Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-14 / 15. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 5 Húsz éve írták alá az espooi testvérvárosi szerződést. Ez alkalomból dr. Könözsy László polgármester és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója, az Espoo-Esztergom Baráti Kör elnöke testvérvárosunkban járt Horváth Béla urat a részletekről kérdeztük. - Utazásunknak csak része volt az Espoo és Esztergom közti kapcsolat huszadik évfordulójának megünneplése. A fő cél a VI. finn-magyar testvérvárosi konferenca volt, melyet Kemiben rendeztek meg. Magyarországról körülbelül 70 fő vett részt ezen a konferencián, melyen állami szinten is nagyon magas rangú személyiségek képviselték Magyarországot és Finnországot. Mi megszakítottuk utunkat, megálltunk Espooban, és ott egy kis ünnepség keretében emlékeztünk meg a két város testvérvárosi szerződésének 20. évfordulójáról. Az ünnepségen a két város polgármestere vett részt, a két baráti társaság elnöke, valamint a Reményi Károly vezette szimfonikus zenekar, amely egy nagyon nagysikerű előadást tartott - Hogyan fogadták az espoo-iak az esztergomiakat? - Mindenki tudja, hogy a finnek úgy tartják, hogy a magyarok rokonok, testvérnép, és én azt hiszem, hogy minden egyes találkozásra ez nyomja rá bélyegét. Most is legalább olyan testvéri szeretettel fogadtak bennünket, mint húsz éve oly sokszor és nem csak minket, hanem minden Espooba utazó esztergomit. A testvérvárosi konferenciának nagyon tartalmas programja volt. Több szekcióban folytak a tárgyalások, olyan szinten és olyan témakörökben, amelyek lényege: az Európához való csaüakozás. Ennek az ad időszerűséget, hogy Finnország 1995. január elsejétől, a másik két skandináv országgal együtt, tagja lesz az egyesült Európai Uniónak. Ez volt a fő vezérfonala a társalgásoknak, s ez egy kicsi segítséget is adott ahhoz, hogyan jelentkezzék Magyarország az Egyesült Európa tagjainak sorába. Számunkra picit talán segítséget fog adni a finn példa. Húsz éves az espooi barátság - Mit jelent a mindennapokban a testvérvárosi kapcsolat? Ez csak protokális jellegű, avagy annál több, esetleg kiterjed-e a gazdaságra is? - Hál'istennek nemcsak protokolláris kapcsolat, hanem egyre szélesedik. Egyre több esztergomi jut el Espooba, s egyre több espooi barátunkat fogadjuk itt. A családok között is létesülnek kapcsolatok, s természetesen próbálunk olyan gazdasági szálakat találni, amelyek mind a két város számára egyformán fontosak lehetnek. Amikor Kemiből visszajöttünk, másfél napot még Espooban töltöttünk és ez a fajta gazdasági kapcsolatfólvétel nagyon fontos szerepet játszott a beszélgetésekben, olyannyira, hogy konkrétumokat is sikerült meghatároznunk. Április folyamán egy espooi delegáció jön Esztergomba, amely vállalkozókból és olyan gazdasági szakemberekből áll, akik megpróbálnak kapcsolatot teremteni az esztergomi vállalkozókkal, illetve az itteni gazdasági életbe szeretnének bekapcsolódni. Én azt hiszen, hogy ehhez nagy reményeket fűzhetünk, főleg ha abból a szempontból nézzük, hogy az elmúlt három évben városunkban finoman szólva hanyatló tendenciát mutat a gazdaság. Én nagyon merem remélni, hogy ez a finn kapcsolat kicsit változtatni fog ezen - pozitív irányban. - Köztudott, hogy barátaink az esztergomi Prímás-szigeten egy üdülőfalut szándékoztak építeni, ám annak semmi jelét nem látni. Tud-e valamit ez ügyben? - Tudni tudok, bár nem tartom magam illetékesnek. Nagyon keményen szóba került mostani táigyalásaink során is ennek a bizonyos üdülőfalunak az ügye. Könözsy úr keményen fogalmazott az espooi polgármester előtt Úgy tűnik, hogy az a cég, amely finn részről vállalta az építés lebonyolítását, vagy gazdasági problémákkal küzd, vagy a szándéka nem annyira kemény, mint ahogy azt mi szeretnénk. Én úgy érzékeltem, mintha ez az ügy halódna Nagy kár egyébként, de ahogy a polgármester úrral is beszélgettem erről a témáról, nem látom a gazdasági garanciát, hogy ez az üdülőfalu egy vagy két éven belül felépülhet. - Mint említette, rövidesen finn delegáció érkezik Esztergomba. Tagja lesz-e Reima Luoto úr, városunk magyarul is tudó barátja? - Egészen biztosan. Reima barátunk minden alkalmat megragad, hogy Magyarországra jöjjön, s ha már itt van, természetesen - ahogy ő szokott fogalmazni - második szülővárosába is ellátogat Jön, s valószínűleg több napot fog itt tölteni. - Évekkel ezelőtt szóba került, hogy Esztergomban épül egy kis finn ház, afféle kulturális centrum, sőt ha igaz, szaunát is terveztek bele. Lesz-e ebből valami? - Én borzasztóan szeretném, mert az lenne a jó, ha valamennyi testvérvárosunk valamilyen formában jelen lehetne. Azt hiszen, hogy először fog elhangzani az az ötlet amelyet most fogok elmondani: a finnországi kiutazás előtt megkeresett Mujdricza Ferenc építész O évek óta foglalkozik a Bazilika alatti pincerendszer hasznosításával. Közös beszélgetéseink során vetődött fel a gondolat, hogy ebben minden testvérvárosunk kapna egy-egy helyiséget Lenne mondjuk egy finn, egy német, egy francia terem.. és ezeket a termeket ők rendeznék be, akár vendéglátóipari, akár kulturális célra. E terveket kivittem Finnországba és ott megmutattam őket Luoto úrnak. O - finoman fogalmazva - ledöbbent ettől az öüettől és rögtön kapott is rajta. Abban maradtunk, hogy áprilisig ő is átnézi a terveket és az is lehet hogy egy rögtönzött kiállítást rendez belőle Espooban. Megbeszéli az illetékesekkel, hogy mit lehetne tenni, és amikor áprilisban Esztergomba jön, talán már választis tud adni. - Hogyan tovább Esztergom-Espoo Baráti Társaság ? - Én azt szeretném, hogy mind több esztergomi polgártársunk jusson ki a csodálatos Finnországba. Ennek érdekében minden elkövet a baráti társaság. Az a célunk, hogy minden nyáron 15-20 fős csoportot küldhessünk Espooba. s.j. Lapunkban is rendszeresen olvashattak a gazdasági kamarai törvény előkészületeiről. Dr. Arató Géza országgyűlési képviselőnk véleményét is közreadtuk Politikusok esztergomi forumjain úgyszintén elmaradhatatlan kérdés volt a törvénytervezet Az Országgyűlés a törvényhozás „hajrájában" 214 igen szavazattal, 16 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a törvényt Az 1994. évi XVI. törvényt március 22-én hirdették ki és április 7-én lépett hatályba. - Mit jelent a törvény a gazdasági élet, a vállalkozások számára? Engelbrecht József az esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke: - A hazai vállalkozások, a külföldiek magyarországi képviselete, a racionálisan gondolkodó és számító gazdasági szakemberek egyaránt fontos lépésnek tekintik a gazdasági kamarai törvény megjelenését. A napilapokban, a televízióban, a rádió műsoraiban számos nyüatkozat jelent meg az elmúlt napokban. Mindenki a törvény mellett szól. A Magyar Gazdasági Kamara mint a területi kamarák és szakmák szövetsége már két éve ezt szorgalmazta. Érdekes módon egy-két érintett parlamenti képviselő-vállalkozó - egyéni érdekből - ellen szólt és ez elég volt ahhoz, hogy a törvényhozás lelassuljon. De ennek vége, fontos, hogy megszületett a törvény. A kamara a piacgazdaság nélkülözhetetlen intézményrendszere lesz. Az esztergomi Kereskedelmi és Ipar Megteremtve ezzel a gazdasági szféra egyetemes képviseletét A törvény nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy tisztázódjék a közigazgatás és a gazdaságszervezés munkamegosztása. Az is gyakorlati előrelépést jelent, Ujabb lépés a piacgazdaság felé Hatályba lépett a kamarai törvény Kamara 1991-ben az elsők között alakult meg - a régió gazdálkodó szervezeteinek, gazdasági társaságainak autónom, érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti társadalmi szervezeteként. A törvény elfogadásáig ugyancsak társadalmi szervezet volt az ország 17 területi kamarája, 44 szakmai szövetsége, és ezek közös szervezete: a Magyar Gazdasági Kamara. De: a vállalkozásoknak csupán egy kis hányadát képviselték. A gazdasági kamarai törvény Magyarországon közjogi alapon megalakítandó és kötelező tagságot előíró kamarai szerződést ír elő. hogy a korszerűtlen államháztartás is átalakulhat 1994 és 1995 a kamarai átalakulás időszaka lesz. Kamaránk továbbra is az eltelt három év tapasztalatai és az alapszabály szerint működik tovább. Áz újfajta közjogi kamara megalakításában magunk is részt veszünk. Az országos gazdasági kamarák: Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, a Magyar Kézműves Kamara, a Magyar Agrár Kamara ez év decemberében megalakulnak. A törvény VIII. fejezete átmeneti rendelkezéseket ír elő. A területi gazdasági kamarák megalakításának előkészítésére minden megyében és a fővárosban is ideiglenes kamarai szervező bizottságok alakulnak. A háromféle gazdasági kamara különkülön hozza létre a bizottságokat de azok együttműködnek. A bizottságok tagjai sorába az eddigi gazdasági érdekképviseleti szervezetek jelentkezhetnek - a megyei főjegyzőknél. Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara is képviselteti magát a bizottságban. A főjegyző május 7-ig összehívja a bizottságok alakuló üléseit Attól kezdve az ott megválasztandó 11 tagú bizottság irányítja a közjogi kamarai szerveződést Kamaránk tagjainak, a nem tag vállalkozásoknak egyaránt érdeke, hogy az új szellemű közjogi kamara régiónkban is működjön. A helyi gazdasági érdekeket a helyi fejlesztéseket mi ismeijük a legjobban. A törvény lehetővé teszi, hogy a megyei kamarák megalakulásával helyi, régiós szervezetek is alakuljanak, önálló jogi személyiségként. Ezek a legfontosabb teendőink. A közvélemény most inkább a képviselői választásokkal van elfoglalva, de a gazdaság területén legalább ilyen fontos a közjogi kamarai szerveződés. (Pálos)