Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-18 / 46. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 351 Gálaműsor a Balassa Vegyeskar születésnapján A Művészeti díjas Balassa Bálint Vegyeskar ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 45. évfordulóját 1948 őszén, az AERO-EVER Kft. államosítása után a Sportárutermelő Nemzeti Vállalat kultúrcsoportja felhívást kapott, hogy a következő év tavaszán lépjen fel a városi dalosünnepen. Erre a színjátszó körből ötvennégy női és harminc férfi énekes vállalkozott, akik november elején a Fürdő szállóban sikerrel mutatták be Farkas Ferenc Csinom Palkó című daljátékát. Az alapító tagok közül többen ma is a közös éneklés megszállottjai: Lázár Józsefné, Lemerné Tatár Jolán, Grosszmann Rezsőné, Menich Károlyné, Miletics Józsefné, Muzslai Zsitva Jánosné, Tölgyessy Miklósné, Zoltai Lajosné, Dobrai Sándor, Hula Antal, Körmöczi Miklós, Mátétalki Dezső, Tóth László... Első karvezetőjüknek Bálint Ferencet, a tanítóképző tanárát kérték fel. Lehner Károly, az ötvenes-hatvanas évek legendás hírű vezérigazgatója az énekkar „atyja" lett. Az ő közbenjárására került 1953-ban a kórus élére Makiári József, miután Bálint Ferencet azonnali hatállyal Nagykőrösre helyezték. Makiári József irányításával jelentős hangversenyre és fellépésekre került sor Esztergomban - és szerte az országban, ő 1959-ig vezette a kórust, majd három évig Hunyadi Zoltán, aki fiatal tanárként került a vegyeskar élére. Szabó Tibor karnagyi karrierje úgyszintén Esztergomban indult, 1962ben, miután a Labor Műszeripari Művek ipari nagyvállalattá alakult Lehner vezérigazgató úr a vállalati nyereségből tetemes összeget különített el kulturális és sportcélokra. így az énekkari kultúra is felvirágzásnak indulhatott. Szabó Tibor mellé másodkarnagyként csatlakozott Reményi Károly, aki aztán 1984-ben a vegyeskar első számú karnagya lett majd 1991től a Balassa Bálint Vegyeskar Alapítványelnöke is. Siker sikert követett. A díjak, sorrendben: Komárom Megyei Nívódíj (1974), Kiváló Együttes (1980), Művészeti díj (1992). Nemzetközi eredmények és győzelmek: Gorizia (1971), Spittal a.d. Drau (1973), Pescara (1977), Arezzo (1980), Gorizia (1984), Llangollen (1986). A nemzetközi szereplések lemez- és rádiós felvételekkel párosultak. Európa szinte minden országában ismertté váltak. Számos barátot érdeklődőt szereztek maguknak Finnországtól Görögországig, Szlovákiától Wales-ig. Esztergomban rendszeresen szerepelnek az ünnepi rendezvényeken. Évente több közös hangversenyt adnak a Városi Szimfonikus Zenekarral. Jó ideje rendszeresek a karácsonyi és a húsvéti koncertjeik. Esztergom környékére is el-ellátogatnak. Nem kell a fővárosba utazni, a közönség itt is találkozhat a szép zenével, nagyszerű szólistákkal. Fennállásuk alatt számos kiváló együttessel és nagyszerű szólistával szerepeltek közös műsorban: Budapesti MÁV Szimfonikusok, Postás Szimfonikusok, Pécsi MÁV Vegyeskar, Váci Vox Humána Vegyeskar, Andor Éva, Breitner Tamás, Keönch Boldizsár, László Margit, Réti József, Supola Kolos, Simándy József, Szabó Miklós, Vaszy Viktor... A45.évfordulóra hónapok óta készülnek. Műsoruk is igényes, nehéz művekből áll: Scarlatti, Schütz, Monteverdi, Bárdos és Kodály művekből. A műsorban fellép Nádor Magdolna (szoprán) a berlini opera kiválósága. Súlyos betegség után gyermekkora városában, Esztergomban lép fel először nyilvánosság elé. Tőle Gounod: Gallia című művét hallhatjuk. Továbbá fellép az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar, Reményi László (trombita), Reményi József (csembaló). Vezényel: Reményi Károly zeneigazgató. A gálakoncert a Belvárosi templomban lesz november 22-én, hétfőn este 19 órakor. Esztergom újabb, sokat ígérő kulturális programjára minél többen menjünk el. Az előkészületekből, a műsorból ítélve szép élményben lesz részünk! (Pálos) fán m AZ NAGYSAGOS GYARMATHI Balafsa BalinínacEzíergam ala VALÓ KESJVLETI, KESÍVLETIBEN való Imádfága, f-Mitpc!dázott légyen az 5 Fciérvörfölyes Kamokából ríinákacotc Záfilóia, kin Hárph'áiiual Dáuid Király vagyon térdén celcpeduc ÖÍiue fogott f-t el emelt kft ke, zciucl íruSj 5" ^Ai notam; Botfafcí meg WR Iftcn iffiúfágom. nac vetker, A magyar Amphion címmel Balassi Bálint halálának 400. évfordulóján - 1994. május 2428-án - tudományos konferenciának ad helyet Esztergom. Nemeskürty István, a konferencia elnöke, Jankovics József, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője és Szabó Géza, a konferencia titkára levélben fordultak Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, amelyben felkérték a tudományos tanácskozás fővédnökéül. Göncz Árpád a felkérést örömmel elvállalta. A tanácskozás programját esztergomi séta (múzeumok, vár, Szenttamáshegy), felvidéki kirándulás (Selmecbánya, Zólyom, Lipótújvár, Hibbe, Végles), esti hangverseny, koszorúzás és polgármesteri fogadás egészíti ki. A magyar Amphion Rimay János Balassiról írott emlékverséből vett költői kép, amely a görög mitológiabéli költő történetéből nyer mélyebb értelmet: amint Amphion aranylantjának szavára Théba városának fala a szerteszét heverő kövekből magától felépült, Balassi is úgy teremtette meg a reneszánsz kultúrán iskolázott tehetségével az előző kor szétszórt építőelemeiből a magyar poézist Balassi Zsigmond feljegyzése Balassi Bálint esztergomi sebesüléséről és haláláról: Anno 1594 die 19. Maii minden két combját lőtték állal, és az borbélyok gondviseletlenségek miá holt meg 30. eius és vitettem Újvárrá. Azután nemsokára, mintegy holnap múlva ölték meg az tatárok szegény Ferenc urat; temették együtt mindkettőt Hibbén. Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára víváskor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint uramot az ostromon. Minden kél combján általment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az borbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar borbélyoknak és holt meg hertelen die 30. eiusdem. Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek visded paizsát, Viselsz pogány vérrel Testeit éles szablyát, Vitézlő oskola, Immár Isten hozzád! <s.j.)