Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-23 / 25. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Prokopp Jánosnak(1825-1894), a város első mérnökének emlékkiállítása a Balassa Múzeumban 100 évvel ezelőtt, 1894. május 12­én az Esztergom és Vidéke és a többi helyi lap is szomorúan tudatta, hogy a városunk arculatát épületeivel újjáte­remtő városi és prímási mérnök, Pro­kopp János, az előző napon, alkotóe­reje teljében, 69. évében, hirtelen el­hunyt. Nincs olyan utcája a városnak, írják a nekrológok, amelynek több há­zát ne ő tervezte volna. O alapította és vezette az első vasöntődét és gépgyá­rat 1866-tól haláláig, amelyet a Petz­testvérek tették naggyá, s amely az utóbbi időkig Szerszámgépipari Mű­vek néven működött. Ma, 100 év után a Prokopp János által tervezett házak közül számosat átalakítottak, lebontottak, de még ma is sok áll közülük. Első műve a Deák Ferenc u. 2., a mai levéltár épülete, amelyet 1853-ban tervezett - a Bach­korszakban - magyar nyelvű reál-is­kolának. Az emeleti ablakpárkányokat tartó gyöngypártás fiatal magyar lány­fejek jelzik városunk életerejét. 1860-ban az ő tervei szerint épül a Deák F. u. 7. pompás nyerstégla fala­zatú háza - a magyar szabadsághősök portréival az ablakok felett-Etter Lő­rinc számára. 1860-63-ban a Széchenyi tér 21­Kossuth Lajos u. 5. kétszintes palotá­ját építi a Takarékpénztár RT. megbí­zásából. A pályanyertes idős Hild Jó­zsef is Prokopp Jánosra bízta a részlet­tervek kidolgozását. Ezután az eszter­gomi polgárok egymás után kérték fel házuk tervezésére. Ezek közül kiemel­kedik a mai posta épülete, amely 1863-ban épült Bischitzky János vas­kereskedő számára. A Kossuth Lajos u. 15., 35., 44. és 56. sz. alatti házak, továbbá a Petőfi u. 38., 42. ez utóbbi a Lövészegylet székháza volt, amelyből ma csak a tégladíszes kapuzat áll az oromzaton a lövész-egylet címerét vé­delmező két hatalmas sárkánnyal. A Bajcsy-Zsilinszky úton a 22. és 24. sz. díszes emeletes épülete is az ő műve, éppúgy, mint a szemben lévő 45. szá­mú várszerű emeletes ház, a Bleszi család számára. A Szigeten, a mai Kol­ping-ház is Prokopp tervei szerint épült 1863-ban, a Magyar Hajóstársa­ság hivatali épületeként. A Dobozi M. úti Simor-kórházat is ő tervezte 1889­ben. Mint megyei mérnök sokat tett a vasúti közlekedés megindításáért, a nyergesújfalui cementgyár megindítá­sáért, s mint városi mérnök a város vízvezetékének tervezésével, város­rendezési terveivel és valamennyi építkezés szigorú felügyeletével segí­tette Esztergom fejlődését. A Balassa Múzeum kiállításán ere­deti terveivel, egész életművével is­merkedhetünk meg. Prokopp János (1825-94) építész­mérnök emlékkiállítását július l -jén, pénteken du. 4 órakor nyitja meg dr. Komárik Dénes építészmérnök, az építészettörténettudományok doktora. A kiállítást bemutatja dr. Prokopp Má­ria művészettörténész, egyetemi do­cens, a dédunoka. Prokopp Mária Esztergom a tervezőasztalon KIÁLLÍTÁS A ZÖLDHÁZBAN Június 27-én, hétfőn délelőtt a Sza­badidőközpont előcsarnokában állít­ják ki azokat az esztergomi terveket, melyeket a műegyetem diplomázó hallgatói készítettek. Az építészmér­nöki kar középülettervezési tanszékén meghívott előadó Karácsony Tamás esztergomi Ybl-díjas építész. A hall­gatók tőle kapták meg a feladatokat. A„z elkészült építészeti tervek egytől egyig a legjobb minősítést kapták, s most a nagyközönség két hétig gyö­nyörködhet bennük. A kiállított tervek: Tótpál Judit (Városi televízió stúdió, valamint kö­zösségi tér a Mária Valéria hídnál), Gondos Csaba (Fedett uszoda bővíté­se, valamint hajóállomás), Zatykó Krisztina (Városi strand-bővítés), Pá­linkás Ferenc (Vendégház a szentta­mási Álmos utcában), Kelemen Csa­ba (Testvérvárosok háza), Szolnoki Tibor (Arany János utcai fejlesztés), Németh Csaba (Városközponti iroda­ház, valamint buszvégállomás a vas­útnál), Kurta Zsolt (Vitéz János palo­tájának helyreállítása), Bende Katalin (Török fürdő), Nagy Tamás (Panzió a Kis-Duna sétányon), Csendes Móni­ka (Kékfestő ház), Zimnitz János (Sí­poló-hegyi sportközpont), Pólus Ká­roly (Basaharci csónakház). Július elseje építészeti világnap. Az esztergomi kiállítás ünnepi megnyitó­jára pénteken 17 órakor a Zöldházban kerül sor. Az ünnepi beszédet Balázs László városi főépítész mondja. Utá­na Karácsony Tamás mutatja be a ter­veket Az ünnepélyes megnyitóra és a két hétig nyitvatartó kiállításra várják a szakembereket, az üzletembereket, az érdeklődő közönséget A kiállított ter­vek alkalmasak arra, hogy vállalko­zók üzleti lehetőséget is lássanak ben­nük. (Pálos) TALLÓZÓ A Kurír rejtvénymagazin 1994. jú­niusi (6.)száma az Esztergomi Vár­színházról közölt egész oldalas ke­resztrejtvényt. Megfejtése - az eszter­gomiak számára - talán nem lesz ne­héz. Ha mégis..., lapozzunk a 32. ol­dalra, a „kulcsért"... (Kurír rejtvénymagazin, 1994 június) Esztergom. Ez a primer körzet Ko­márom megye mintegy harmadát fedi le, s közel 100 ezer lakost érint. A Matáv által működtetett, tisztán ana­lóg vonalak száma kevesebb, mint 9 ezer, ráadásul igen rossz minőségű hálózaton. Az UTS-el közösen kon­cessziót elnyert Egom-Com Távköz­lési Rt viszonylag hosszú történetre tekint vissza - tudtuk meg Török Ist­ván ügyvezető igazgatótól. Még a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, a Dorogi Szénbányák fényesebb időszakában a bányavállalat magántelefon-hálózatot épített ki. Ahogyan terjeszkedett, úgy építette meg a területeken a telefon­vonalakat, a villanyvezetékeket. A nyolcvanas évek közepén pedig a kiürülő bányavállalati telephelyek­re, irodaházakba települőknek mint­egy 2000 vonalon magánhálózatként szolgáltatni kezdett a bányavállalat. Az Egom-Com megalakulásakor át­vette ezt a magánhálózatot illetve azt a 25 embert, aki ennek működtetésé­vel foglalkozott A hatvanas években a területet ma­gyar Ruhr-vidéknek is nevezték, amelynek gazdasága most kezd talp­raállni. Ráadásul a térségben számot­tevő a német ajkú kisebbség, akik számára szintén fontos a jó telekom­munikációs hálózat Az Egom-Com alakulása, 1992 eleje után végzett igényfelmérés szerint 9000 ember volt hajlandó a telefon reményében 15 ezer forintokat befizetni a társa­ságnak. A távközlési törvény, illetve a regi­onális koncessziós pályázatok csúszá­sa miatt csak késve tudják ezeket az igényeket kielégíteni, s új szerződése­ket kellett kötni velük. A koncesszió elnyerése óta tovább nőtt a telefonra várakozók száma, újabb igénylők jelentkeztek. 1995 jú­liusáig legalább 25 ezer előfizetőt kí­vánnak bekötni a hálózatba. Mint azt Herzog úr megjegyezte, ebben a pri­mer körzetben is arra törekednek, hogy az elkészülő hálózatot a kábel­televíziós szolgáltatók is kihasznál­hassák. Itt például az az érdekes hely­zet állt elő, hogy több kábeltévé-elő­fizető van a régióban, mint telefon­előfizető. Ezért az UTS-Egom-Com mind­egyik szolgáltatóval felvette a kap­csolatot, s távlati céljaik szerint egy regionális televíziónak is szeretnének otthont adni. Természetesen stúdiót üzemeltetni, műsort szerkeszteni nem akar a társaság. Az UTS vezetésével megnyert pri­mer körzetekkel kapcsolatos hír az is, hogy a telefonközpont-szállítót tende­ren fogják kiválasztani a Siemens és az Ericsson közül, melynek ajánlatbe­adási határideje várhatóan július kö­zepe lesz, s a hónap végén az ered­ményt is kihirdetik. (TANTUSZ /távközlési magazin/ 1994.jún.l6.) ESZTERGOMI ÉS DUNAÚJVÁROSI PRIMER KÖRZETEK FEJLESZTÉSE ' összes Minimum 60000 - előfizet ő követelmény j Dunaújváros MM ••• Esztergom ••• l-»-,nr»l 50000 55000 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Next

/
Thumbnails
Contents