Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-13 / 2. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az esztergomi „PETŐFI" terme­szetjáró S.E. kezdeményezésére 1992­ben újjáalakult ESZTERGOMI HA­JÓS EGYLET 1907. egyesület az év végén szakosztályvezetői értekezleten értékelte a 93-as esztendő munkáját: - Az elmúlt időszak legjelentősebb eredménye, hogy az egykori Hajós Egyleti klubházban a 25 éve kialaku­lóban lévő Zenede mellett az újjáala­kult EHE 1907. egyesület is az Önkor­mányzat által elismert használati jogot szerzett. így mód nyílott arra, hogy a teljesen leromlott állapotú - egykor ki­válóan megalkotott Klubház - általunk megkapott részét sikerült használható­vá tenni, sok társadalmi munkával és anyagi támogatással. így vált lehetsé­gessé, hogy 106 ifjúsági és 45 „szaba­didő sportoló" tagunk a vízisportolás­ra alkalmas évszakokban napkeltétől­napnyugtáig evezhessen. Mindezért csupán 240,- Ft/év! ifjúsági és 400,­Ft/év felnőtt tagdíjat kell fizetni. - Az értekezlet eredményként érté­kelte, hogy az EHE 1907. tagjai az év folyamán eredményes élmény- és is­meretgazdag vízitúrákon, valamint rendezvények szervezésében vettek részt; 15 résztvevő teljesítette a Ma­gyar vízi-nagykört (Duna-Sió-Bala­ton-Zala-Rába-Duna, 720 km); 8 klubtag ausztriai vadvízi túrára ment (Salza folyó, Wildhausen); 22 sze­mély észak-kelet-magyarországi vízi­túrán vett részt (Tisza-Szamos-Krasz­na); 2 fő a balatoni „túlélési" túrán vett részt (A túrák költségét a résztvevők fedezték.); Az Egylet rendezésében szeptember 18-án esztergomi sziget­kerülő versenyre került sor: 60 részt­vevővel, 5 hajónemben, 10 kategóriá­ban. (A verseny legfiatalabb résztve­vője 8 éves volt!) - Az EHE 1907. fogadta a XXXVI­II. TID. (Nemzetközi Dunatúra) 92. német-osztrák-szlovák-ausztrál és magyar résztvevőit. A csónakházból 1993-ban 1432 vízreszállás történt. Bízva eddig eredményes munkánk jövőbeni folytatásában, kapcsolatain­kat továbbfejlesztettük, a lengyel, az osztrák, a német és a magyar vízi ván­dorsport szövetségekkel, illetve egye­sületekkel. A szíves meghívásoknak azonban eddig nem tudtunk eleget ten­ni, anyagiak okozta viszonzási lehető­ség hiányában. E helyt is köszönettel tartozunk az év eredményeinek eléré­séhez támogatást nyújtó szervezetek­nek: esztergomi önkormányzat, Nem­zetközi Ifjúsági és Szabadidő Alapít­vány, Kereskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző, Autotrans Kft., ACSI dorogi gyára, Pannonhalmai Apátság, Magyar Hitel Bank Rt. Esz­tergomi Igazgatóság, Diagnosztika Gmk., Esztergom Barátainak Egyesü­lete, Gran Tours, Komturist. Támogatásuk nélkül az Esztergomi Hajós Egylet 1907. egyesület tagjai­nak önkéntes munkája kevés lett volna a szerény keresetű sportolni vágyók megsegítésére. Szakosztályaink örömmel üdvözölték az év folyamán megszűnt MIKROMED S.E. „TÉRY" Természetjáró sportolóinak egyesüle­tünkhöz való csatlakozását. Az 1993­as év munkájával egyesületünk az 1907-ben megfogalmazott egyleti cél megvalósítását kívánta elősegíteni. Nevezetesen: , Az egylet célja a spor­tok, - különösen a vízisportok gyakor­lása által, az erő, ügyesség és önfegye­lem művelése, gymnasztika szere­tetének terjesztése és a társas élet élén­kítése..." Rexa Iván Nemrég fejeződött be a város egyik ékszerének, a Szent István-kápolná­nak a felújítása. Most már nemcsak a huszártorony, hanem a szép külcsin is méltó a város hírnevéhez. 1895-ig Szent Tamás mezőváros temploma volt, de egyidőben a tanító­képezde kápolnájául is szolgált. Úgy gondolom, hogy manapság ve­lem együtt másokat is foglalkoztat a lakások fűtése és annak költsége. A városban most vezetik be a gázt. Hol erre, hol arra. Van aki tudja, ő mikor számíthat rá, van aki semmit sem tud. „Gázügyben" elsősorban a belépni kívánó fogyasztók száma, az általuk befizetendő összeg, az Önkor­mányzat pénze és határozata az, ame­lyek a célok felé vezetnek. Azonban nem kevesen vagyunk olyanok is, akik az elmúlt rendszer idején jutottak távfűtéses lakáshoz. Van aki bérli, van aki törleszti, van aki már„kinyögte", van aki már elhagyná, mert nincs rá pénze. A tervezők, a kivitelezők, s főképpen az építéskor érvényesülő irányvonalak következté­ben a fogyasztó kiszolgáltatottá vált, főként a központi árszabályozások okán. A díjat a lakás légköbmétere után fizette (vagy kellett volna fizet­nie). Ebben az időszakban a KOM­TAVHO úgymond ráfizetéses volt, ARO-típusú kocsival, elmaradott mű­szerparkkal. A jövő a fejlesztésé, a korszerűsítésé! De, Esztergom to­vábbra is Doroghoz, a hőerőművek­höz kötődik, 7,2 km hosszú távvezeté­ki „köldökzsinórral". Namármost ennek igencsak szép a hővesztesége és akkor a karbantartá­sáról, üzemeltetéséről, a hőfogadók­ról, a nyomásfokozókról és az elosz­tók üzemeltetéséről nem is szóltunk. A sodás forrásai; elfolyhat a víz, lyukas lehet a vezeték, a hőcserélő, vagy a gondatlan kezelés miatt. A mai állás­pont szerint ezt a rendszert a fogyasz­tóknak kellene üzemképes állapotban tartani! De, akkor tulajdonjogilag kié a ve­zeték? Ki üzemelteti? Fizet-e érte va­laki használati díjat a tulajdonosnak? „FÁZUNK" a melegtől! legújabb eljárás szerint az elosztókban (Budai Nagy Antal út, Városközpont, Béke tér) mérésre alkalmas műszere­ket szereltek fel. Ezután az elfogyasz­tott hőmennyiséget, a meleg- és hideg­vizet egyaránt mérik. Egyvalamiről azonban senki sem beszél! A mérők és a fogyasztók között még jócskán vannak vezetékek, úgyneve­zett „gerincek". Arról ágaznak le az egyes lakókörzetekre, intézményekre, az „apróbb" elosztóhelyekre a vezeté­kek. Mind-mind megannyi meghibá­Megszabhatja-e a tulajdonos, ki és mi­kor, miképp végezzen rajta karbantar­tást, felújítást? Ki ellenőrzi az elvégzett munkát? Ki igazolja a kiállított számlát? És vé­gül ki fizeti mindezt? Sajnos, merem sejteni, hogy mi, a fogyasztók. Én a magam részéről, cse­kélyke műszaki tudással és kevés pénzzel a zsebemben, arra gondolok, hogy most minket, fogyasztókat rá akarnak szedni! Ezután fizetnünk kell mindazt, amibe a szolgáltatás kerül a hóközpontokig, a tisztességes haszon­nal együtt, hogy a KOMTAVHO Rt. is fejlődhessen, gépparkját, kocsiját, embereit fizethesse! Ezután fizetnünk kell az általunk elfogyasztott hőmennyiséget, melyet az a mérő mutat, mely 600-800 lakásra valót mér, s amelyet ki tudja, hogyan osztanak fel? Ezenkívül az előbb általam is ismer­tetett vezetékrendszer üzembiztossá tételének költségeit! Hát ezért, ezért nem írtam alá a szer­ződést, melyet egyoldalúan szerkeszt­ve tett elém a KOMTÁVHÓ Rt. A szerződés két fél egyező akarat­nyilvánításával jöhet létre. Itt nincs egyező akarat! Majd ha a ház hőfogadójában törté­nik a mérés, majd ha megválaszthatom a szükséges hőmennyiség mértékét, majd ha költségmegosztókat szereltet­hetek fel, majd ha igazságos lesz a szerződés tartalma, akkor fogom alá­írni! Horváthy Borbála, a Ránomi Iktp. 34. közös képviselője Mit végzett 1993-ban az Esztergomi Hajós Egylet 1907?

Next

/
Thumbnails
Contents