Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-02 / 22. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Lapunkban is közöltük, hogy II. János Pál pápa dr. Ladocsi Gáspárt, a hittudomány főiskola tanárát tábon püspökké nevezte ki. Beszámoltunk arról, hogy Budapesten, a Szent István Bazilikában május 14-én tábon püspökké szentelték. Pénteken, május 21-én pedig a Parlamentben a köztársasági elnök dandártábornokká nevezte ki. Ladocsi Gáspár püspök rövidesen távozik Esztergomból, magas beosztása a fővárosba szólítja. Esztergomi szolgálatának lejártakor interjút kértünk tőle. - Ön volt katona. Milyen emlékei maradtak abból a: időből? - 1970. augusztus 3-tól 1972. augusztus l-ig, pontosan két esztendeig teljesítettem katonai szolgálatot Lentiben. A katonaságot mindig fontosnak tartottam a nemzetnek és értékeinek emberhez méltó védelmében. Már a régmúltban, a II-III. században felismerhető egyes gondolkodóknál, hogy a krisztusi tanítást szembe akarják állítani a katonai szolgálat teljesítésével. Emlékezzünk Szent Istvánra vagy Szent Lászlóra: az ő alakjukat nem lehet elválasztani a haza védelmének, a vitézségnek és a lovagságnak a gondolatától. Nem mindegy, hogy müyen katonai eszmény van jelen a nemzet életében. Sorkatonai szolgálatomra visszaemlékezve rádöbbentem arra, nem szabad az idő múlását várni, hanem a katonai időt is fel kell használnom személyiségem gazdagítására, tapasztalatszerzésre és ismereteim gyarapítására. A honvédelmi szolgálat idején a fiatalok sajátos élethelyzetben ismerhetik meg, milyen velejárói vannak az emberi létnek. Megmutatkoznak a fizikai és pszichikai, ajellembeli erények és gyöngeségek, s hogy mennyire a test-lélek egysége az ember. Negatív élményeim is vannak, mint minden katonaviseltnek. Mindent összemányokra támaszkodva, de a mai magyar valóságnak megfelelően kell a lelkipásztori szolgálatot végeznünk, hiszen a honvédelem és a kereszténység kapcsolódása régtől fogva ismert, s a ma fiataljainak is meg kell érteniük: egészséges gyökerek nélkül nincs egészséges élet! - Mire gondol a búcsú heteiben ? - Huszonnégy évvel ezelőtt elszorult szívvel jöttem a „királyok városába", hogy a papnevelő intézetbe felvételt Dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök: Szeretném, ha Esztergom szebb város lenne! vetve nem sajnálom a katonaságnál töltött éveket - Mit jelent a tábori lelkészség? - Szent Pál szavai mindennél jobban kifejezik a tábori lelkészi szolgálat lényegét. Használjátok fel az időt - szól a/ intelem. Nekünk lelkészeknek ez a küldetésünk. Használjuk fel azt az időt, amit a fiatalok a honvédségnél eltöltenek. Legyünk ott velük, s amikor szükség van ránk, tudjanak hozzánk fordulni. Magyarország történelmében is, de szerte Európában is évszázadokon át figyelemmel kísérhetjük a lelkipásztoroknak ezt a küldetését. Éppen ezért úgy érzem, hogy a múltba tekintve, a hagyonyeijek. Két évig voltam kispap Esztergomban, jól emlékszem a szigeti tanyai munkákra, mert a papnevelés semmiféle állami támogatásban nem részesült. A Bazüikában szenteltek pappá 1977-ben. A római tanulmányéveket leszámítva tizenöt évet tanítottam Esztergomban. Gaál Endre rektor atyával együtt kezdtünk tanítani. A társadalmi átalakulás lehetővé tette, hogy valamennyit tanítsak a Tanítóképzőben és a Dobó gimnáziumban. Esztergom minden templomához lelkipásztori emlékek kötnek. Szeretem a diákmiséket, és bevallom, igaz örömömre szolgál, ha azokat egy ma már felnőtté lett idézi fel nekem. Szerettem a belvárosi bibliaórákat. Sok emberrel megismerkedtem, sok családot megszerettem. A város kulturális életét, mely az egyház értékeit elismerte, sajátjának tekintette, mindig is becsültem, segíteni akartam. Eddigi munkásságom nagy része Esztergomhoz kötődik. írásokban, publikációkban, lexikonokban mindenütt esztergominak tüntettem fel magam. A hiányosságokra léptem-nyomon felhívtam a figyelmet, szívügyem volt a város. Szerettem a várost, az embereket, a hívő közösséget. Bizonyos hiányosságokat is érzek. Szerettem volna, ha szebb város lenne Esztergom. Erzsébet királyné szobra például az egyik legszebb az országban és ma is a „múzeumban" hever. Építészetileg károkat szenvedett az óváros. A Lőrinc utcából, az Aradi vértanúk teréről nem látható a Bazilika. Holott valamikor a város minden pontjáról látni lehetett. A város becsülje meg gyökereiL Emlékezzen a nagymúltú egyéniségekre. Kerüljenek felszínre a tehetséges emberek, legyen tehetségkutatás. Támogassák a kreativitást. Valahogy így és ennyiben foglalhatom össze éveimet Örültem és örülök, ha dolgozhatok. (Pálos) műanyagipari feldolgozó (12 fő), asztalos (47 fő), nőiruha-készítő (91 fő), fényező-mázoló (9 fő), fodrász (39 fő), ács-állványozó (1 fő), cserépkályhás (1 fő), szobafestő és mázoló (17 fő), kőműves (29 fő), cellulóz és papírgyártó (4 fő). Az írásbeli vizsgák már május utolsó hetében megtörténtek, a gyakorlati vizsgákra június első felében, míg a szóbelikre június második felében kerül sor ötszázhúsz szakmunkásjelölt számára. Azt is megtudtunk, hogy az évközi tanulmányi versenyeken is jól szerepeltek az intézet tanulói. Rumpli Zsolt és Teslár Krisztián országos szakrajzversenyen kilencedik és tizedik, Lakatos Rita megyei magyar irodalmi versenyen első. Madarász Katalin megyei matematikai versenyen második, Putz Krisztina megyei matematikai versenyen negyedik, Zsifkovics Péter megyei nyelvtan versenyben első lett. Könyvjutalmat kapott még az intézeti versenyen győztes Kersánszki Krisztián (történelem) és Somogyi Péter (magyar irodalom). A ballagási ünnepség után az intézet vezetősége kötetlen beszélgetésre hívta a vendégeket Megtudtuk, hogy a jó tanulmányi előmenetelű szakmunkásjelöltek bizton számíthatnak munkahelyre. Egyes szakmák iránt (esztergályos, géplakatos) viszont az elmúlt három évben lényegesen megcsappant az érdeklődés. Nekik gondjuk lesz az elhelyezkedéssel. (Pálos) Huszonöt szakmában Ötszázhúsz szakmunkás végez Szombaton, május 22-én délelőtt ballagtak el az esztergomi szakmunkásképző végzősei. A megye legnagyobb oktatási intézményében ezerötszáz diák tanul. A harmadévesek már befejezték tanulmányaikat. Ballagási ünnepségükön a diákságon kívül ott voltak a szülők, hozzátartozók, érdeklődók. Ott volt Anton Immerdorf, az Aacheru Kézműves Kamara elnöke. Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Juhász József ipartestületi elnök. Sinkó Gyula igazgató ünnepi beszédében elmondta, hogy ötszázhúsz diák sajátította el szakmája tudnivalóit, s bátran készülhetnek a vizsgákra. Huszonöt szakmából lesz írásbeli, gyakorlati és elméleti vizsga: hegesztő (20 fő), esztergályos (21 fő), karosszérialakatos (26 fő), szerszámkészítő (1 fő), autószerelő (44 fő), autóvillamossági szerelő (4 fő), központifűtés-szerelő (27 fő), géplakatos (40 fő), fémszerkezeti lakatos (14 fő), villanyszerelő (27 fő), elektronikai műszerész (6 fő), látszerész (14 fő), rádiótelevízió műszerész (4 fő), kerámiaformá7Ó (3 fő), veevianvaegvártó (12 fő).