Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-09 / 23. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE JÚNIUS 17-ÉN ÉVADNYITÓ VÁROSÜNNEP SZÍNES NYÁRI VÁNDOR-MŰSOR 14,30 ÓRÁTÓL városszerte KÖZÖNSÉGTOBORZÁS 17 ÓRÁTÓL a Széchenyi Téren: VÁROSHÁZI NYITÓGÁLA 18,30 ÓRÁTÓL JELMEZES FELVONULÁS A VÁRSZÍNHÁZHOZ 19 ÓRÁTÓL a Várhegyen: ÜNNEPÉLYES ZÁSZLÓFELVONÁS Közreműködnek: A Városi Zeneiskola fúvósai, az Esztergomi Lovas Sportegyesület, helyi és környékbeli diákszínpadok: Sziporka, Maskarások, Dobó-gó, Hell, a táti Színházi Labor, Esztergom 1994. évi színészkirálya és királynője, a Debreceni ORT-IKI Bábcsoport és a budapesti HATTYÚ DAL SZÍNHÁZ JÁTÉKHELYEK A SZÉCHENYI TÉREN ÉS A VÁRSZÍNHÁZ ELŐTT Színész urak, hölgyemények, bábokból is tarka népek, kicsiknek és nagyoknak játszanak és dalolnak. Lesz ott móka s moralitás, panoráma-mutogatás, vásári szó, bibliai ­lesz mit látni és hallani, elbűvölő egyveleg: ki nem hiszi, nézze meg! 20 ÓRÁTÓL VÁRSZÍNHÁZI NYITÓGÁLA A helyi és környékbeli amatőr színjátszók VÁR A SZÍNHELY '94 c. bemutató sorozatának 2. díjkiosztó műsora Slawomir Mrozek: Károly Az Esztergomi Klubszínpad - mint meghívott - vendégjátéka Rossz idő esetén 17 órától a Szabadidőközpontban JÚNIUS 15-ÉN, SZERDÁN, 17 ÓRAKOR a Szabadidőközpontban A helyi és környékbeli amatőr színjátszók „Vár a színhely '94" c. bemutató sorozatának 1. díjkiosztó gálaestje Műsoron: Maskarások (József Attila Ált. Isk.) Csiribiri komédiák Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő Arany János Színjátszókör (Süttői Ált. Isk.) Benedek Elek - Papp Gábor: A szépen zengő pelikánmadár Dobó-gó Színpad (Dobó gimn.) Illyés Gyula: Tűvé-tevők és az együttesek díjazott színjátszóinak magánszámai Süketek városa Zöldbajusz Marci királysága A kékszakállú lovag, avagy a nözsarnok A nagy vízáradás Pesten Az Igazság és a Hamisság játéka Parasztbiblia Traviata - Nádor Magda operaénekessel Június 12-én, vasárnap este 7 órakor kerül sor az évad utolsó bérleti hang­versenyére, ezúttal is a Vármegyeháza dísztermében. Vezényel: Reményi Károly zeneigazgató. A Pro Urbe díjjal kitüntetett Eszter­gomi Városi Szimfonikus Zenekar merészet vállalt, amikor műsorára tűz­te Giuseppe Verdi Traviátáját. Amikor Verdi-dallamokat akarunk felidézni, leghamarabb a Traviata, a Trubadur, a Rigolettó jut emlékeze­tünkbe. Alexander Dumas drámájából Piave írta a librettót, s a Kaméliás hölgy szomorú története zenében vált örökéletűvé. Violetta szoprán szerepét Nádor Magda opereaénekes énekli. Az esz­tergomi származású művésznő tizen­egy évig volt a Berlini Opera tagja. Számos operaszerepet látszott, több mint háromszázszor az Éj királynőjét. A színpad mellet koncertezett is. Fel­lépett Bécsben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Milánói Scala színpadán. Fiatalon megkapta a berlini kritikusok nagydíját. Nagyszerű zenészekkel és éneke­sekkel dolgozott eddig: Nyeszterenko, Lucia Poppe, Solti György, Claudio Abbado, Nicolas Hamoncourt, Fi­scher Iván... - Miért jött haza és milyen tervei vannak? - Családi helyzetünk miatt tértünk vissza Magyarországra, a férjemet munkája szólította ismét haza. így köl­töztünk egy Budapest melletti kis fa­luba, Etyekre. E helyzetből fakadóan tehát most már itthon dolgozom, s így rengeteg munka és tanulás után olyan szerepe­ket szeretnék énekelni, amelyek saját magamnak és a közönségnek is örö­met okoznak. Most „szabadúszó" vagyok, ez na­gyobb lehetőséget ad a választásra. Hogyan juttottam el Violettáig? Saját elgondolásom alapján, s ez leginkább valami belső érzés. Amíg az ember az Éj királynőjét énekli, addig nem szabad Violettát is énekelnie. Meg kell hogy érjen a sze­rep az énekesben, s az énekes a szerep­re. Pontosan tudni kell, hogy és mit akarunk elmondani a szereppel. Violetta szerepére a Miskolci Nem­zeti Színház kért fel. Elkezdődött a felkészülés, a tanulás. Férjemmel, aki rengeteget segít munkámban, közösen láttunk neki. 0 fordította le nekem szó szerint a Traviata eredeti olasz nyelvű szövegét, s néztük át együtt a darabot, oldalról oldalra... A miskolci premier nagy sikert ho­zott. Országos visszhangja is volt. A Magyar Hírlapban Kertész Iván kriti­kus a május 14-i, szombati számban ezt írta: „Az előadás egyik érdekessé­ge Nádor Magda visszatérése az ope­raszínpadra. Akiváló énekesnő valóban az euró­pai élvonalban, a legjobb operákban lépett fel. Sorsának, karrierjének tragikus tö­réséről hallottunk a televízióban, Vit­ray Tamás műsorában. Most, évekkel később újból operát énekel. Láttam őt fénykorában Berlinben, van hát ösz­szehasonlítási alapom. Úgy érzem, rendbe jött a hangja, szépen cseng a magas fekvésben is. Koloratúrája, amely régen is az egyik legnagyobb erőssége volt, most is jól működik." Az esztergomi közönség is mindig szeretettel várja vissza! (Pálos) A hét kérdése Az esztergomi szeminárium épületéről Esztergom városának egyik, a Duna felől nézve különösen kiemelkedő látvá­nyossága a Régi Szeminárium épülete, amelyben a szovjet megszállás évtizede­iben katonai kórház működött. Az egy­ház évekkel ezelőtt visszakapta, s a Par­lament hatszáz mülió forintot szavazott meg az épület helyreállításának megkez­désére. Hol tart ma a klasszicista műem­lékként számon tartott Ybl Miklós ter­vezte épület megmentése? Erről kérdez­tük Németh Lászlót, az esztergom-buda­pesti egyházmegye érseki titkárát. - Az elmúlt hónapban végre elkezd­tük a Régi Szeminárium felújítását, amint erről a Komárom-Esztergom me­gyei napilap, a 24 óra és Esztergom egy­házközöségi értesítője, a Kupola már he­tekkel korábban beszámolt. Hosszú előkészítésre volt szükség, és még sok munka van hátra. A legnagyobb gondot az épület hatalmas mérete okoz­za, hiszen meg kell találni a jellegének megfelelő funkciót. Esztergomban szá­mos egyhái épület található, melyek nemzetközileg is nyüvántartott gyűjte­ményeknek adnak otthont Ezek esetle­ges áthelyezése igen átgondolt és alapos előkészítést igényel. Az egyházmegyei határok módosulása szintén megkívánja, hogy hosszú távra tervezzük: melyik in­tézményt hol lehet és hol kell elhelyezni, hogy az egyházi gyűjtemények megfele­lő helyet kapjanak, a látogatók könnyen megközelíthessék, és biztosítva legyen az intézmények fejlődése is. Nem utolsó szempont az épületek fenntartási költsé­ge sem. A Bibliotheca, az Érseki Palota, a Régi Szeminárium egyaránt műemléki épület, ezért szükséges az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal engedélyeinek a beszerzése is, mely szintén időt igényel. Az eddig végzett munka nem volt lát­ványos. Megértéssel fogadjuk, hogy so­kan türelmetlenek, és szeretnék már látni a felújított épületet. Az alapos előkészí­tés azonban elengedhetetlen egy ilyen értékű és fekvésű műemlék esetében. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ta­valy december utolsó napjaiban adta ki az első engedélyeket, melyek alapján idén elkezdtük a bontásokat és a födé­mek cseréjét. Ezzel párhuzamosan elő­készítjük a további engedélyeztetéseket, és törekszünk arra, hogy az épület végle­ges funkcióját megtaláljuk. Nagyon sokféle elgondolás született Négy évvel ezelőtt a szeminárium visszaállítására gondoltunk. Az elkészí­tett tanulmányterv alapján azonban vilá­gossá vált, hogy a mai igényeknek meg­felelő szemináriummá csak igen nagy ráfordítással és gazdaságtalanul lehetne átalakítani. A Vízivárosi Zárdát, melyben 1950­től működött szeminárium, 1992-ben át kellett adni korábbi tulajdonosának, a Szatmári Irgalmas Rendnek, azért, hogy a kedvesnővérek visszatérhessenek, s megnyithassák leánykollégiumukat. A szeminárium elhelyezését halaszthatat­lanul meg kellett oldani. Ezért vásárolta meg az érsekség a volt Volán szálló épü­letét. A Régi-Szemináriummal kapcsolat­ban felvetődött: legyen egyházmegyei gyűjteményi közpot. Adottságai és a Ba­zilikához való közelsége miatt nagyon alkalmas lenne erre. Sokat foglalkoztunk azzal a gondolat­tal is, hogy megfelelne oktatási intéz­mény céljára, akár a Katolikus Egyetem is helyet kaphatna benne. Ezt az elképze­lést sajnos nem támogatták. A végleges döntés még hátra van, és addig még sokat kell dolgoznunk. Köz­ben Esztergomban helyrehoztuk a Fő­székesegyházi Könyvtár műemlék épü­letét, melyet szintén teljesen elhanyagolt állapotban kaptunk vissza. A főegyházmegye a Parlament dönté­se alapján megkapta a hatszáz milliós kártalanítási összeget. Ezzel megkezdődhet a munka, a teljes felújításhoz azonban nem elegendő. Bí­boros atya és a Főegyházmegye Gazda­sági Tanácsa felelősséget visel az eszter­gomi történelmi értékű épületek meg­óvásáért, azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy a kártalanítási összeg nem a Régi-Szeminárium épületének felújítá­sára adott céltámogatás, hanein kártala­nítás. Új Ember, 1994. május 22.

Next

/
Thumbnails
Contents