Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-14 / 27-28. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Kormány a honfoglalás 11 (X) éves évfordulója méltó megünneplésének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására az 1028/1984. (IV.26.) számú határozatával Emlékbizottság felállításáról intézkedett. Az Emlékbizottság elnöke a köztársasági elnök, társelnökei a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke. A minisztériumok vezetői mellett a tudományos intézmények, közéleti személyiségek és néhány vidéki tepelülés polgármestere is tagjai az Emlékbizottságnak. A titkárság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium keretén belül működik. Az Emlékbizottság megalakuló szakbizottságai közül a kilenc fős Idegenforgalmi Szakbizottság egyik tagjának a közeli napokban dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter Koditek Pált, a Gran Tours városi utazási u oda igazgatóját kérte fel. Megkérdeztük Koditek Pált, hogy a várhatóan 1994-2000 között tevékenykedő Emlékbizottság szakbizottsági tagjaként mit tart legfontosabb feladatának? - Köszönettel és örömmel fogadtam el a felkérést. Közel húsz éves idegenforgalmi munkám elismerését is látom benne. Legfontosabb azonban, hogy Esztergom érdekeit képviselhetem a bizottsági munka során. - A kormányhatározatot olvasva az Emlékbizottág tagjai között nem szerepel Esztergom polgármestere, míg Székesfehérváré, Budapesté, Opusztaszeré igen. Ezt mire véljük? közelmúltban Esztergomban rendezett Millecentenáriumi Regionális Fórum is, ahol Szűcs György, a Településfejlesztők és Felújítók Társaságának elnöke, az Emlékbizottság tagja és dr. Horváth István régész-múzeumigazgató is szót emelt Esztergom hivatalos tagsága mellett. A magam részéről az Idegenforgalmi Szakbizottságban fogom szorgalmazni Esztergom hivatalos tagságát. Szakmai megbecsülés -Sajnálatos, hogy Esztergom városa az Emlékbizottság tagjai sorából kimaradt. Az igazi okot magam sem tudom. Esztergomnak a magyar történelemben betöltött szerepe közismert. Sem a honfoglalás 1100-ik évfordulója, sem az ezredforduló-végi ünnepségek nem múlhatnak el Esztergom szerepének méltó hangsúlyozása és tevékeny részvétele nélkül. Biztos vagyok benne, hogy a Város hivatalos képviselethez jut majd az Emlékbizottságban. Ezt célozta - egyebek között - a - Kikkel kíván elsősorban együttműködni a bizoltsági munka során? - Mindenkivel, aki Esztergom fejlődésében, aki a Városnak a magyar nemzet történetében betöltött szerepe méltó helyének kijelölésében segíteni tud és akar. Elsősorban az Önkormányzat hitelesíthet e téren minden jószándékú kezdeményezést, ezért kívánatos, hogy az Önkormányzat dolgozzon ki koncepciót a millecentenárium és az ezredfordulós ünnepségek méltó megünneplésére. Ebben számíthat az Esztergom Barátainak Egyesülete, a MTESZ és a szakemberek aktív közreműködésére is. - Melyek a legfontosabb célok? - A közeljövő legfontosabb feladatának azt látom, hogy központi költségvetési forrásból -, melyekből a legfontosabb rendezvények helyszíneinek fogadási feltételein kíván a kormányzatjavítani - Esztergom is részesüljön. Az Árpád-házi királyi palota rekonstrukciójának folytatása és legalább 2000-re való részleges befejezése lenne Szent István koronázása 1000-ik évfordulója kapcsán a legnagyobb eredmény. A honfoglalás 1100-ik évfordulójához kapcsolódó országos rendezvények egyikét Esztergomban lenne indokolt megrendezni. Ezen kívül, mint az Idegenforgalmi Szakbizottság tagja szeretném elérni, hogy az ünnepségekre készülő propagandaanyagokban Esztergom helyet kapjon, és az országos rendezvények kapcsán minél több bel- és külföldi turista látogasson el Esztergomba is. (Pálos) Az építészet világnapján Július elseje építészeti világnap. A Nemzetközi Építészeti Szövetség (U.I.A.) ez évi jelmondata: „A jelenkor igényének kielégítése nem történhet a jövő generációk rovására". A világnap alkalmából a szövetség felhívta az építészeket, az építkezésben érintetteket, hogy saját lehetőségeiken belül keressék a megoldást a környezeti katasztrófák elkerülésére. Csatlakozzanak a jelmondat gyakorlati megvalósításához. Magyarországon az építészeti világnapot Esztergomban, Budapesten, Székesfehérváron, Szegeden, Nyíregyházán, Sopronban, Zalaegerszegen kiállításokkal színesítették. A Szabadidőközpontban július l-jén, pénteken 17 órakor Kund Ferenc alpolgármester mondott köszöntőt, majd Balázs László városi főépítész nyitotta meg a kiállítást. Megnyitójában mondta: - Az 1994. évi építészeti vüágnap alkalmából kiállítjuk azokat az esztergomi terveket, melyek a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén készültek. Esztergomi tervek, vagyis a város különböző pontjaira készült beépítési javaslatok, építész hallgatók tervezési feladatai, diplomamunkái. A város kialakult arculatával, történelmi és kulturális örökségével különösen alkalmas ilyen feladatok kijelölésére. Évtizedek óta készülnek hasonló tervezési feladatok a tanszéken. Én magam is egy ilyen terv készítése során jártam először, még egyetemi hallgatóként Esztergomban. A kiállított terveket Tótpál Judit, Gondos Csaba, Zatykó Krisztina, Pálinkás Ferenc, Kelemen Csaba, Szolnoki Tibor, Németh Csaba, Kurta Zsolt, Bende Katalin, Nagy Tamás, Csendes Mónika, Zininitz János, Pólus Károly hallgatók készítették, városunk Ybl-díjas építésze, Karácsony Tamás úányításával. A kiállítást is ők állították össze a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával. Karácsony Tamás építész itt van közöttünk és rendelkezésünkre áll a tervekkel kapcsolatosan felmerült kérdések megválaszolásában. A Nemzetközi Építészeti Szövetség chicagói deklarációjában, a természeti és az épített környezetértékeinek megőrzéséből kiindulva, a természeti katasztrófák elkerülésére mozgósította az építészeket. Ugy gondolom, hogy az itt kiállított tervekben a jövő generációk igénye fogalmazódik meg városunkkal kapcsolatban. Kérem, hogy az ennek kijáró figyelemmel nézzék és őrizzék meg emlékezetükben! A megnyitót követő napokban nagy érdeklődés kísérte a terveket, maketteket. Sikert arattak. Gratulálunk! (Pálos) Ősszel kamarai választások A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. számú törvény kimondja az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentését, továbbá a vele összefüggő feladatok önigazgatás révén való ellátását. Gazdaságunk korszerű piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre. A gazdasági kamarák jelenleg egyesülési törvény alapján működő társadalmi szervezetek, mint az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara is, melynek idegenforgalmi szakmai tagozata és dorogi területi tagozata működik. És az ipartestületek is kamarai feladatokat látnak el. Az újfajta köztestületi gazdasági kamarák munkájukat törvényi felhatalmazással végzik, a gazdasági verseny tiszteletben tartásával. Feladatuk a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységeik összehangolása. Az Országgyűlés a gazdasági kamarák létrehozásának elrendelésére, valamit azok megfelelő feladatokkal és hatáskörökkel való felruházása érdekében alkotta a törvényt. Ennek alapján ez év végén hozzák létre a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamarát, a Magyar Kézműves Kamarát és a Magyar Agrár Kamarát. A területi (megyei, térségi, városi) gazdasági kamarák megalakításának előkészítésére minden megyében és a fővárosban is ideiglenes kamarai szervező bizottságokat kell alakítani. Megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Ideiglenes Kereskedelmi és Ipar Kamarai Szervező Bizottság, tizenegy taggal. Tagjai között van Engelbrecht József, az Esztergomi Kereskedelmi Kamara elnöke és Szűcs András, a dorogi Jerületi tagozat választmányi tagja. Ok ketten megfelelő LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA július 28-án, csütörtökön JELENIK MEG! szakmai erőt képviselnek ahhoz, hogy a megyei kamara mellett az önálló jogi személyiségű térségi kamara is megalakuljon. A kereskedelmi és ipar kamarák megszervezésével kapcsolatos valamennyi teendő a megválasztott bizottságra hárul: a tagok összeírása, az adatok feldolgozása, az ideiglenes kamarai osztályok kialakítása, a küldöttgyűlések összehívása, az őszi közgyűlések előkészítése, az alapszabályok és egyéb dokumentumok kidolgozása, a vezető testületek megválasztásának megszervezése. Idén október 31-ig kell a megyei, majd a térségi kamarákat megalakítani. A gazdasági élet szereplői, a vállalatok, a gazdasági szervezetek, a vállakozók érdeklődéssel várják az újfajta, köztestületi kamarák létrejöttét. Várva a gazdaság fellendülését. (Pálos) -x Visegrád Nagyközség önkormányzata a tulajdonában lévő 1/2 helyrajzi számú, Visegrád Salamontorony u. 2. szám alatti Görgey- villa meg ne vezésü ingatlant ELADJA. Érdeklődni dr. Ferenczi Tibor jegyzőnél személyesen (2025. Visegrád, Fö u. 81.), vagy telefonon (26-398-090) lehel. A vételi szándék bejelentésének határideje: 1994. augusztus 15. ^