: Nemesi Erzsébetnek, az Oktatási és közművelődési csoport vezetőjének, Bodrogai Sándor közterület-felügyelőnek, Szóda Béla törzszászlósnak. Gyöngyös Antalnak és Takács Gábornénak a DPRINT Nyomda részéről, Mármarosi Győzőnek, az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete vezetőjének és valamennyi fáklyavivő fiatalnak. Dr. Könözsy László polgármester Szódáné Kükedi Éva Esztergom-Ehingen Baráti Társaság elnöke A tűzijáték fényei La banda... 2019. augusztus 20-án székvárosában, Esztergomban, a város és régiója jó százezres tömege, ujjongó fiatalja előtt lépett fel az Esztergomi Polgárőrség 153 tagú rézfúvósegyüttese. La banda, La banda... kiáltozták önfeledten a pompás Prímás- szigeti hat csillagos kemping olasz lakói; s a lassan felújításra szoruló Vitéz János Palotaszállóból érkező hollandok, a pilismaróti Gyémántpart panzióiból magánhelikoptereikkel időben berepült amerikaiak, a kétéltű Suzukikon a Kis-Dunán gyülekező japán előmunkások is átvették a nemzetközi kifejezést és közösen skandálták: La banda, La banda... Nagy szerencséjük volt - hiszen az esztergomiak éppenhogy hazaérkeztek 14. testvérvárosukból, római látogatásukról. De ez az ünnep az otthoné, a városé. Örömmel láttuk a csapatban a legifjabb Reményieket,akik a pozánszólamot vitték, az üstdobosok vezérét, a Hunyadi-leszármazottat. (Nem, nem a nándorfehérvári hős Hunyadiak, nem... az esztergomiak!) De voltak itt Rosta-unokák, Borz-gyerekek mind, mind híres esztergomi zenészcsaládok ükunokái... - akik, pompázatos felvonulásuk és koncertjük után egy felejthetetlen napot idéztek fel: a 25 évvel korábbi, 1994-es augusztus 20-át. Apáik, nagyapáik ekkor, épp negyedszázada kaptak kedvet a „nagybani" zenéléshez. Akkor jártak ugyanis Esztergomban az ehingeniek. A testvérváros Napóleon-korabeli ruhákba öltözött zenészei, muskétásai, az önnön kedvükre, önfeledten és mégis fegyelmezetten muzsikáló kedves emberek. Tömve volt a Széchenyi tér, tömve, zsúfolva, mint tán soha korábban. Örülhetett, aki erkélyre, emeleti ablakba szorult: a lenn állók egymást takarták. Boldog lehetett, aki láthatta - ha máshonnan nem, a söröző kissé emelt teraszáról: a nem mindennapi együttes parádés rendben vonult be főterünkre, s a kölcsönös üdvözlések után parádésat muzsikált. Fáklyás gyerekekkel együtt haladtak aztán tovább a Szigetre, ahonnan mindannyian, hűtő sörök, bódító finom borok, gyöngyöző whiskyk poharainak társaságában nézték végig a színpompás tűzijátékot. Színpompásat, igen — mert az évben már magától értetődően várt ránk ez a mulatság. No, persze, akik ezt olyan nagyon akarták, előkészítették, meg is teremtették a lehetőségét. Hívtak, jöttek, zenéltek - ahogyan később, a remekül megszervezett utcabál ifjú, kissé más, de semmivel nem rosszabb zenét játszó muzsikusai. Ilyen volt az a nevezetes nap. Egyszer, egy nagy magyar író ironikus-szatirikus, sajátosan utópisztikus egypercesében rákérdezett: „Miért, olyan nagy dolog ma magyarnak lenni?" Kérdését aposztrofálva 2019-ben - tán elmondhatjuk: az, nagy öröm magyarnak, nagy öröm esztergominak lenni... „Csak addig - ahogyan az idézett Örkény István írja egy másik novellájában - ezt a néhány esztendőt ki keli bírni..." La banda... La banda... Köszönjük! Danke schön! Thank you! Grácia... Köszönjük! Rafael Italázs iÉLy * ürtutay András ünnepi beszédét mondja... .és a hallgatóság Az ünnep... Állami ünnepeink rendezvényeinek sorát 19-én 11 órakor a Várszínházban Kovács Krisztina és Borbély László gyermekeknek szóló műsora nyitotta meg. Az előadás menet közben valóságos gyermekünnepéllyé terebélyesedett: szinte minden három és tíz év közöttit megtáncoltattak és különböző szereplőkké lényegítettek át. Volt, aki avignoni polgármestert alakított, mások békákként, mexikói táncosokként, dobosokként debütáltak. Este a Várkápolnában Hegedűs D. Géza színművész adott önálló estet. Egész lényéből ünnepi derű áradt. Elsősorban klasszikus költők műveit szólaltatta meg: Adyt, József Attilát, Petőfit, Nagy Lászlót. De hogy a genius loci, a hely szelleme is érvényesüljön, néhány régi magyar imát is elmondott. A műsor előtt és után pedig közvetlen beszélgetésre került sor. Az estről távozó vendégek még egy külön élményben is részesültek: a Prímás Pince előtt az ehingeniek jókedvet árasztó szabadtéri muzsikájában gyönyörködhettek. Koncert a Bazilikában Vasárnap délután a Bazilikában Liszt Ferenc Koronázási miséje augusztus 20-ához méltó módon szólalt meg. A Városi Szimfonikus Zenekar, a Balassa és a Strigoniuin Kórus kitett magáért. Baróti István intésére igazi ünnepi zenével telt meg a Bazilika. Még az akusztika is jól viselkedett. Igaz, a zenekart és az énekkart ezúttal az orgona mellett sorakoztatták fel. A Szent István szobornál A koncert végeztével az onnét kivonuló hallgatóság, illetve a város érdeklődő polgárai Szent István szobránál gyülekeztek, ahol az Esztergom Barátainak Egyesülete szervezésében került sor a „hivatalos" megemlékezésre. A szónok Ortutay András, a megyei levéltár címzetes igazgatója volt. (Beszéde a 6. oldalon olvasható.) A közreműködő Monteverdi Kórus István királyról szóló énekeket adott elő. Az Esztergom Barátainak Egyesülete koszorúját Meszes Balázs és dr. Horváth István helyezték el a szobor talapzatánál. ELCSERELEM Bánomi lakótelepi, 4. emeleti, két és fél szobás, összkomfortos lakásomat hasonlójellegű egy és fél szobásra, földszintire vagy első emeletire. Minden megoldás érdekel. Érdeklődni lehet: Fortuna László, Bánomi 14. (Telefon: 316-501) J