Esztergom és Vidéke, 1994

1994-08-11 / 31-32. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Polgármesteri Hivatalban janu­ár óta Balázs László építészmérnök, korábbi budapesti tervező tölti be a főépítész munkakört. Ez alatt az idő alati számos tapasztalatot szerezhe­tett. Ezekről kérdeztük. - Hogyan kezdődött esztergomi tevékenysége? - Munkába állásom a város álta­lános r.endezési tervének készítésé­vé! kapcsolatos. A törvény a rende­zési tervek készítését az önkor­mányzatok hatáskörébe utalta. A tervezés irányítása, a jóváhagyás, az előírások betartása, a döntések előkészítése a mindenkori főépítész feladata. Az általános rendezési tervet ez év májusa óta a Váti Rt. Molnár Attila által vezetett irodája készíti. Elsőként a tervezés programja és az átmeneti szabályozás érkezett meg. Ezek szakhatósági és önkormány­zati egyeztetését, a lakosság tájé­koztatását már én végeztem. - Mi a főépítész munkaköre ? - Feladatom a város fejlesztésé­- A tervezési programot és átme­neti szabályozást a minisztériumi tervtanács dicsérettel elfogadta. A szakhat óságokkal, a szomszédos önkormányzatokkal, a város külön­böző fórumain ismertettük. A kér­dőívvel együtt kivonatos tájékoz­tatót készítettünk. A város polgárai számára pedig a Technika Házában be is mutattuk. A fenti alkalmakon elhangzott észrevételeket, a vála­szokat a tervezőkkel értékeltük és a véglegesítés során figyelembe vesszük. A Településfejlesztési Bizottság ugyancsak megtárgyalta és elfogad­Hogyan látja a főépítész? Esztergom regionális szerepköre vei, rendezésével kapcsolatos kér­dések véleményezése, a döntések előkészítése, a tervkészítés irányítá­sa, az építési kérelmek véleménye­zése, városképi szempontból. Az építési hatósági jogkört a tör­vénynek megfelelően a jegyző gya­korolja. A főépítész építési ügyek­ben önhatalmúlag nem dönthet, ahogy azt sokan gondolják és ese­tenként számon is kérik. A főépítész a felmerülő kérdések eldöntésekor a jóváhagyott általá­nos és részletes rendezési tervek fi­gyelembevételével jár el. Azoktól csak a képviselő-testület jóváha­gyásával térhet el. így a helyes, mert véleményemet kizárólag szak­mai szempontok alapján, elfogult­ság nélkül tudom kialakítani. Gondot legfeljebb az okoz, hogy bizonyos kérdésekben a városren­dezés során megkerülnek. Ilyen volt például a Szenttamás-hegyen épített támfal „autópálya korlátja". - Hol tart az általános rendezési ten• készítése? ta, s május 12-én a képviselő-testü­let ugyanígy tett. Azóta folyik a terv kidolgozása, majd ősszel sor kerülhet az elfoga­dásra. - Két évtized után végre lesz jó­váhagyott általános rendezési terv? - Valóban, az utolsó jóváhagyott terv 1976-ban készült. 1987-ben készült ugyan egy újabb, de azt tu­domásommal a nagymarosi vízlép­cső köiiil kialakult helyzet miatt nem hagyták jóvá. A közelmúltban készült el a kert­városi laktanyák részletes rendezési terve. Szenttamásé úgyszintén. De készül a Déli városrész ipari inno­vációs területének és a Szent­györgymezőn kijelölt lakóterület részletes rendezési terve is. Ezenkívül az átmeneti szabályo­zás - az általános rendezési tervvel összhangban - további területekre, a Prímás-szigetre, a Palatinus-tóra, a Döbönkút, a Vaskapu és a Sipoló­hegy területére írja elő részletes rendezési terv készítését. A szabályozási előírás és a mel­lékelt terv a rendezési tervnek azon része, amelyet a képviselő-testület­nek rendelet tonnájában kell elfo­gadnia. Az átmeneti szabályozás az érvényben lévő régi és a készülő terveket egységes szerkezetbe fog­lalta. Január óta az építési-hatósági munka ennek alapján folyik. Az építési hatósági munka felté­telei munkába lépésem óta jelentő­sen javultak. Jogi feltételeit cso­portvezető kinevezésével és két új területi előadó felvételével terem­tettük meg. A megromlott építési fegyelem, az építési engedélyezési tervek nem kellő színvonala, a tervezők távol­maradása az építési eljárástól mind mind további intézkedést igényel. - Hol tart a városfejlesztés? - A rendszerváltás óta a város az infrastrukturális (gáz, csatorna, út) fejlesztésekre és munkalehetőséget biztosító fejlesztésekre, az új ipar­terület kialakítására koncentrált. Esztergomban szinte az alapoktól kiindulva kell a fejlesztés lehetősé­gét kiépíteni. Ezt a készülő általá­nos rendezési terv vizsgálati anyaga is igazolta. Meghatároztuk a városrendezés, a városfejlesztés fő irányait, az új lakóterületek helyét, az új iparterü­leteket, az út- és közműépítés to­vábbi ütemeit, a teljes kiépítésig. Úgy gondolom, hogy ha az or­szághatár átjárhatósága növekszik, ha a Duna-híd megépül, ha a város megközelítési viszonyait javítani lehet, ha az idegenforgalom fogadá­sa és ellátása javul, ha a vállalkozá­si tevékenység fokozódik, ha az ok­tatási-művelődési szerepkör bővül, akkor Esztergom végre betöltheti regionális és országos szerepkörét, amelyre történelmi és kulturális ha­gyományai miatt már régóta jogo­sult. (Pálos) Cseh festő képei a Duna Múzeumban Július 27-én. szerdán mutatkozott be Pavel Procházka cseh festő a Duna Múzeum Európai Közép Ga­lériájában. Kaján Imre múzeumigazgató kö­szöntötte a festőművészt, aki 1965­ben Bnioban született és az ottani akadémián végzett. Hazájában szá­mos kollektív és nemzetközi sereg­szemlén vett részt. Foglalkozása restaurátor. Ez a kiállítás jelenti első külföldi bemutatkozását. Művészetét Kaposi Endre főisko­lai tanár mutatta be: - Esztergomi tárlatán kizárólag az utóbbi három esztendő termésé­ből válogatott művek láthatóak. Ez azért van így, mert Pavel Prochazka igen hamar és határozottan szakított az akadémián tanultakkal, ami azt jelenti, hogy a posztimpresszionisz­tikus szemléletmódot egy perspek­tívát mellőző képi világgal váltotta fel. s ez, úgy tűnik, formálódó festői nyelvének alapját jelenti. Ez a tény persze nem arra utal, hogy valamiféle főlényeskedés ré­vén le- vagy megtagadná az akadé­mián szerzett szakmai ismereteket. Korántsem így van. E váltásban sokkal inkább az a felismerés tükröződik, melyhez előbb-utóbb minden jó ösztönű fia­tal képzőművész eljut. Nevezetesen az, hogy a XX. szá­zad végén művésznek lenni annyit jelent, mint jeleket hagyni a bejárt művészi útról. Ám a jelhagyás lehe­tőségének előfeltétele a jelalkotás képessége, a saját szimbólumrend­szer kimunkálása. Nos, számomra úgy tűnik, hogy Prochazka a harmadik évezred kü­szöbén topogó ember specifikus vi­zuális éléményeire építi motívum­kincsét és egész képi világát. Hi­szen a mikroszkóp, majd a repülés és végül az űrhajózás egyaránt a fe­lülnézeti, alaprajzszerű látványél­mények forrása lett, ahol az ember nem a kép része, hanem annak bir­tokosa. Az itt látható kompozíciók több­sége tehát olyan poétikus térképnek tekinthető, melyben keveredik a külső és belső valóság. A földi va­lóságot bizonyos magasságból szemlélő festői látásmód dekoratív szín- és formakompozíciókká szelí­díti mindennapi küzdelmeink szín­tereit. A szántóföldek tarka sávjai, a he­gyek közé zárt tavak kék foltjai, a vizén himbálódzó üres csónakok adják a képek alkotóelemeit, a meg­formálás módja és technikája pedig a festő hangulatait hordozza. Pavel Prochazka tehát jelenleg a magas­ból szemléli a világot, és képei ré­vén enged bepillantást szubjektív élményeibe. Ma még nem tudhatjuk, vajon miféle képeket festene akkor, ha te­kintetét az ég felé fordítaná - mi­ként a csillagászati távcső - és az embert, a művészt a kozmosszal szembesítené. Lehet, hogy ez az alkotói pálya későbbi programja lesz. Most annak őröljünk, hogy első külföldi tárlatát az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériájá­ban nyithattuk meg. A kiállítás augusztus 28-ig, kedd kivételével naponta 13-17 óráig te­kinthető meg a Duna Múzeum Eu­rópai Közép Galériájában (Kölcsey út 2.). Pavel Prochazka festőművész Magyar György igazgató (Buda­pesti Cseh Centrum) közreműködé­sével rövid üdvözletet küldött la­punknak: „Szívélyes üdvözletemet küldöm az Esztergom és Vidéke olvasóinak. Minden olvasónak sok boldogságot kívánok!" (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents