Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-18 / 46. szám

Alapíttatott 1879-ban * Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ * POLGÁRI LAP Újraindult 1986-ban 1993. november 18. * 46. szám * Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy körülöttünk jól működő gazdasági környezet alakuljon ki, sok­sok munkalehetőséggel. Agazdaság ak­kor működik jól, ha a feltételek is jók. Egyik ilyen fontos feltétel a gazdasági kamarai törvény, amely javaslatként már a Parlament elé került. Dr. Arató Géza, országgyűlési kép­viselőnk és Engelbrecht József, az Esz­tergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke egyaránt jól ismerik e törvény­javaslatot. Meghívtuk őket egy rövid szakmai beszélgetésre. - A kormány előterjesztése után mi a törvényjavaslat további útja? Dr. Arató Géza: - Balsai István igaz­ságügyminiszter október 18-án előadói beszédében azt kérte, hogy a képviselők „támogassák ezt az igen fontos törvény­javaslatot". Elhangzott a bizottságok ál­lásfoglalásais. A gazdasági bizottság 16 „igen", egyhangú szavazattal, a mező­gazdasági bizottság, valamint az alkot­mányügyi törvényelőkészítő bizottság úgyszintén egyhangúlag támogatta az általános vitára bocsátást Az MDF, az SZDSZ, a Kisgazdák, az MSZP, a KDNP és a Magyar Igazság és Élet Pártja már jelezte a módosító indítványokat. A Fi­desz még nem mondott véleményt. (A Magyar Gazdasági Kamara 1993. szep­tember 25-i közgyűlésén a Fidesz gaz­dasági szakértője támogatásáról bizto­sította a törvényjavaslatot. - a Szerk.) Mindenki tisztában van azzal, hogy a rendszerváltozás fontos törvényéről van szó, ezért feltétlenül szükséges, hogy akis- és középvállalkozások érde­ke hangsúlyozottan érvényesüljön. - Miben látja a törvény lényegét? 5 Önkormányzatokat a gazdaságban is! Engelbrecht József és dr. Arató Géza Engelbrecht József: - A gazdasági életben számos közfeladat van. Ezeket most senki sem végzi el, mert nincs rá jogosítványa". A közigazgatási önkor­mányzat szakmailag nem hivatott erre. A mi kamaránk vagy az ipartestület ön­kéntes tagságával közelsem fogja át a vállalkozásokat. Csak keveseket képvi­sel. A gazdaság szereplői olykor konf­liktusba kerülhetnek a közigazgatással, éppen azért, mert más érdeket képvisel­nek. Tehát szükség van egy olyan gaz­dasági önkonnányzatra, mely az állami igazgatástól elkülönülten működik. Ezt célozza a gazdasági kamarai törvényja­vaslat Önkonnányzati működéssel elő­mozdítani a gazdaság fejlődését, szer­veződését a piaci magatartás tisztessé­gét továbbá a közigazgatási feladatok fölvállalását is. Az Európai Gazdasági Közösség országaiban közjogi kama­rák működnek: Ausztriában, Németor­szágban, Franciaországban, Olaszor­szágban, Hollandiában, Spanyolor­szágban... Akamarai szerveződés alap­elve a világon mindenütt a területi elv, az alulról történő szerveződés. Mi is ezt akarjuk. Hiszen ne felejtsük el, hogy 1876-ban már működött az „Esztergom Vidéki Gazdasági Egylet", 1913-tól pe­dig az „Esztergomi Kereskedelmi Egy­let". Eleink már akkor is fontosnak tar­tották a gazdaság helyben történő szer­vezését. Dr. Arató Géza: - A közjogi gazdasá­gi kamarákkal új alapokra helyeződik az állam és a gazdaság viszonya. A gaz­daság irányítását ezáltal önkormányzati kontroll is segíti. A kamarák mint a gazdaság képviselői véleményükkel befolyásolhatják a politikai életet is. Ál­lásfoglalásuknak súlya lesz. Ezért a tör­vényjavaslatot csak üdvözölni lehet Célja a mostani állami gazdasági ösz­szefonódás elválasztása, a gazdaság ön­kormányzatisága, az érdekképviselet erősítése. - Véleményük szerint mikor lesz a törvényjavaslatból működő gazdasági törvény? Dr. Arató Géza: - Az Ország­gyűlésnek sok feladata van: a költségve­tési vita, az egészségügy és a nyugdíjel­látás pénzügyi vitája... Sok a tennivaló. Az eredeti törvényalkotási programja­vaslat szerint e téma vitájára ez év de­cemberében kerül sor. Ám a médiák dolgában is tenni kell valamit. Ez nem volt tervezve, de akár két hetet is elve­het. így bizonytalan a határidő. Hang­súlyozom, hogy én is fontosnak tartom a gazdasági kamarai törvényt. Engelbrecht József: - E törvény által aközéletben is lényeges változás követ­kezik be. A gazdaság egésze, így az esztergomi kisrégióé is új alapokra he­lyeződik. A törvény szerint minden ilyen jellegű helyi előterjesztést a terü­leti kamarákkal kell véleményeztetni. Beleszólásuk lesz az infrastruktúra, a városrendezés, vagy konkrétan a híd­építés dolgába is. A híd újjáépítése elen­gedhetetlenül szükséges az igazi kisré­giós forgalom fellendüléséhez. A gazdaság szempontjából sürgősen meg kellene szavazni a törvényt! (Pálos) Kábeltévé November 15-én hétfőn este Juhász Albin képviselő fogadóórát tartott a Mindszenty iskola Hősök téri épületé­ben. A közösségi termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, sokan csak a nyitott ajtón át a folyosóról hallhatták az elhangzottakat A legfon­tosabb téma a városi kábeltévé beveze­tése volt Eddig is működött egy ,ma­gán kábelvonal", de műszaki kifogá­sok miatt megszüntették. Azóta ez a városrész kimaradt a városi adások vé­teléből. Most megszületett a döntés. Az ott lakók is rövidesen élvezhetik az Esztergomi Városi Televíziós Egyesü­let műsorait. Sugár Galéria A Somogyi iskola újabb kiállítást rendezett. Most a bajnai ifjúsági alko­tótábor legszebb műveit válogatta össze Kántor János tanár, grafikusmű­vész. Akiállítás hétköznapokon tekint­hető meg. A képekről, az alkotókról következő számunkban olvashatnak interjút Kántor Jánossal. Gázépítés A Fővárosi Gázművek építői az Er­zsébet királyné úton és a Terézia utcá­ban befejezték a gázvezeték lerakását és az árkok befedését. Ám az úttest tisztítását a Dobogókői kanyarban lévő zöldterület helyreállí­tását, úgy látszik, tavaszra hagyták. Az Ady Endre úton az úttest pedig helyen­ként már be is szakadt Most a Kálvária utcát a Juliánus barát utcát és a Károlyi Mihály utcát ásták fel. Sok bosszúságot okozva az ott la­kóknak. Havas, csúszós, sáros úttesten életveszélyes a közlekedés. Nem lehetett volna nyáron végezni? Kisegítő Iskola Recska Valéria igazgatónő tájékoz­tatása szerűit nevelőtestületi összejö­vetelük vendége volt Ranschburg Ág­nes, a neves pszichológus, kreativitás­kutató. A két évtizedes gyakorlattal rendel­kező szakember először előadást tar­tott majd a tantestület is kipróbálhatta szemléletes lélektani módszereit Az iskola életében az ilyen rendha­gyó nevelési értekezletek hagyomá­nyosak, hiszen járt már náluk dr. Ba­lázs Anna, Bíró Etelka, Maráczi Ernő, Tunyogi Erzsébet... Az iskola tantestülete tapasz­talatcserékre is eljár: Budapestre, Kecskemétre, Csobánkára, Kömlődre, a testvérintézetekbe. NORVASC Szimpózium ATechnika Házában november 23-án 14 órakor NORVASC Szimpózium lesz a Pfizer Biogal Kft szervezésében. A szimpóziumon orvoskutatók is­mertetik legújabb eredményeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents