Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-14 / 27-28. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE nak Egyesülete vezetőségi tagja, négy év óta titkára. Megszállottan szervezi a vá­rosvédő iskolai táborokat, mely országos hírűvé lett. Zeneszerető ember, a Monte­verdi Kórus tagja. A mai Esztergom köz­életének egyik legismertebb személyisé­ge. Iskolaigazgatói kinevezése 1994. au­gusztus l-jétől 1999. július 31-ig szól. Gratulálunk! - Milyen szakképesítések szerezhetők iskolájukban ? - Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés az ötvenes évektől folyik városunkban. Szóda Ferenc igaz­gató vetette meg alapjait. Aztán Balázs Tibor vezetése alá kerültek, majd 1976­Iskolánk nappali tagozatán 480 diák, a felnőtt képzésben pedig 120 fő tanul. A Kereskedelmi és Idegen forgalmi To­vábbképző ABC eladói szakmában foly­tat nálunk szakmunkásképzést. Nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvok­tatásra, hisz a kereskedelemben a ven­déglátásban dolgozók térségünkben igen gyakran találkoznak külföldiekkel. A vendéglátás nélkül elképzelhetetlen az idegenforgalom. De ez fordítva is igaz. Éppen ezert iskolánk megtette a jövőbe mutató lépést, mely lehetőséget ad ide­genforgalmi szakképzés beindítására. A gazdasági kamarai törvény elfoga­dásával érvénybe lépnek a szakképzési A Művelődési Közlöny 1994. évi 5. számában meghirdetett Esztergom Vá­ros Kereskedelmi Szakközép- és Keres­kedelmi, Vendéglátói Szakmunkásképző Iskola igazgatói állásának pályázatát Meszes Balázs műszaki tanár nyerte el. Tősgyökeres esztergomi családból származik, itt érettségizett a Dobó gim­náziumban, majd Szarvason a mezőgaz­dasági főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. Tanulmányait a gödöllői egye­tem tanárképző intézetében folytatta, ahol műszaki tanári diplomával zárta egyetemi éveit. A Somogyi iskolában ta­nított matematikát, kémiát, technikát, később pedig a kereskedelini és vendég­látóipari szakmunkásképző igazgatóhe­lyettese lett. Érdeklődési köre Esztergomhoz kap­csolódik. Tíz éve az Esztergom Barátai­Új vezető: Meszes Balázs iskolaigazgató tói a tatabányai iskola kihelyezett tago­zataként Jó-Dobronya László igazgatta. Az iskola 1989-ben önálló lett és átköl­tözött a volt Dobó épületébe. A szakmun­kásképzés hároméves, élelmiszer- és ve­gyiáru kereskedő, ruházati eladó, vas- és műszaki kereskedő, szakács, cukrász, felszolgáló szakmákban szerezhetnek növendékeink szakmunkás bizonyít­ványt. A szakközépiskola négy éves, érettsé­git ad. Evenként felváltva indul a keres­kedelmi. illetve a vendéglátóipari osz­tály. törvény azon előírásai, melyek a tanuló­képzés gyakorlati részét szabályozzák. Ezt a Kereskedelmi és Ipar Kamarával, valamint az Ipartestülettel együtt végez­zük. - Hogy ítéli meg iskolája működési feltételeit? - Iskolánk a Kis-Duna parton egy tömbben működik az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskolával és a Szent István gimnáziummal. A tornate­rem, a díszterem, az udvar közös. A va­lamikori Esztergomi Kereskedelmi Tár­sulat tulajdonát képező Pázmány Péter úti ,3" épületben is oktatunk. Megkap­tuk oktatási célra a szigeti területet is. Ám főépületünket, a volt Boldog Margit gimnázium épületét az egyház visszaigé­nyelte, így előbb-utóbb új elhelyezé­sünkről kell gondoskodni. Készen állunk bánnilyen ésszerű megoldás elfogadásá­ra. A nevelőtestület 24 fős, ehhez 7 óra­adó csatlakozik, valamint 6 fő technikai dolgozó. A nevelőtestület szakmailag és pedagógiailag jól képzett - Mit tart legfontosabb feladatainak? - Vezetői programomban hangsúlyo­zott szerepet kap a térség fejlődő keres­kedelme, vendéglátása és idegenforgal­ma, az ehhez kapcsolódó szakember­képzés szükségessége. Ezen a téren part­nerkapcsolatba lépünk a kamarával, az ipartestülettel. Tanulóink nagy része kedvezőtlen családi háttérrel rendelkezik: elvált szü­lök, munkanélküli szülők, nagycsaládo­sok. Olyan nevelési elvet kell megvaló­sítani, mely segítségével a tanuló vég­zéskor rendelkezzen az önálló egziszten­cia megteremtéséhez szükséges alapis­meretekkel. A vállalkozási jelleget erősíteni kell a tankonyha működtetésével, a szigeti tu­rizmus fogadásával. Németországi, olaszországi kapcsola­tunk után ausztriai szakmai ismeretséget is akarunk, mely segít a német és az angol nyelvek tanulásában. Az oktatási, nevelési és szakmai mun­ka színvonalas biztosításával kívánom szolgáim iskolánkat, városunkat. (Pálos) A kertbarátok is köszöntötték: ERŐS SÁNDOR 80 ÉVES Szentgyörgymezőn az Olvasókörben köszöntötték nyolcvanadik szüle­tésnapján Erős Sándort. A kertbarátok nevében Erős Miklós elnök és Fejes Ernő titkár - a jókívánsá­gok mellett - hatalmas tortát adott át az ünnepeltnek: „Sanyi bácsi 80 éves". Erős Sándor 1914. július 7-én szüle­tett Szentgyörgymezőn, az Andrássy ut­ca hétben. Hat holdon gazdálkodó szüle­inek kilenc gyerekük volt, közülük heten ma is élnek: Julianna 88 éves, János 85 éves, Sándor 80 éves, Katus 77 éves, Erzsébet 73 éves, Ilona 71 éves, Lajos 68 éves. Sanyi bácsi a négy elemit Szent­györgymezón végezte, majd az ötödiket Szent Tamáson, a hatodikat a Deák Fe­renc utcában járta. Majd újabb három osztályt Szentgyörgymezőn fejezett be. A papneveidei kertészetbe került Ilcsik István kertész mellé. A mai gyakorló iskola helyén álló ker­tészetben üvegház, konyhakert, szőlőlu­gas, virágágyak voltak. Jól emlékszik ma is, hogy a teljes ellátás mellé 25 pengőt kapott havonta. Elleste a szakma csínját-bínját, otthon is kis üvegházat csinált. Húsvétkor már árulta a gyöngyvirágot, a rózsát, házhoz jöttek a vevők. A házi krizantém ter­mesztését ő honosította meg Szent­györgymezőn. A szorgalmas és tehetséges fiút az ér­sekség kertjében alkalmazták tovább. A gazdasszony már megsúgta neki, hogy a Prímási palotában komornyiknak sze­melték ki, ám 1937-ben megkapta a ka­tonai behívót. Esztergomban a Vak Bottyán katonai kerékpáros zászlóaljnál 48 hónapot szol­gált. Bejárták a Felvidéket, Ruszinszkót, megismerte L'ngvárt, Nagj/szőllőst, Husztot, Técsőt, Rabot, Kőrösmezőt. Báró Ungár Károly volt a zászlóaljpa­rancsnokuk. 1940 márciusában megnő­sült, júniusban újra behívót kapott Lévá­ra, de novemberben leszerelhetett. Felesége bejárónő volt dr. Etter Jenő polgármesteréknél. Ott tudta meg, hogy altisztet keresnek a Városházára. - 1942-ben felvettek, Csenke Imrét követtem a polgármester mellett hajdú­ként. A jegyző mellett Szendre János hajdú volt. Igazi úriember volt a polgár­mester - mondja Sanyi bácsi. 1944 tavaszán katonai behívóval a frontra került, Nagycenken tizedesi rangban egészségügyi járőrparancsnok volt. A harcok Ukrajnában dúltak, őket is a Grabic hegyoldalához vezényelték. A magyarok a lövészárkokban védték a frontvonalat. Sok volt a sebesült, sok munkája volt az egészségügyi járőröknek. Épp a sebe­sülteket szedték össze, mikor erős orosz lövéssorozat nyomán szilánk fúródott a combjába. A saját járőrei mentették ki a harctérről. Rozulnára szállították, ahol megoperálták. A front előrenyomulása miatt teherautón, szalmán fekve először Ökörmezőre, majd Révkomáromba ha­dikórházba került. Felépülése után visszakerült Nagycenkre, de rövid idő után megszökött és hazajött Szent­györgymezőre. Visszakerült a Városházára és altiszt­ként szolgált tovább. A demokratikus rendszert a tanácsi diktauira váltotta fel és Erős Sándort is elérte a „tisztogatás". Fondorlatos mó­don a 600 forintos havi fizetését 400 forintra csökkentették és altiszti beosztá­sát is megszüntették. Ezt ő nem viselte el és a vasúti szolgálatot választotta. A dorogi fűtőházban dolgozott, elvé­gezte a raktárkezelői vizsgát. Lábatlanra helyezték, majd nyolc év raktározási munka után 1974-ben vonult nyugdíjba. - Hogy telnek nyugdíjas napjai? - Nyugdíjazásom idejében alakult Szentgyörgymezőn a Kertbarát Kör. Egyik alapítója vagyok. A szakmai összejöveteleken, a terménykiállításo­kon, a borversenyeken rendszeresen résztveszek. Szentgyörgy mezőn kívül ismerik fűszernövényeimet a Felvidé­ken, Párkányban, Érsekújváron is. Beré­nyi Zsigmond-utcai házamból naponta kerékpárral járok ki a Kerektónál lévő 887 négyszögöles szőlőmbe. Általában megvan évente a tíz hektó borom, a zöld­ségfélék, paprika, paradicsom, és min­den más. Feleségem 1988-ban meghalt, Két lányom, két fiam és hét unokám körében élek. Sanyi bácsi 1986-tól „tiszteletbeli" hajdú. Dugva őiizte meg ruháját, kardját. Újra büszkén viseli a jeles városi meg­emlékezéseken. Viselje sokáig mind­annyiunk örömére. Isten éltesse! (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents