Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-28 / 29-30. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Július 12-én, kedden dr. Boross Péter miniszterelnök a parlamentben főiskolai igazgatókat nevezett ki és főiskolai tanárokat léptetett elő. „Miniszterelnöki megbízatásom utolsó ténykedése az Önök kinevezésének átnyújtása és eddigi munkájukért köszönetem kinyilvánítása. Köszönet illeti azokat, akik az elmúlt négy esztendőben, az átmenet idején főigazgatóként ébren tartották a felsőoktatás szellemét..." - mondta a kormányfő. A miniszterelnök az ünnepélyes ceremónia alkalmával eredményes, jó munkát és a tisztánlátás szellemében sikereket kívánt a kinevezetteknek, köztük Gárdái Zoltán főiskolai tanárnak, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolára vonatkozó főigazgatói megbízatásának újabb három éves megerősítése alkalmából. - Milyen változásokat hozott az elmúlt három esztendő? - Az 1991/92-es tanévben bevezetett új tantervek alapján az idén végzett először az általános iskolai tanító, valamint az óvodapedagógus csoport. A hallgatók három olyan szakon fejezték be tanulmányaikat, amelyeken immár négyéves a képzési program. Ezek: a szlovák nemzetiségi tanító, a német nemzetiségi tanító és az általános iskolai angol nyelvtanító szak. Ki kell emelni, hogy mindkét nemzetiségi tanító szak esetében hallgatóink a főiskola nemzetközi kapcsolatai alapján hosszabb idejű külföldi részképzést is kaptak. Ebben az évben vezettük be az új felvételi rendszert, amely a matematika tantárgyat is tartalmazza. A felvételi rendszer átalakításának hatása az első évfolyam esetében már az első féléves tanulmányi átlageredmény javulásában is megmutatkozott. Aki nem szereti a matematikát, az ne jöjjön tanítónak! Aki tudja a matematikát, az tudja a Újra Gárdái Zoltán a főigazgató magyart is, de fordítva nem igaz. A szülőket az érdekli, hogy tud írni, olvasni, számolni a gyereke az általános iskolában. A gyerekeket nem járathatják külön órákra. Ezeket a készségeket az órákon kell elsajátítani. A tanítónál a józan ész szükséges, ezért felvételi követelményünk a matematika. Az elmúlt években infrastruktúránk is sokat fejlődött. Elkészült a 250 személyes kollégium, új tornacsarnok épült, mellyel egy-egy új szeminárium teremhez és kondicionáló teremhez jutottunk. Bővült a könyvtárunk is, egy új olvasóteremmel gazdagodtunk. Külön öröm volt számunkra, hogy intézményünk fennállásának 150. évfordulóján, 1992-ben vehettük birtokba nagy előadónak is használt dísztermünket. Ebben az időszakban kezdődött a számítógéprendszer kialakítása, a számítástechnikai képzés PC hardver bázisúvá vált. Tantermeket, tanszékeket, egyes irodákat, a könyvtárat számítógépekkel szereltük fel. - Milyen célból került egyhéizi tulajdonba a főiskola? - Az államosított egyházi ingatlanok rendezése során a főiskola 1993 szeptemberében az Esztergom-Budapesti Érsekség tulajdonába került, megtartva eddigi funkcióját. A változás nyugodt légkörben történt, nem zavarta meg a főiskola működését. Mivel az elmúlt rendszer az egyháztól minden megélhetési és anyagi javat elvett, természetesen nem vállalhatta a főiskola anyagi fenntartását, ezért továbbra is az állam tartja fenn. Az elmúlt tanév tapasztalatai azt mutatták, hogy a bekövetkezett változás nem érintette az oktatást és a személyi feltételeket. Főiskolánk másfél évszázados története mutatja, hogy az Érsekség gondjának tekintette a népoktatást és a nevelést. így iskolái tanítási színvonalának biztosítása érdekében a tanítóképzést is. Ezzel nagy szolgálatot tett az egyház a magyar kultúra és műveltség megteremtésében és ápolásában. Mindez következett és következik az egyház küldetésének teljesítéséből, a kereszténység belső természetéből. - Mit szeretne elérni újabb főigazgatói megbízatása idején? - A felsőoktatási reform az oktatást, annak tartalmi kérdéseit, intézményeit, irányítását, finanszírozását helyezi új alapokra, vagyis valóban az oktatási „rendszer" átalakítására vállalkozik. A reformfolyamat a közoktatást és a felsőoktatást együttesen érinti. Nemzetközi szinten is elfogadható oktatási tartalmat és formát kíván adni. Erőteljes szerephez jut az intézmények autonóm jellege. Konkrétan a következőket jelenti a főiskolán: jelentős hallgatói létszámemelést kívánunk elérni. Magasabb színvonalat, s nagyobb választási lehetőséget nyújtó rugalmasabb tanterveket kell kidolgozni. Növelnünk kell a minősített oktatók arányát. Ki kell alakítanunk a jelenleginél optimálisabban működő intézményi szervezetet, működési rendet, ami egyértelműen meghatározott döntési és felelősségi kört jelentsen. Főiskolánk számára csak ezek biztosíthatják az önálló szervezeti létet! - Mi a főiskola célja? - Elsősorban az, hogy ellássa a művelődés és jel lem alakítás általános feladatait. Szakmailag és emberileg jól felkészült pedagógusokat képezzen. Váljon katolikussá, azaz a főiskolán megvalósuló szellem tegye láthatóvá az egyházat. Mint említettem, az előző tanévben gördülékenyen folyt az oktatás. De a fenti cél elérése érdekében a lehetőségek bővültek. A hívő hallgatók gyakorolhatták vallásukat, teológiai oktatásban részesülhettek, tanító-hitoktató szakot választhattak. Ezek mellett nem tekinthetünk el nemzetközi kapcsolataink fejlesztésétől, tudományos munkánktól és az előadásoktól, • vagy művészeti tevékenységünktől. (Pálos) Homor Lajos főigazgató-helyettes HETVENKILENC HELYRE VÁRJÁK A PÓTÁTJELENTKEZŐKET ff 1HI Homor Lajos főigazgató-helyettes szervezi, irányítja a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola felvételi vizsgáit. Mint elmondta, a főiskolán a vizuális, a zenei, a beszéd és a testi alkalmassági felmérést magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli, matematika írásbeli, valamint választhatóan matematika szóbeli, történelem szóbeli, idegen nyelvekből angol, vagy német, vagy szlovák szóbeli alkotta a felvételi vizsgát. Negyvennégy jelentkező nem tudta teljesíteni a követelményeket, viszont kilencvenegyen már felvételt nyertek. Közülük voltak egészen kiválók is: Godor Csilla 120 pont, maximum elérhető pontszám, Dikasz Szilvia 120 pont, Morva Orsolya 117 pont, Herczeg Andrea 116 pont. Az alsó határ 80 pont volt. Hetvenkilenc helyre várják a más tanító- és tanárképző főiskolán, tudomány egyetemek bölcsész karán felvételizőket, akik magyarból és/vagy matematikából már felvételi vizsgát tettek és legalább 80 pontot elértek. További feltételei is vannak az átjelentkezésnek. A középiskolából legalább 50 pontot kell hozni, vagy az érettségi átlag legalább 3,75 volt. A hiányzó alkalmassági és felvételi vizsgát minden pótátjelentkezőtől megkövetlik. Tantárgyi mentességet nem adnak. A főiskola az alábbi szakokat indítja: Altalános iskolai tanítói szakra 19 hallgatót már felvettek, pótátjelentkezéssel még 10 hallgató juthat be. Tanító-hitoktató szakra tizen jutottak be, 17 hely még üres. Tanító-szociálpedagógus szakra 12-en jutottak be, 17 hely üres. Tanító-művelődésszervező szakra 19 főt vettek fel, 6 hely üres. Tanító-óvodapedagógus szakra 11 főt vettek fel, 16 hely üres. Német nemzetiségi tanító szakra 8 hallgató jutott be, 6 helyre lehet jelentkezni. Angol nyelvoktató tanító szakra 6 hallgatót vettek fel, 7 hely még üres. A szlovák nemzetiségi szakon 6 helyet töltöttek be, itt nincs további felvétel. A tanító, valamint tanító-hitoktató szakra felvett hallgatók belső szervezésben a tanító szak mellé a kommunikáció szakot is felvehetik. A .pótátjelentkezés határideje: 1994. augusztus 1. Az írásbeli vizsga augusztus 8-án, hétfőn reggel 8 órakor lesz, az alkalinasságik pedig azon a napon 13 órakor. A szóbeli vizsga ideje: augusztus 10 (szerda) 9 órakor. A főiskolán várják a pótátjelentkezés feltételeinek megfelelő tanulók határidőre való jelentkezését. LLílus A Collégium Musicum Bremen ének- és zenekar ad hangversenyt július 30-án, szombaton 19 órakor a Ferences templomban. Műsorukban Mendelssohn, Mozart, Hándcl, Bach, Schütz, Fritsch és Gabrieli müveit szólaltatják meg.