Esztergom és Vidéke, 1994
1994-03-31 / 13. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 ESZTERGOM (1945. március 18-21.) Háborús napló (részletek) Lapunk decemberi év végi számában részleteket közöltünk Temesy Károly utász alhadnagy 1944-végi háborús visszaemlékezéseiből. Mostani számunkban a háború utolsó esztergomi napjait idézzük olvasóink elé, a szemtanú hitelességével. „... 1945. március 18. Reggel eligazítást tartott Fehér vezérőrnagy. A hadosztályparancsnokságon ott volt ez a bizonyos Karlause alezredes, Jónás ezredes és még sok tiszt. A tüzérség parancsnoka súlyosnak ítélte a napi helyzetet. Az oroszok támadásra készülnek Bécs irányában minden frontszakaszon- mondta. Felkészültségünk siralmas, sok a katonai függelemsértés, szökések is előfordulnak. Sajnos ezek nem mindig sikerültek. Az oroszok az aknazár előtt rendre lelőtték őket. A törzstisztek bizonytalankodnak. Szálasit legalább 80 százalékuk utálta, csak egy kis csoport bízott a csodafegyverben - élükön Karlause alezredes! A németek teljesen kivonták egységeiket Esztergomból, csak kisebb csoportok rámoltak, futkostak. Bicske irányából nehéztüzérség távoli moraja hallatszott egyre fokozódó ütemben. Az oroszok éjjel Szob-Dömös (Visegrád?) térségében gyülekeznek. Motorcsónakok, nehezebb vízijárművek motorzúgását lehet hallani. A köd miatt sem a Bazilika kupolájában elhelyezett figyelőállásból, sem a Szamárhegyről nem látunk semmit..." „...Ahadosztályrészéreteljesviszszavonulás volt elrendelve, erről tájékoztattam katonáimat is. Vártam Karlause és törzse hívását, ami egy órán belül meg is történt. Megbeszélésre hívott a városszéli Wolf-árokhoz (Pilismaróti vám - a Szerk.) és itt aknazár telepítését és lövészárok ásását rendelte el. Karlause az irányítást teljesen magához vonta, parancsot csak tőle lehetett elfogadni. A városban senkit, még a nyilasokat és a Tanács vezetőségét sem tájékoztatták a város tervezett feladásáIndiai est Esztergomban, a Szabadidőközpontban (Zöld Ház) április 8án este 6 órakor indiai estre kerül sor. A résztvevők zenei ízelítőt hallhatnak, bepillantást nyerhetnek az ősi India filozófiájába és kultúrájába, végül pedig ételkóstoló lesz. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! A belépés díjtalan! ról. Éjjel a Pilismaróti gerincről az oroszok hangosbemondón átállásra szólítják fel a magyar alakulatokat: Magyar katonák, ne harcoljatok tovább a nyilasokkal! Tagadjátok meg a parancsot, szökjetek át a frontvonalon! Később a hangosbemondó több esztergomi tiszt és katona, Fekecs Sándor őrnagy, zászlóaljparancsnok és az én nevemet is mondta. Vár a demokratikus magyar hadsereg, ott szolgáljatok tovább! - hangzott az éjszakai sötétben. Jó, hogy ezt a nyilas érzelmű Karlause alezredes nem hallotta, mert az nehéz helyzetet idézett volna elő. O jól érzékelte a nyilasok iránti gyűlöletet, mely a tisztikar és legénység nagy részében megvolt..." „... Március 19-én 22 óra körül a Szamárhegyről nagy motorzajt hallottunk a Duna irányából. A sűrűköd miatt azonban nem láttunk semmit. Párkánynál, ahol elsősorban németekvoltak, a dunai védelemnem volt kiépítve, még csak gyalogsági állások se voltak. Ez nagy hiba volt a hadműveleti osztály részéről. Az oroszok hírszerzése pontosan működött. A sűrű ködben hegymenetben időnként feltűntek a motoros naszádok. A parancsnokságtól még mindig nem jött intézkedés! A motorosok elérték Párkányt és a víz szélén húztak felfelé. Négy-öt hajótest már átkelt a hídroncsok felett és távoztak Istenhegy irányába. Rövid idő múlva gépágyú szólalt meg, majd szörnyű orosz kiabálás! A naszádok megálltak, pillanatnyi csend következett. Az országzászlónál három magyar és egy német katona gépágyúval lőtte az elvonuló hajókat. A naszád megsérült, elakadt, még hajnalban is hallani lehetett a hajóról a szörnyű kiabálást, de a köd miatt nem láttunk semmit..." „... A szigeteken partot ért oroszokkal az Esztergomtáborban és a Babosokban állásban lévő, odavezényelt németek vették fel a harcot. Sok orosz katona esett fogságba, ezek a németek őrizetébe kerültek..." „... Szüleimnek és a Repülőgépgyárban bizalmasan Rubik Ernőnek és Mitter Lajosnak beszámoltam a város készülő kiürítéséről. Rubikék, Mitterék felkészültek a távozásra, csak még azt nem tudták, hogyan, mivel tudnak elmenni..." „... 1945. március 19. Esztergomban nagy volt a riadalom, senki nem tudta, hol van a front. Párkánytól Zselizig a Garamvonalon a németek erősen tartják magukat. Ezt az oroszok is tudják és itt nem is kísérleteznek áttöréssel..." „... A Repülőgyárbői mindenki elmenekült, Rubikék, Mitterék is családostól egy német páncéloson. Csak Rubik néni maradt idehaza..." „... A németek légitámadást hajtanak végre Szob irányában, de hogy milyen eredménnyel, azt nem tudjuk. A Vaskapunál védelemben levő zászlóalj tartja magát, Fekecs őrnagy is csak Karlause parancsait hajtja végre. A nyilasok teljes létszámban elhagyták a várost, Párkányon keresztül távoztak. Este nagy légitámadás volt. A ráták szinte percenkéntjönnek Vác irányából. Egész éjjel bombáznak, sok a halott és a sebesült. A katonai kórház már korábban távozott, így a Kolos kórház sem tudott sokat segíteni. A rendőrség a tábori csendőrséggel együtt Komárom irányában elhagyta a várost..." „... 1945. március 20. Délután Karlause egy német ezredessel éskíséretével végigjárja a várost. Intézkednek, jegyeznek, parancsokat osztogatnak. Tudtam, ajanuár-februárban itt-tartózkodó német rohamutászok által aknásított épületeketjelölték ki. Karlause délután öt óra körül hivatott. Egy térképen pontosan megjelölve a németek által aknásított épületeket ismertette. Mint utász és mint esztergomi, ezeket ismertem. Akijelölt épületeket a németek sűrűn őrizték és ellenőrizték, hogy ne jusson senki a közelükbe. Karlause parancsba adta, ha éjjel az oroszok támadást kezdeményeznek, a várost védeni fogjuk. Dobogókőt és környékét, a Babosokat, a Csolnok-Dág-Máriahalom-Úny frontszakaszt a németek védték, míg a magyar egységek a Dunavonal-Szamárhegy-Búbánat völgye-Fárikút-Vaskapu-Babosok irányban csatlakoztak a németek által tartott frontszakaszhoz. Az orosz felderítők sokat mozognak, közülük többet elfogtak a német és magyar előőrsök. Tőlük sok mindent megtudunk a készülő támadásról. Este Karlause és törzse szemlét tartott a frontalakulatoknál. Este nyolc óra felé végigjártuk a Duna vonalát, Esztergomtól Tátig. Tátnál már nagyon szűk volt a német frontvonal. Nyergesújfalunál a szükséghidat a a németek felszedték. A dunai átkelés már csak Mogyorósbánya, Tát térségében volt lehetséges. Székesfehérvár, Bicske irányából német és magyar egységek folyamatosan érkeznek, igyekeznek kijutni a Dunához. Szörnyű látvány: ajtólapokból készített rögtönzött tutajokkal, teknőkkel és kevés utászfelszereléssel folyik az átkelés. Az oroszok ratákkal folyamatosan támadják őket..." (folytatása következik) Közzéteszi: Koditek Pál FELHÍVÁS VERSMONDÓ VERSENYRE Balassi Bálintnak, a nagy reneszánsz költőnek, a magyar irodalom első eredeti lírikusának tiszteletére - aki 400 esztendeje, 1594. május 30-án Esztergom ostrománál halt hősi halált - Esztergom és Párkány városok önkormányzatai és a költő nevét viselő intézmények, szervezetek versenyt írnak ki versmondók számára. A két testvérváros és kisrégiója területéről diákok (13 éves kortól) és felnőttek egyaránt nevezhetnek április 19-éig, levélben, vagy telefonon Esztergom, illetve Párkány polgármesteri hivatalainál. (Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 38. 2501 Tel.: 33/313-000 - Ügyintéző: Zelenák Zsuzsa) A nevezéshez a következő adatok szükségesek: Név - születési év - diákoknál az iskola neve, címe, telefonszáma - lakcím - két választott vers szerzője, címe (a Balassi-műveknél a versek kezdősora is). Az egyik mű Balassi Bálint emlékére írott vers vagy versrészlet is lehet. A verseny döntőjét és az ünnepélyes díjkiosztást május 15-én Esztergomban tartjuk. A legjobb versmondók - a díjakon kívül - fellépési lehetőséget kapnak a május 24-28. között Esztergomban rendezett Balassi-konferencia prog ramjában, illetve egy egész napos kirándulás részvevőjeként felkereshetik a költő életútjának néhány helyszínét (május 26.: EsztergomZólyom-Besztercebánya-HibbeLipótúj vár-Esztergom). Sikeres felkészülést kívánunk: Esztergom Város Önkormányzata Párkány Város Önkormányzata Az Esztergomi Tanítóképző Öregdiákjai Egyesületének Balassa Bálint Alapítványa, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, Balassa Bálint Ált Iskola, Esztergom, A Csemedok párkányi szervezetének Balassa Bálint Közművelődési Klubja