Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-20 / 3. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE impromtu [fr., a latin in promptu esse 'ké­szenlétben áll' kifejezésből] ... A 19. században rögtönzés jellegű karakter­darab zongorára. Különösen kedvelt­té váltak Schubert, Chopin impromp­tujei, Liszt Valse impromtuje. (A Brockhaus Zenei Lexikon nyomán) Chopin Op. 29-es, Asz-dúr im­promtuje szól a Duna TV filmjének végén; Cziffra György játszik, i A zeneművek „értelme" mindig közvetett, jelentésük általában sok­sok áttételen keresztül értelmezhető ­ez alól legfeljebb az ún. programze­nék a kivételek. A zene különleges művészeti ág. Alapérzéseink fogalmazódnak meg hallgatás közben: szomorúság és öröm; kitárulkozás és magány; katar­zis és felszabadulás. Chopin zenéje, rejtély. „Szabá­lyos" műveket írt a csak zongorára alkotó szerző: zongoraverseny, scher­zo, variáció, mazurka, keringő, im­promtu. De valami, valami mindent fátyolvékonyan befedő, borító nosz­talgikus szomorúság... Megfogalinazhatatlan. Mintha más történne ott, akkor, figyelünk fel egy dallamra - s ő egyszercsak túllép raj­ta, továbbmegy. Megállunk, érezzük, visszanéz ránk - s bennünk hagy va­lami ismételhetetlent. Ezt a megismé­telhetetlent a legmodernebb hangrög­zítés sem képes visszaadni. Megállí­torn a CD-t, visszamegyek a lemez elejéré, újra, újra, újra - és más. Min­dig más. Rejtély. Chopin attól is különleges, hogy ­túl a jelentős technikai követelménye­ken - kevesen képesek újra megfo­galmazni, visszaadni ezt az érzést. Másról van szó, másról (is) szól ez a zene, bújj „mögéje", úgy figyelj. 1986. augusztus 2-án a Bazilikában (Mudrák Attila fotója) Impromtu - Cziffra György emlékére Aztán, szokatlanul a hitélet színte­rén: hatalmas tapsvihar. Elfogódottan lép a pódiumra a mester, meghajol, leül, csend - és megtörténik a csoda. Megtörténik az ismételhetetlen, a visszahozhatatlan. Hétfőn este Chopin Op. 29-es, Asz­dúr impromtuje szólt a Duna TV em­lékező filmjének végén; Cziffra György játszott egy 1993-as felvéte­len. Talán az utolsón. Mára emlékké vált az ember. Nem lehetünk többet a közelében. Elment. Itthagyott minket. Egy hanggal kevesebb lett a zene itt, Magyarországon, s kevesebb má­sodik hazájában, Franciaországban. Impromtu, készenlétben állni... Meghalt Cziffra György zongora­Rafael Balázs 1986 nyara, Esztergom. Zsúfolásig telt a Bazilika. Cziffra György kon­certjére megyünk. A sejtett és várt nagy élményen túl különös izgalom: világszerte ismert nagy magyar ze­nész - aki itthon nem válhatott azzá, ami-aki lett belőle; el kellett mennie, menekülnie, hogy a legnagyobbak egyike lehessen. Különös magyar sors? Közép-eu­rópai teher, többmázsányi? A Jézus Szíve oltárhoz, a márvány­asztal mellé irányít minket Baróti kar­nagy úr, innen a legjobb, mondja. In­nen, bár ez az akusztika mindig okoz meglepetéseket. Talán most... Rengetegen vagyunk. Lehet, hogy a testünk párnázza majd a hangokat? A kupola alatt, középen, emelvényen Cziffra Yamaha zongorája. A ­^ 4rf ^ f^rf Oulis? Cziffra György keze vonása Január 13-án, csütörtökön este vál­lalkozók, kézművesek, iparosok, ön­kormányzatokjegyzői, tisztviselők és érdeklődők töltötték meg az ipartestü­leti székház nagytermét, ahol A gaz­dasági vállalkozások jövője és lehe­tőségei a kamarai törvénytervezet tükrében címmel tartottak fórumot. Az előadó dr. Szabó István jogta­nácsos, az Ipartestületek Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója volt. Az 1989-90-es politikai rend­szerváltozás megkövetelte volna az azonnali gazdasági modellváltást is. A várt szociális piacgazdaság létrejöt­te azonban késik. A gazdasági irányítás rendszerét a Parlamentnek és a kormánynak már régen tisztába kellett volna tennie. Az állam tulajdonosi monopóliuma megszűnt, mára 60-70 %-ra zsugoro­dott. De sem központi, sem helyi igazgatás nem irányítja a gazdaságot. Ez a fejlett országokban másként van, és nálunk is a gazdasági kamarák fel­adata lenne. Az IPOSZ 1992-ben provokatív jelleggel vette fel a Magyar Kézmű­ves Kamara nevet. Néhai Antall József miniszterelnök a Magyar Gazdasági Kamara 1992. évi közgyűlésén bejelentette, hogy A Gyáriparosok Országos Szövet­sége és a Vállalkozók Országos Szö­vetsége félt, hogy kimarad a szerve­ződésből. Ezért szólt ellene a Parla­mentben Petrenkó János és Palotás János képviselő. A hatpárti egyeztetés támogatja a törvényt. Az általános vita lefolyt, 201 módosító indítványt nyújtottak be, melyek az Igazságügyi Miniszté­rium szerint részben javítják is a hely­zetet. A módosításokat az Alkotmány­Jpartestüteti fórum A vállalkozások jövője szükségesnek látja a közjogi kamarák létrejöttét! Mi történt azóta? Egyéves előké­szítés után 1993 augusztus 26-án a kormány jóváhagyta, majd a Parla­ment elé terjesztette a gazdasági ka­marai törvénytervezetet. A Parlament vitára is tűzte. Néhány szervezet néhány vezetője azonban az átmeneti rendelkezések miatt ellenezni kezdte. ügyi Bizottság tárgyalja, majd ezt kö­vetően kerülhet sor a részletes vitára. Két-három hónap kell hozzá. Kritikus a helyzet, mert ennyi ideje van ennek a Parlamentnek, és még közel 150 törvényt kellene megalkotnia. Gazdasági szempontból feltétlenül szükséges a kamarai törvény. Az eu­rópai országok mind a kötelező ka­marai tagság szerint szervezik a gaz­dasági életet. A magyar jogrendszer francia indíttatású, porosz, osztrák közvetítéssel jutott el hozzánk. Miért van szükség a törvényre? To­tális káosz van a gazdaságban. Feke­tekereskedelem, kontárkodás, fekete iparűzés, visszaélés a munkaerővel, adócsalás. Ezek ellen lép fel a tör­vény. A törvény minden vállalkozásra ki­terjed A-tól Z-ig. A teljeskörű tagság a lényege. A gazdasági kamarai tagság a cég­bejegyzéssel, a vállakozói igazolvány kiváltásával jön létre. Valahová tar­tozni kell: Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, Magyar Kézműves Ka­mara, Magyar Agrár Kamara. A nyilvántartást kidolgozták már: a helyi önkormányzatok rendelkeznek az egyéni vállalkozók; a cégbírósá­gok a társas vállalkozások és az APEH a ténylegesen működő vállal­kozások jegyzékével. Ezekből állna össze a lista. A kamarai önkormányzatok révén működik jól Európa nyugati felének gazdasága. Számunkra is ez a megol­dás! Az előadáshoz többen hozzászól­tak, egyetértve és sürgetve a gazdasá­gi „modellváltozást." (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents