Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-06 / 1. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A záróülést december 16-án déle­lőtt kilenc órára hívta össze dr. Kö­nözsy László polgármester. Eszter­gom város képviselői közül előbb 18-an, majd délelőtti folyamatos ér­kezésükkel 24-en! gyűltek össze a Városháza tanácstermében. • Esztergom képviselői s az ülésteremben jelen lévők felállva, egy perces néma csenddel adóztak dr. Antall József miniszterelnök emlékének. Az előre kiadott 17 napirendi pont három újabbal bővült, egyéb javaslatok januárra maradtak. Az első napirendi pont: Rendelet­tervezet az önkormányzat tulajdo­nában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbea­dásának feltételeiről című előter­jesztés második, záró fordulója a testületi ülés délelőtti idejét teljes egészében igénybe vette. Dr. Etter Ödön képviselő véleménye szerint ez a rendelet a város életét hosszú távra befolyásolja. Kérésére és ja­vaslatára a képviselő-testület tagjai végighaladtak a terjedelmes anya­gon. Szakmai kérdések megvála­szolására segítségükre volt az egyik meghívott, Wapplerné dr. Balogh Ágnes. A tervezetet - megbízás alapján - egy külső szervezet készí­tette; az anyagot a bizottságok és a Helyi Érdekegyeztető Tanács tagjai megtárgyalták. Célunk az, hogy a módosításaival együtt végül elfoga­dott rendeletről a közeljövőben be­számoljunk. Ebédszünet után fiatalok, sporto­lók voltak a Városháza vendégei. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a megjelenteket és edzőiket. Reményét fejezte ki, hogy ez az esemény hagyománnyá válik, majd beszéde után (lásd a 2. oldalt!) okleveleket adott át számukra. Sok-sok gonddal küzd a Kom­távhő. Most az Rt. a képviselő-tes­tülettől likviditási gondjainak eny­hítését kérte. Hosszú vita után, melyben megszólalt Kovács Lász­ló, a Komtávhő elnök vezérigazga­tója, a következő határozat szüle­tett: Esztergom Város Önkormány­zata fizetési haladékot engedélyez a Komtávhő Rt.-nek 1994. augusztus 30-ig, a működtetési szerződés le­jártáig az 1993. évi használati díj­különbözetre (5.758.348 Ft). A tar­tozás erejéig jelzálogot jegyeztet be a vállalat balatonleilei belterületi ingatlanára. Az emelkedő árakkal foglalko­zott a következő napirendi pont is. A Vértes Volán tarifaemelési ké­relméhez először Bacsa Györgyné, a Vagyongazdálkodási Iroda veze­tője szólt hozzá: „A Vértes Volán újabb ái'emelési kérelmet nyújtott be. A Pénzügyminisztérium javaso­lata szerint 16-17 %-os emelés az, ami elfogadható." A hosszú vita folyamán szót kért Gál Andor a. Vértes Volán ne­vében. Elmondta, hogy kényszer­helyzetben vannak: növekednek költségeik, fejleszteniük kell, az au­tóbuszok 80 %-a amortizálódott. Az 1993. évben képződő nyereség­ből mindössze 2 db használt, a volt NDK-ból vásárolt autóbuszt tudtak forgalomba helyezni. A képviselő-testület rendelete megszületett. (A viteldíjakat a 2. ol­dalon közöljük!) Esztergom város részletes rende­zési tervéről tartott tájékoztatót Molnár Attila és Mezei András ter­vező. A több, mint egy órás előa­dást érdeklődéssel hallgatták a kép­viselők. Komoly vita bontakozott ki a kö­vetkező napirendi pont tárgyalása kapcsán. A téma a Szent Anna Plé­bániával kötendő közoktatási meg­állapodás, valamint a Hősök tere 25. sz. alatti ingatlan átadásának kérdése volt. Dr. Könözsy László polgármes­ter elmondta: az Oktatási Bizottság sürgősségi alapon megtárgyalta a Szent Anna Plébánia által benyúj­ködjék. Többször felvetődött, hogy egy alapellátási centrumot kellene megvalósítani. Paál Anikó képviselőasszony el­mondta: szó sincs arról, hogy az is­kola ellen protestálnak. Az ingatlan átadását elfogadhatónak tartják arra az időtartamra, ameddig azzal közok­tatási funkciót lát el az intézmény. Egy elképzelés szerint ott fogyatékos gyerekek iskolája lehetne. Horváth Sándor, a déli városrész képviselője: a körzetben lakók, a leg­inkább érintettek véleményét ismeri, ők támogatják az elképzelést! Balogh Péter alpolgármester ja­vaslata: az önkormányzat tulajdo­nában marad az épület, amíg az épület segítségével az iskola ellátja a vállalt funkciót. Ha nem akarja ellátni, akkor vissza kell adnia az Önkormányzatnak. Hosszan idézhetnénk még a vitát. Egyértelmű, hogy a vita a tulajdon­jog körül folyt, s nem az egyházi iskola munkája kérdőjeleződött meg. Dr. Könözsy László polgár­Tudósítás az 1993-as esztendő utolsó testületi üléséről tott közoktatási megállapodás ter­vezetét. Miavecz Jenő képviselőnek arra a kérdésére, hogy miért kell erről ezen az ülésen dönteni, Nemesi Er­zsébet irodavezető a következő in­dokokkal válaszolt: 1995. január 1­jétől változni fog a finanszírozás rendje. A nem önkormányzati és nem állami iskolák csak abban az esetben kapják meg a költségvetési hozzájárulást (a normatívát), ha ez a közoktatási megállapodás érvény­ben lesz. Miavecz Jenő képviselő szét kí­vánta választani a szerződésterve­zet ügyét és az ingatlanátadási ja­vaslatot. A kibontakozó vitában szélsősé­ges álláspontok alakultak ki. Bán­hidy László képviselő az önkor­mányzattól átvállalt feladatok nagyságáról beszélt, Brassai György képviselő szerint az ingat­lanátadásnak semmi köze a közok­tatási megállapodáshoz. Szerinte közmeghallgatást kellene rendezni ez ügyben. Sipos Imre képviselő érvei: „Ha a képviselő-testület ilyen dologban nem tud dönteni, akkor a közmeg­hallgatáson részt vevők nem biztos, hogy tudnak annyi tapasztalatot szerezni, hogy ebben a kérdésben hogyan döntsenek! Kund Ferenc alpolgármester sze­rint „...az a nagyságrendű támoga­tás, amit ez az épület a ráfordított felújításokkal együtt nevesít, tisz­tességes felajánlás lehet a város ré­széről." Dr. Antalics Mihály képvi­selő elképzelhetőnek tartotta volna, hogy az épületben 2 rendelő mű­mester, amikor a két különböző vé­leményt valló csoport vitáját elmér­gesedni látta, a testület kompromisz­szum készségét említette. A jelen­levők nagy része mindig arra töre­kedett, hogy meggyőzzék egymást. A vállalt funkció a legfontosabb! Hiszen természetes, hogy azokat az épületeket, amelyek a plébánia mö­gött épülnek, iskola céljára fogják használni! Miavecz Jenő képviselő szerint az elmúlt 3 évben a 2/3-os döntések nagy része úgy jöhetett létre, hogy több esetben az ő kompromisszum­készségükre is szükség volt. O a né­zetkülönbséget a világ legtermésze­tesebb dolgának tartja. A vita végeztével a közmeghall­gatást a képviselő-testület (8 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással) nem fogadta el. Ezután a 3 helyen módosított megállapodásról szavaztak, melyet a képviselő-testület egyhangúlag elfogadott. A tulajdonjogról a következőkép­pen döntöttek 16 igen-, 6 ellensza­vazattal és 1 tartózkodással: „A képviselő-testület térítésmen­tesen átadja a Szent Anna Plébánia tulajdonába a 5464 tul. lapon nyil­vántartott 17609 hrsz-ú 1889 nr-es ingatlant és a berendezési tárgyakat oktatási és karitatív tevékenység céljára. Az átadás az 1991. évi XXXII.tv. alapján az önkormány­zattól átvállalt feladat meg­valósításához történik." Ezután a képviselő-testület ingat­lanok értékesítéséről döntött. A ha­tározatban Budai Nagy Antal úti. Kis-Duna sétányon lévő, Lőrinc ut­cai és Rákóczi téri lakásokról, gará­zsokról, egyéb helyiségekről esik szó. Tervünk a részletes lista külön közlése. A Relabor Kft. kérelme meghall­gatásra talált: testületi döntés alap­ján a Rózsa Ferenc laktanya R 1 jelzésű, volt gyermekkórházi épüle­tét térítésmentesen megkapták, ahol hajléktalanok ellátását tudják meg­oldani. Nem sikerült ugyanakkor az Egészségügyi Alapellátó Intéz­ményt vezető főorvos kinevezése. Annak ellenére, hogy Balogh Péter alpolgármester elmondta: a bíráló bizottság dr. Bató Ferenc pályáza­tát jónak ítélte. December 13-án az alapellátásban dolgozókat is össze­hívták, akik szintén ezen a vélemé­nyen voltak. Így új pályázat kiírására kerül sor. Helyi adórendelet: hosszú vita után a város képviselői úgy döntöt­tek, hogy új adórendeletet nem al­kotnak. Az alapítványokhoz való csatlakozásról a jövőben előterjesz­tés születik. Ezután a GYED-en vagy GYES-en lévő közoktatási közalkalmazottak 13. havi illetmé­nyéről esett szó. Alapos megfonto­lás után a következő határozat szü­letett: Esztergom város képviselő­testülete a GYED-en és GYES-en lévő közoktatási közalkalmazottak 1993. évi 13. havi illetményének ki­fizetését nem fogadja el. Az ülés vége felé fellebbezési ké­relmek tárgyalása történt; majd a képviselők egyhangúlag egyetér­tettek az Esztergom-Kertvárosi Rész­önkormányzat kérésével, amely szerint gázfűtésre kívánják átállíta­ni intézményeiket. Ennek érdeké­ben a tervezett költségek eddig fel nem használt részét összevonják és abból 1.860 ezer forintot átcsopor­tosítanak. Az Állami Számvevőszék több hónapig vizsgálta Esztergom Ön­kormányzatát. A képviselő-testület az Állami Számvevőszék Önkor­mányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságának vizsgálati jelen­tését megismerte és ennek alapján hozott polgármesteri intézkedési tervet jóváhagyta. Dr. Könözsy László polgármes­ter az ülés végén dr. Antall József miniszterelnök temetése alkalmá­ból kért szót. A testület hozzájáru­lását kérte ahhoz, hogy - az elhunyt végakarata értelmében - Eszter­gom városa tisztelgő koszorúk he­lyett a Batthyány Alapítványhoz juttasson egy meghatározott pénz­összeget, amelyet szociális célokra fognak felhasználni. Városunk kép­viselői egyhangúlag járultak hozzá a polgármesteri előterjesztéshez. - referens -

Next

/
Thumbnails
Contents