Esztergom és Vidéke, 1993
1993-03-04 / 9. szám
1993. március 4 . * 9. szá m * Ára: 19,50 Ft Alapíttatott 1879-ban * Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ * Újraindult 1986-ban ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP A Magyar Hidrológiai Társaság a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium támogatásával, a Duna Körrel együttműködve nagyszabású tudományos ankétot rendezett Esztergomban a Technika Házában. Aplenáris ülésen részt vett dr. Gyurkó János környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter, dr. Könözsy László polgármester, Ján Oravec, Párkány polgármestere és a tudományos ankét több mint száz szakembere. A környezetvédelem, környezetgazdálkodás területéről Tarján Lászlóné dr. államtitkár, Ve rr asz tó Zoltán, dr. Varga Pál, Vargha János, dr. Károlyi Csaba, dr. Ijjas István. A Duna élővilágának jeles kutatói közül dr. Tahy Béla, dr. Bérezik Árpád, Tóth János. Dr. Juhász József professzor, a társaság elnöke: - Amíg az egyes intézmények szakmák szerint tagozódnak - geológusok, mérnökök, vagy akár halászok - addig ez a társaság mindegyiket összefogja. Korábban a Kis-Balaton, a Fertő-tó ügyében is szóltunk, ám csak több-kevesebb sikerrel. Most a Duna távlati fejlesztése érdekében kell mindent megtennünk. Együtt a Duna Körrel és más mozgalmakkal. Akiknek már megszívlelendő eredményeik vannak. Céljuk a Duna környezeti viszonyainak javítása, értékeinek feltárása és a lakosság szolgálatába való állítása, a közös Duna-kép kialakítása. A professzor mindenkit óva intett a politizálástól - legalábbis ezen az ülésszakon. Ne az indulatok, hanem a tények, a szépsége a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig. Hegyek, völgyek között, sík vidéken egyedülálló természeti képet ad. Innen az esztergomi Bazilikától nézve is gyönyörű - a Garam torkolatával együtt. Kavicsterasza adja a kiváló minőségű ivóvizet, akár Esztergomban, vagy akár Budapesten. A tudományos ankét célja, hogy a A DUNA JÖVŐJE - ahogyan dr. Gyurkó János miniszter látja szakmai érvek győzzenek. E tudományos ankét nyilatkozatát később közzéteszik, melynek megvitatására szélesebb körben, az önkormányzatok bevonásával májusban - ugyancsak Esztergomban - kerül sor. A tudományos ankét egyik szünetében dr. Gyurkó József miniszter interjút adott lapunknak: - A Duna a világ egyik legősibb folyója. Gazdasági előnye mellett a szemet és a lelket is megörvendezteti Duna teljes hazai szakaszával foglalkozzék. De Csallóköz és Szigetköz elemzése-vizsgálata úgyszintén elkerülhetetlen. Ott már hatalmas károk keletkeztek. Sürgős külpolitikai lépésekkel, csakis a szakmai célok előtérbe helyezésével érhető el eredmény. Ezek a tudományos rendezvények hozzásegítik a kormányzatot a helyes döntésekhez. A Duna védelme és hasznosítása egymástól elválaszthatatlanok. A vízenergia akkor is dolgozik, ha nem telepítjük tele a Dunát erőművekkel. A vízenergia alakítja a folyó medrét és környékét. Nem fontosak a dunai erőművek. Célunk a Duna jövője. A természetvédelem és a vízügyi építési munkák csakis az összefogás jegyében folyhatnak. A Csallóközben és a Szigetközben egy egyoldalú szlovák lépés következtében hatalmas károk keletkeztek. De kárt okozott az elmúlt hetven-nyolcvan év környezetromboló munkája is. Csakis olyan dunai hasznosítást támogathatunk, amely védi a folyót. A Duna hasznosítását a környezetében élők javára, de minden civilizációs kár elkerülésével szabad megoldani. Sajnálom, hogy az esztergomi Mária-Valéria híd építésével kapcsolatosan bővebb információval nem szolgálhatok. De májusi, újabb esztergomi látogatásomkor már erről is tudok szólni. Jannus Pannonius azt írta: A táj áthatja a lelket. Mindent el kell követnünk és úgy kell cselekednünk, hogy az sebzett nagy folyónk javára váljék. (Pálos) A szocialisták Esztergomban üléseztek Megyénk szocialistái február 27-én Esztergomban, a Szabadidőközpontban tartották soros küldöttgyűlésüket. Az ott elhangzottakról dr. Gábris Józsefet, a párt helyi elnökét kérdeztük. - Mintegy hetvenen voltunk jelen. Köztünk volt Keleti György országgyűlési képviselő, Máté László főpénztárnok. Csintalan Sándor országos ügyvivő, dr. Balogh Sándor, az Országos Egyeztető Bizottság elnöke, Paál Béla, a Választmány alelnöke. Kettős feladatnak tettünk eleget. Egyrészt értékeltük az elmúlt évet, másrészt politikai-szervezeti feladatokat vitattunk meg. Erről Nagy László, a párt megyei elnöke készített írásos beszámolót. Az ő szóbeli kiegészítését vita követte. Böjt he András az Országos Választmány munkájáról adott tájékoztatót. Ennek kapcsán a gazdálkodási kérdések is szóba kerültek. A meglévő kevés pénzt a fenntartásra és a működés költségeinek fedezésére szántuk. Többen személyi kérdéseket is fölvetettek, de úgy döntöttünk, hogy mandátumának lejártáig mindenki a helyén marad. A választási kampány előkészítéséről csak a hozzászólásokban esett szó. Azzal még egy kicsit várunk. A tagság úgy látja, hogy a párton belül erősíteni kell a munkástagozatot. A munkás szó az elmúlt időben meglehetősen pejoratív értelművé vált. Erre a jelenségre jobban oda kell figyelnünk. A privatizációról az a véleményünk, hogy akik a munkahelyekről elküldték az embereket, azoknak kellene vállalniuk a segélyezést, vagy legalábbis annak egy jelentős részét - és nem azoknak, akiknek ma még van munkájuk, de holnapután ez már nem biztos. Miközben a hivatalok csak duzzadnak, holott a választások idején nem ezt ígérték. A kormány meg csak szaporítja az adókat, miközben mindenhonnan kivonul. A nehéz helyzetből való kilábalás véleményünk szerint-csak a környező országokkal együttműködve oldható meg. A párt túljutott azon, ami két-három évvel ezelőtt jellemzett bennünket. Az emberek egyre inkább a szocialista párt felé fordulnak. A párt súlya nőtt, de nem szabad elbizakodottnak lennünk. Mi olyan gazdaságpolitikát akarunk, amely a szociális kérdésekre sokkal érzékenyebb. A kormány ne politikai hangulatok szerint döntsön, hanem praktikusan. Ilyen például a mezőgazdaság ügye is... s.j.
