Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-25 / 8. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Dr. Ternyák Csaba segédpüspök szentbeszéddel mutatkozott be , „... SZENT PETER UTÓDA KÜLDTE ŐT HOZZÁNK" Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek Szent Péter ünnepén mutatta be a Bazilikában az új eszter­gomi segédpüspököt. Dr. Ternyák Csaba atyát II. János Pál pápa ez év január 6-án szentelte püspökké a ró­mai Szent Péter Bazilikában. Utoljára 1928. január 6-án fordult elő, hogy magyar püspököt szentelt a pápa. Se­rédi Jusztiniánt azon a napon szentelte püspökké XI. Pius. Dr. Paskai László bíboros mondta a vasárnapi szentmise elején: - Ternyák Csaba atyát papnövendék kora óta jól ismerem. Új szolgálata előtt ezért te­kintek bizalommal rá. Fiatal energiá­jával sokat fog tenni egyházunk építé­sére. De ennél fontosabbnak tartom ­keresztény hitünk szemével tekintve -, hogy Szentatyánk, Szent Péter utóda küldte őt hozzánk az Esztergomi Fő­egyházmegye szolgálatára. Amikor bemutatom az új püspök atyát, egyben a kedves hívek szeretetébe ajánlom őt. Hogy szolgálata gyümölcsöző legyen az Esztergomi Főegyházmegye és a magyar egyház javára. Ezt követően az esztergomi hívek nevében Szívós Gábor köszöntötte meleg szavakkal az új püspököt, és szép virágcsokrot nyújtott át neki. Dr. Ternyák Csaba szentbeszédét így kezdte: - Első szavam köszönet a bíboros atyának. Köszönöm a meleg szavakat, amit itt az esztergomi Bazilikában mondott. Ugyanakkor a hívek nevé­ben mondott szavakat is köszönöm. Olyan nyitott szívvel és lélekkel jöt­tem ide, mint ahogy fogadtak. Amikor püspöki minőségben először léptem át a Bazilika főbejáratán, akkor lelki sze­meim előtt a római Szent Péter Bazili­kajelent meg. Sokat voltam ott római szolgálatom alatt. Mindig megragad­tak a hatalmas méretek, az oszlopok, a magasba tekintés. Mindahányszor vé­gigmentem, akár egyedül, akár zarán­dokokkal, megpillanthattam a világ legnagyobb bazilikáinak felsorolásá­nál Esztergomot. Nemcsak nekem, de minden magyar zarándoknak nagyob­bat dobbant ilyenkor a szíve... Jézus Krisztus a legfőbb tanítói ha­talmat Péterre bízta. Ha végignézzük a magyar nép történelmét, azt láthat­juk, hogy a pápaságnak itt nagy szere­pe volt. Szent Péter mindenkori utóda segí­tett bennünket abban, hogy bátran és hősiesen kiálljunk Krisztus mellett. Ez adott hitet népünknek. Péter utó­da két évvel ezelőtt eljött közénk Ma­gyarországra. Esztergomba is elláto­gatott, hogy megerősítsen bennünket hitünkben... A szentmisén közreműködött Bará­ti István orgonaművész, a Bazilika énekkara, valamint a ferences gimna­zisták fiúkórusa, Kapisztrán atya ve­zetésével. Dr. Paskai László bíboros mondta a szentmise végeztével: - Megköszönöm a híveknek, hogy hívásomra a mai napon ilyen szép számban jöttek össze. Különösen a fiataloknak, hogy ilyen sokan jelentek meg köztünk. Együtt tudtunk imád­kozni, együtt örülni, hogy valóban ün­nep lett ez a mai nap - egész Eszter­gom számára. (Pálos) Hároméves az esztergomi televízió Február 20-án múlt három éve, hogy megkezdődött Esztergomban a helyi kábeltelevíziós adás. Dr. Eltér Ödön főszerkesztő az el­múlt heti adásnapon röviden feleleve­nítette e három év néhány mozzanatát. Mindenekelőtt azokat az eseménye­ket, melyek örömünkre szolgáltak. Interjút készítettek Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, Paskai László bí­boros érsekkel, országgyűlési képvi­selőkkel, pártok frakcióvezetőivel, ne­ves személyiségekkel. Ott vannak az önkormányzati ülése­ken és a városi ünnepségeken. Köszö­netet mondott mindazoknak, akik se­gítették az adások létrejöttét: dr. Paál Gyula vezérigazgatónak és Vörös Gyula gazdasági igazgatónak (Oktáv Részvénytársaság), hogy rendelkezé­sére bocsájtották a technikai eszközö­ket; dr. Bábos Jánosnak és Szivek Fe­rencnek a Strigon Kft-től; Nagy Lász­lónak és a kuratórium tagjainak, vala­mint Engelbrecht Józsefnek a kábelhá­lózat biztosításáért; Juhász Lászlónak, Nagy Ferencnek, Bacsó Évának háló­zatfenntartó munkájukért. A technikai és az anyagi támogatá­sok után a főszerkesztő a közreműkö­dőkről is szólt. Azokról, akik a három év során so­kat tettek, de már nincsenek a mosta­niak között: mindenekelőtt Mező Ár­pádról, aki nélkül az első két év elkép­zelhetetlen lett volna, HegedüsnéTóth Kláráról, Tuba Lászlóról, Tóth Gyu­láról, Jakus Zsuzsáról, Sziklai Amade­uszról, Sütő Péterről, a számítógépes Kisszölgyémi Balázsról, Kárász Nor­bertről, Németh Dávidról, Szabó Pé­terről. Szólt arról, hogy az utóbbi időben már kapnak pénzbeli támogatást a képviselő-testülettől, a kulturális és idegenforgalmi bizottságtól. És további közreműködőket is föl­említett: Amon Pétert, Horváth Lászlóné Ga­bikát, Váli Lászlót, Erős Miklóst... sőt az Esztergom és Vidéke hetila­pot is, mellyel közvetlen, jó kapcsolat­ban állnak; Csernus Ferencet, a Zöld­ház igazgatóját, ahol otthonra lelt a városi tévé. Dr. Etter Ödön főszerkesztő vége­zetül felsorolta a stáb tagjait: Bihari Antal, Horváth Krisztina, Németh Árpád, Oláh Gábor, Paulo­vics József, Rafael Balázs, Sárik And­rea, Sinkó Gyula^Szabóné Láng Éva, Szederné Pereszlényi Márta, Szeder Balázs, Táboritáné Jó-Dobronya Beat­rix, Túri Béla, dr. Varga Győző, Vav­rovics Károly és Széher Mihály, aki egyben helyettes főszerkesztő. A jó hangulatú születésnapra Torma Lászlóné cukrász készítette a tortát (P) Az egészségügy (is) megváltásra vár Az esztergomi Liberális Klub ren­dezésében február 22-én, hétfőn fóru­mot rendeztek a Babits Mihály Városi Könyvtárban Privatizáció az egész­ségügyben címmel. Meghívott előa­dók voltak: dr. Szolnoki Andrea, a Fő­városi Egészségügyi Bizottság elnö­ke, a Szent László Kórház fül-orr-gé­gész főorvosa és dr. Huszár Csaba, a Magyar Orvosi Kamara jogi- és köz­gazdasági bizottságának elnöke, aki egyébként gyakorló fogorvos. A meg­jelent vendégeket és a hallgatóságot házigazdaként dr. Varga Győző üdvö­zölte. Szép számban gyűltek össze or­vosok, gyógyszerészek, orvosveze­tők, bár nem annyian, mint azt a tudó­sító remélte. A vitavezető külön kö­szöntötte Balogh Péter alpogármes­tert, dr. Grosschmid Sándor megyei tiszti főorvost, dr. Nemes Tamás váro­si tiszti főorvost, dr. Freud Tamást, Tatabányaországgyűlési képviselőjét, valamint a megyei kórház vezetőit, akik - élükön dr. Varga Péter igazgató úrral - szintén megtisztelték a fóru­mot. Kár, hogy az esztergomi kórház vezetése nem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen ezen a beszélgetésen! Ki­vételként csak dr. Pák Gábort, a kór­ház nemrég kinevezett igazgatóhe­lyettesét említhetem. Pedig volt miről beszélni, közösen együtt gondolkod­ni. Számos téma került szóba az alap­ellátás és a szakellátás területéről: ki lehet családorvos, ki és milyen feltéte­lekkel végezheti „vállalkozásban" ezt a munkát? Milyen a háziorvosok je­lenlegi finanszírozási rendszere és ho­gyan változik ez július elseje után? Itt is sok a kérdőjel, pedig ez egy úgy­ahogy működő rendszer. De mi lesz a szakellátással és a fekvőbeteg-gyógy­intézetekkel? Kiderült, hogy négy hó­nappal a teljesítmény alapján történő finanszírozási rendszer bevezetése előtt az értékelés alapját jelentő egysé­ges pontrendszer ügyében a miniszté­rium illetékesei még nem tudtak meg­egyezni. Elképzeléseiket nem, vagy csak utólag egyeztették a kamarákkal és az Országgyűlés egészségügyi bi­zottságával, az egyes szakmák vezető kollégiumaival. De ha lenne is egysé­ges értékelési rendszer, kórházaink­ban hiányzik a szükséges számítógép­park, amely az adatok feldolgozásá­hoz nélkülözhetetlen. Mindez renge­teg adminisztrációs terhet ró majd az amúgy is túlterhelt egészségügyi dol­gozókra és lassítja a betegellátás üte­mét a túlzsúfolt szakrendelőkben. Minden változtatáshoz pénz szüksé­ges, erre pedig a negyvenmilliárdos hiánnyal küszködő társadalombizto­sítás aligha tud áldozni! A megoldás: a meglévő szűkös kereteket kellene racionálisabban felhasználni. Az egészségügy talán még meg­menthető... D.É.

Next

/
Thumbnails
Contents