Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-25 / 47. szám

356 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Adatok és tények Komárom-Esztergom megyéről 1993.1. féléve folyamán a gazdasági szervezetek számának dinamikus emelkedése ugyan valamelyest mérséklődött, ennek ellenére a cég alapítási kedv még mindig igen élénk volt. Ez évben 284 jogi személyiségi! gazdasági szervezetet alapítottak a megyében, s csupán tizedüknek volt „gazdasági múltja". A megszűnő gazdasági egységek négyötöde azonban jogutód nélkül szűnt meg. Az alapítások és megszűnések egyenlegeként a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 1993 június végén 2085, 28,7 %-kal több, mint egy évvel korábban. Továbbra is a korlátolt felelősségű társasági forma a legnépszerűbb, a szervezetek 86 %-a így működik. A hagyományos formában működő vállalatok száma a tavalyi 51-ről 36-ra mérséklődött. A legtöbb a kereskedelemben működik (30,6 %), az ipariak aránya 27,2 %. Az APEH 1993. I. félév végén 19.243 egyéni vállalkozást tartott nyilván a megyében. Foglalkozásukat tekintve 40,2 %-uk kisiparos, 38,4 %-uk kiskereskedő és 20,3 %uk szellemi szabadfoglalkozású. (Az előbbi két adat az országos átlagnál lényegesen magasabb.) Az ipari termelés értéke az I. félévben 35.8 milliárd Ft volt, ami folyó áron 8,5 milliárddal (20 %-kal), összehasonlítható áron pedig 6,9 %-kal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. E jelentős emelkedés ellenére az ipari termelés volumene a nyolc évvel korábbinak mindössze 67,6, az 1990. I. félévinek pedig 83.9 %-a. A termelés I. félévi emelkedésében a legnagyobb szerepe a feldolgozóiparnak volt, de növekedett a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás gazdasági ág produktuma is, míg a bányászaté tovább mérséklődött. Az ipar értékesítése - követve a termelés változását - ugyancsak nőtt, s 1993. I. félévében 3 %-kal több terméket adtak el, mint 1992 hasonló időszakában. 1993 első félévében a 20 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek 50.489 munkavállalót alkalmaztak, az egy évvel korábbinál 17 %-kal (11 ezerrel) kevesebbet. Legerőteljesebben, több mint egyötödével az iparban, ezen belül a bányászatban dolgozók száma csökkent. A Megyei Munkaügyi Központ a félév végén 22.768 munkanélkülit tartott nyilván. Számuk mintegy ötszáz fővel kevesebb, mint az ezt megelőző öt hónapban, vagy 1992 végén, de 3700 fővel meghaladja az egy évvel korábbit. (Forrás: Tájékoztató, 1993. I. félévéről. Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága. Tatabánya, 1993. augusztus hó.) (Sebő) Hidegben is forró hangulat A Balassa Kórus 45. születésnapján A Művészeti díjas Balassa Bálint Vegyeskar a belvárosi templomban hétfőn, november 22-én tartotta 45. születésnapi koncertjét. A téli hideg ellenére az ülő- és állóhelyek is megteltek. A kétórás műsort élvezte a közönség. Az első részben a kórusirodalom különböző korszakainak legjelesebb műveit énekelte a vegyeskar. Gregorián ének, Kersch: Dextera Domini, Scarlatti: Exultate Deo, Monteverdi: Adoramus te Christe és Cantate Dimino, Schütz: Cantate Domino. Majd Nádor Magda szoprán operaénekes műsora következett: Bach: 51. kantáta, Mozart: Non demer. Közreműködött: Vincze Zsuzsa (hegedű), Reményi László (trombita), Reményi József (zongora). Ezt csak a világ legjobb szopránénekesei választják műsorukba. Újra az énekkar következett, modern darabokkal. Kodály: Jézus és a kufárok, Harmat: De profundis, Kocsár: Mégis mondom domion, Halmos: Jubilate deo. Kocsár kórusművét Reményi József\ a Zeneakadémia hallgatója vezényelte. Az ünnepi koncertet a zeneirodalom egyik legnehezebb, de egyben a közönség szempontjából leglátványosabb műve koronázta meg. Gounod: Gallia című kórus műve. A szopránszólót Nádor Magda énekelte, a Balassa Bálint Vegyeskar mellett közreműködött a Városi Szimfonikus zenekar, vezényelt Reményi Károly. A kórus és zenekari mű után szűnni nem akaró ünneplés következett. A közönség a hideg ellenére kitartott és köszöntötte a születésnapját ünneplő kórust, a berlini operából hazatért szólistát és a szimfonikusokat. Az ünneplést Reményi Károly zeneigazgató törte meg. Mikrofonhoz lépve megköszönte az esztergomi és a környékből érkezett közönség kitartását, majd meghívta a jelenlévőket a december 20-i karácsonyi hangversenyre, végezetül nyugodalmas jóéjszakát kívánva búcsúzott. (Pálos) y Esztergom Altalános Rendezési Terve Az emberi közösségek lakóhelyei nemcsak spontán módon, hanem nagyon sokszor valamilyen terv, egyfajta logika alapján fejlődtek, változtak, alakultak. Lassan már töb ezer éve léteznek városok; a városlakó polgár helyzete, foglalkozása, a település természeti, környezeti adottságai, történelmi, gazdasági, kereskedelmi szerepe; s ezeken kívül még nagyon sok tényező határozza meg a változások irányát. Jó és rossz döntések, körülmények hatásáról is kell beszélni. Földrajzi elhelyezkedés, történelmi helyzet - sok a befolyásoló tényező. Csak az utóbbi évek nyújtottak valamelyes reményt arra, hogy valódi ébredés vár Esztergomra. Az ébredés azonban részben rosszul sikerült: az is szétesett - középszerű, de mégis prosperáló ipar -, ami elmúlt négy évtizedünket meghatározta. Pedig Esztergom az ország egyik legizgalmasabb, legvonzóbb kisvárosa lehetne. Következetes fejlődését mai napig akadályozza az átfogó rendezési terv hiánya. Nem mintha nem lennének érvényes elképzelések arról, hogyan, merre haladjunk tovább! Hiszen mindig megvolt a szándék, az akarat arra, hogy kiemelkedjék, hogy korszerűen fejlődjék. De azok a tervkoncepciók, amelyek az elmúlt években születtek, nem voltak jók. Nem vettek figyelembe mindent, amit figyelembe kellett volna venni, nem figyeltek mindig a múltra és a jövőre, nem hallgattak mindig és mindenben a városlakóra - úgyhogy egy megváltozott kor megváltozott városvezetése kellett ahhoz, hogy megkeresse egy radikálisan új tervkoncepció alkotóit. A tanácsrendszer idején létrejött városrendezési tervek nem teljesek. Ezen hiány miatt a legfontosabb, a korszerű építésigazgatás képtelen funkcionálni. Ezért volt szükséges a korábbi tervek, elgondolások figyelembevételével egy új, egységes rendezési tervkoncepciót kialakíttatni azokkal a szakemberekkel, akik már régebbről ismerik Esztergom gondjait. Az Általános Rendezési Terv (ÁRT) koncepciója elkészült. A képviselők és a szakemberek elé került. A vaskos dokumentációt igyekszünk bemutatni, vitájának sorsát az elkövetkező hetekben végigkísérni. Célunk az, hogy előre tekintsünk hiszen jövőnkről van szó. Egy gazdag múltú, fantasztikusan szép történelmi város jövőjéről. R. B. Könyvek a Prímási Levéltárban Az Esztergomi Prímási Levéltárban (Esztergom, Mindszenty tér 2.) három érdekes és értékes könyv vásárolható meg. A könyvterjesztés mai, még zilált helyzetében örömmel kell üdvözölni, hogy a Prímási Levéltár felvállalta, hogy olyan értékes, szakmai szempontból is fontos könyveket áruljon, amelyek másként talán nem juthatnának el az érdeklődőkhöz. Egyháztörténeti vonatkozású az első kiadvány, Gömbös Tamás: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei az evangélikus és református egyházak jelképei. A könyvet 128 színes és 79 fekete-fehér kép illusztrálja. Ára 990 Ft. Nyugaton élő magyar tudósok készítették az Encyclopeadia Hungarica I. kötetét, amely a magyarság lexikona. Az első kötet az A-H. betűk közti személyeket, tárgyakat, fogalmakat mutatja be, ára 800 Ft. A következő kötet nyomdában van. Ageneológia iránt érdeklődők számára nem ismeretlen Gudenus János neve. Most „A magyar főnemesség XX. századi geneológiája" c. műve II. kötete kapható 1.200 Ft-ért. A főnemesi családok címerei közül harminckettőt színes mellékletben közöl. Mindegyik munkát karácsonyi ajándékként is tudjuk ajánlani. y-