Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-09 / 49. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Olvasóink kérdezték - a hivatal válaszol Miért zárták be a Fürdő Szállót? Az ősszel még nyugat-európai autóbuszok szállították a vendégeket a Fürdő szállóba, az étteremben is jó volt a forgalom, de napjainkban már minden bejáraton ott a felirat: ZÁRVA! A gazdasági bejáratot is láncon őrzött farkaskutya vigyázza. Ki. olvasónk két fényképet is küldött annak bizonyságául, hogy 50-60 évvel ezelőtt milyen patinás volt a Hotel Szent István Szálló és annak kerthelyisége. Ennek már vége, a szállórészt toldozták-foldozták, az éttermet és a kerthelyiséget pedig elhanyagolták. Kezdetben a Dorog és Vidéke, majd a Kristály Vendéglátó Vállalat „lakta le", de mégis üzemelt A bezárásról Fölkl Ottót, a Kristály Vendáglátó Vállalat igazgatóját és végelszámolóját kérdeztük. - 1991 májusa óta állok a vállalat élén, így csak az azóta eltelt időszakról tudok véleményt mondani. A régi és az új szárny 204 vendég elhelyezésére alkalmas, ebből 120 fő részére kétágyas-fürdőszobás elhelyezést tudunk biztosítani, az új szárnyban. A régi szárny sajnos - elhanyagoltsága miatt - csak turista szintű. Éppen ezért szállodai férőhelynek csak az új szárnyat tekinthetjük, így kihasználtságunk 1991-ben harminckét százalékos, 1992-ben ötvenegy százalékos volt. A ház fűtésével állandóan bajok voltak, a gőz- és melegvíz hálózat elöregedett. A felújításhoz több mint tízmillió kellene. A ház 1992 szilveszterén „lefagyott". Ez év januárjában az 57 fő alkalmazott munkásgyűlésen arról döntött, hogy elfogadják a végkielégítést és munkaviszonyuk megszűnik. nem Tatabányáról három, Dorogról pedig egy épület kerül eladásra. Igaz, hogy azok kikiáltási ára együttesen is csak húszmillió forint, s így nagyságrendben nem mérhetők a Fürdő szálló Áprilistól a fűtési szezon után a szálló áráh

o

z. és az étterem külön-külön beindult Az A Fürdő a vendéglátó szakma egy ik épület június végéig önkormányzati első épülete az országban. A 60-as tulajdonban volt majd július l-jétől az években ugyan hozzáépítéssel elronÁllami Vagyonügynökséghez, állam- tották miliőjét ám az helyrehozható, igazgatási felügyelet alá került Erre is készültek tervek. Kivitelezése A tél beálltával újra leállt a ház, százharminc millióba kerülne, megkezdődött a végelszámolás. Az AMzat alkalmi bútor- és ruhaárusítek, még külföldről is. (A szerkesztő megjegyzése: Az Állami Vagyonügynökség ajánlati felhívása már napvilágot látott. Az esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara irodájában is megtekinthető. Az ajánlatokat 1994. január 17-én délelőtt kell leadni Budapesten.) A pályázatokat 45 napon belül értékelik, és akkor dől el a Fürdő szálló sorsa. Jó lenne hinni, hogy a szálló új Állami Vagyonügynökség felértékelte tásra is kiadjuk, és őrizzük. Két hónap tulajdonosa visszaállítja az épület hajaz épületet mely közel százmilliót jelent. De nemcsak a Fürdő szálló, hamúlva várhatóan új gazdája lesz. Vé- foni patináját teli szándékkal már sokan érdeklőd(Pálos) DOROG - ESZTERGOM A gazdasági érdek egy A dorogi önkormányzat gazdasági bizottsága valamint az esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara között az elmúlt hónapokban szoros munkakapcsolat' alakult ki. Kassai Kálmán bizottsági elnök és Engelbrecht József kamarai elnök elérkezettnek látták az időt hogy ezt a kapcsolatot bővíteni lehet Dr. Dávid Anna dorogi polgármester asszonyt is megkeresték. Ó gazdasági fórumra hívta meg a Dorogon tevékenykedő jelentősebb ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, idegenforgalmi vállalkozások szakembereit. Meghívójában azt írta: A kamarai szerveződésen kívül a rendezvény célja a kisrégió fejlesztése, az egymás közötti kapcsolatok kiépítése és a gazdasági érdekek koordinálása. December l-jén, szerdán délután öt órakor a dorogi Közösségi Ház előadóteremben ott voltak a nagyobb cégek: Aknabau Kft., Tobász Kft., Carbona Kft., Doszénker Kft., Észak-Dunántúli Méh Rt, Dogép Rt, DRF Kft., Reál-Ker Kft., Dorogi Mészmű Kft., Autotrans Kft, Champion Kft., továbbá a kisebb vállalkozások, kereskedelmi egységek, takarékszövetkezetek vezetői, képviselői. Kassai Kálmán önkormányzati képviselőként köszöntötte a megjelenteket majd mint az egyik dorogi vállalkozás ügyvezetője kapcsolódott be a gazdasági fórum munkájába. Engelbrecht József, az esztergomi kamara elnöke a gazdasági kamarai törvényjavaslatról szólt. A Parlamentben az általános vita a vége felé jár. A frakciók vezérszónokai, az egyes pártok képviselői és a függetlenek már elmondták véleményüket. Néhány érdekvédelmi szervezet, mint a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) egyes részleteiben támadja a törvényjavaslatot ám kilencven százalékban ők is jónak tartják. A gazdasági kamarákról szóló törvény minden bizonnyal belátható időn belül megszületik. A kamarák köztestületek lesznek és területi alapon szerveződnek. Esztergom és Dorog a Duna-menti kisrégió magja. E térség vállalkozóinak össze kell fogniuk, hogy jól szervezett, önkormányzaton alapuló kamara szülessen a gazdasági fejlődés, az üzleti forgalom biztonsága, a piaci magatartás tisztessége, a gazdálkodók együttes érdekeinek évrényesülése és a közigazgatási feladatok ellátása érdekében. Az esztergom - dorog - budapesti országút megépítése, a vasútvonal korszerűsítése, a Mária-Valéria híd újjáépítése mind az esztergomi, mind a dorogi, mind a környék vállalkozóinak, önkormányzatainak jól felfogott gazdasági érdeke. Csak közös összefogással, a most kezdődő kamarai szerveződéssel lehet eredményt elérni. Dr. Gaál Károly közgazdász a vámhatárokról, az idegenforgalomról, a környék gazdasági egymásra utaltságáról tartott figyelmet keltő előadást. A fórum a vállalkozók kötetlen beszélgetésével zárult. Szalánczay Péter dorogi vállalkozó fogalmazta meg a többiek véleményét: A térség gazdasági erőinek egyesülniük kell, elvárva az önkormányzatok közreműködését is. A későre nyúlt találkozás után a résztvevők abban állapodtak meg, hogy az eszmecserét december közepén folytatják. (P.L) Bamberg - Esztergom November 21-23-án négytagú esztergomi delegáció járt testvérvárosunkban, Bambergben. E látogatás során a hittudomány főiskola is felvette a kapcsolatot az Ottó-Friedrich Egyetem katolikus teológiai karával. Dr. Gaál Endre rektor az újonnan megjelenő teológia kiadványok rendszeres cseréjéről, professzorok és teológiai hallgatók kölcsönös látogatásáról és a tapasztalatok kicseréléséről állapodott meg dr. Irsigler professzorral, a katolikus teológia fakultás dékánjával. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolát Gárdái Zoltán főigazgató, Pálos Imréné főiskolai docens és e sorok írója képviselte. Mi az 1992 decemberében Bambergben előkészített és 1993 áprilisában Esztergomban aláírt megállapodás szellemében szélesítettük - a szociálpolitikai területén már meglévő - együttműködésünket. Ennek keretében lehetőség nyílt a németet mint nemzetiségi nyelvet tanuló hallgatóinknak arra, hogy Bambergi elemi iskolákban (Grundschule) hospitálhassanak és gyakorolhassanak. A pedagógiai, filozófiai és pszichológiai fakultáson éppen egy új, a tanítóképzésben alkalmazandó metodikai, valamint matematikai szakdidaktika kidolgozásán fáradoznak. Ezeket készítő ik a tavasz folyamán főiskolánkon is bemutatják. Delegációnkat a régi városháza rokokó-termében Grafenberg alpolgármester is ünnepélyesen fogadta. Dr. Gyaraki F. Frigyes