Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-21 / 42. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2 (A dr. Könözsy Lászlóval készült interjú befejező része) - Pénzügypolitika. Becker Pál politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium) referátumának címe: Az államháztartás konszolidációs politikája, különös tekintettel az önkormányzatokra. - Az államtitkár úr az önkormányzatok pénzügyi politikáját az államháztartáson belül vizsgálta. Megállapította: ezeken az alrendszereken múlik az önkormányzat gazdasága is, az, hogy honnan származnak a pénzforrások. 1. alrendszer: központi költségvetés A költségvetés koncentrációs feladatai elég nagyok, több mint 65% általában. A normális az, amit egyes nyugati államoknál tapasztalhatunk: ez általában 35, maximum 40% körül mozog. Ennek egy furcsasága van: országos szinten az államháztartási bevételek sohasem teljesültek, mindig hiánynyal végződtek. így az önkormányzatoknak ez a forrása fokozatosan csökken, emiatt az önkormányzatok 94-es költségvetésében nem lesz bér és dologi előirányzat. - Államháztartási reform? - Hogyan lehet megvalósítani? Sokan azt mondják: a bevételt kell emelni - de ez adóemeléssel jár! Ez az út nagyon nehezen járható. Legfeljebb az adóstruktúra átalakításról lehetne szó. A fejlett nyugati államokban a forgalom után fizetik a legtöbb adót. Ott ez a legfőbb forrás. Tehát csökkenteni kellene a nyereségadót, ami elősegíti a vállalkozásokat. A forgalomra kellene átterelni az adót és szélesíteni az adóforrásokat. - Kiadások csökkentése? - így van! A legnagyobb lehetőség a kiadások csökkentésénél lehetséges. - Mit lehet tenni? -Csökkenteni az állami apparátust, állami feladatkört és kiadásait. A szociális támogatási rendszer rossz, például: nem a szociális szempontokat veszik figyelembe a családi pótléknál. Körülbelül 1500 költségvetési szerv van, ez nagyon nagy szám; ezt kell csökkenteni. Integráltabb struktúrát kellene kialakítani az önkormányzatoknál. - A második alrendszer? - A társadalombiztosítás, a kórházfinanszírozás. Jelenleg több csatornás finanszírozás helyett a teIjesíünényfinanszírozás segítene. Apró dolgokkal, például pénztechnikai változtatásokkal is lehetne megtakarítani. A társadalombiztosítás pénze a következő körforgáson megy keresztül: az állam átutalja az önkormányzatnak, az önkormányzat elküldi az intézménynek, kórháznak és utána kifizeti a bérből a TB-t, ő visszafizeti, és visszakerül az államhoz. A pénz majdnem 50 %-a Önkormányzatok gondjairólBudapesten II. feleslegesen forog! A harmadik alrendszer: az államháztartás. Az önkormányzati vagyon, ami jelenleg 702 milliárd, nagyrésze inmobil. Ezzel nem vállalkozni kell, hanem gazdálkodni. Az inmobil vagyont meg kell mozdítani, de ez rendkívül nehéz. De mindenképpen errefelé kel mozognia a gazdálkodásanak. Aztán: vannak elkülönített pénzalapok. Ennek az a lényege, hogy fokozatosan az állami támogatás leépülésével átkerülnek a helyi területekre. -Dr. Schamschula György közlekedési és hírközlési miniszter Az infrastrukturális fejlesztések s az önkormányzatok feladatai címmel tartott előadást. - A miniszer úr nagyon tömör volt; gondolatai elsősorban aköré csoportosultak, amit magam is fő szempontként vallok: az infrastukrúra a gazdaság alapja, országos szinten is megtartó ereje van. Az az önkormányzat fejlődik, amelynek fejlődik az infrastruktúrája. Fontos a közlekedésfejlesztés. Elmondta a miniszter úr, hogy a hidaknak a Dunán mintegy 30-35 km sűrűséggel kellene lenniük. (Ugye, mi most is ezen dolgozunk: Esztergom hídja!) Szennyvízkezelésben országosan nagyon gyengén állunk, kb. ezer milliárd forintra lenne szükség, hogy az európai középmezőnyt utolérjük. - H ozzászólások ? - Dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő nem értett egyet a jegyzői hivatal kérdésével. Szerinte a szakmai hatáskört kell erősíteni. Megfelelőnek bővülés következett be. Ezek nagy része a szociális törvényből adódik. Az önkormányzati támogatásnál reálveszteség megy végbe, kb. 16 %. A kieséseket a saját bevételből kell pótolni. Legfontosabb, országos szempont: az önkormányzatok működőképességének megtartása és az elkezdett fejlesztések befejezése. A szabályozásstruktúra nem változik. A településüzemeltetési keret csökken, a szociális támogatás kicsit növekszik. Az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetű önkormányzatok száma kissé növekszik. Megosztott bevételek: gépkocsiadó, személyi jövedelemadó. Ezek mintegy 10 milliárd forinttal fognak növekedni összességében. A következő évben a működés felé fog eltolódni a felhasználás és vissza fog szorulni a fejlesztés. Komoly terhet fog jelenteni a közalkalmazottak bére. - Záróelőadás.Kusztosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. - A főosztályvezető asszony az 1993. évi új feladatok végrehajtásáról, a céltámogatások felhasználásáról, 94-es új feladatokról szólt. Elmondta: a céltámogatások köre 1994-re visszaszorul, összesen 3 terület marad: a vízellátás, általános iskolai tanterem-építés és a kórházi gép-, műszerbeszerzés. Azokat az önkormányzatokat nagyon súlyosan fogja érinteni, akik szennyvíz- és hasonló jellegű beruházásaikat nem indították meg a céltámogatási pályázatok alapján. Nem fogadnak el új céltámogatási pályázatokat. Rendkívül fontos, hogy a fejlesztések, stratégiai kérdések rendkívül hosszú időt fognak át. (5-10 évre kell gondolni!) - Mi, azt hiszem, jól csináltuk! - Igen, Esztergom szerencsés helyzetben van; az összes ilyen jellegű pályázatát beadta. Rafael Balázs tartja az önkormányzatok jelenlegi hatáskörét, ugyanakkor a polgármesterekkel kapcsolatos nagyobb hatásköri kiterjesztéssel egyetértett. De szükséges a szorosabb visszacsatolás i és nagyobb információáramlás a testü: let felé. A belügyminiszterrel nem értett egyet a rendőrségi témában sem, ugyanis a : belügyminiszter ezen a területen i koncentrálni, csökkenteni akarja az önkormányzatok beleszólását. - Sivák József pénzügyminisztériumi főosztályvezető következett: Az önkormányzatok 1993. évi gazdálkodási tapasztalatai és tájékoztató az 1994. évi feladatok pénzügyi lehetőségeiről. - Véleménye szerint jelenleg jól állnak az önkormányzatok. Az önkormányzatoknál a bevétel csökken, viszont ezzel szemben jelentős feladatHegymegen, Hidegvölgyben, a Vaskapu alatt, a Galagonyás közötti részben kisebb földterületek, egy hektár alattiak várnak gazdára. Ez vonatkozik a Borz-hegy, a Kis Ispita-hegy fél és negyed hektárnyi szőlőire, valamint az Öreg kúria, a Kis Látóhegy, az Uradalmi földek és a Hegymegi földek erdőire, szántóira is. Érdekesség még, hogy a kijelölt földek legjobbjai hektáronként a 20 aranykoronát is meghaladják, míg az átlag 15-16 értékű. Ám, hogy mit ér forintban egy aranykorona, az majd a földárverésen dől el. írásunk csak figyelemkeltő lehet Pontos, hiteles hirdetmény a Városháza első emeletén található, térképpel együtt. (Pálos) A táti tsz-től is itt van 10 hektárnyi szántó és fél hektárnyi gyep. A Dunakanyar Mgtsz-től a borjúmezői, a szentkirályi részen van jónéhány egybefüggő tábla: 30 hektár, 18 hektár, 33 hektár, 13,5 hektár, aztán több 1 és 2 hektárnyi. Csontkút és Papere környékén: 41 hektár szántó (0512/a hrsz.), 22 hektár szántó (0517/1 hrsz.) 4 hektár erdő (0520/b hrsz.). AKolozs úton túli dűlőben: 14 hektár szántó (0523 hrsz.), 23 hektár szántó (0523 hrsz). A Szamárhegyen: 24 hektár szántó (0892/1 a hrsz.), 6 hektár szántó (0912/11 hrsz.). A Zsellérföldeken: 19 hektár szántó (0912/4 hrsz.). A Kistói-dűlőben: 20 hektár nádas (0921/1 hrsz.) közel 300 aranykorona értékben! nek mondható eljárás három napig tartott. Most mikor lesz vége? De nem is ez a fontos, hanem az, hogy a kárpótlásra jogosultak minél nagyobb megelégedéssel távozzanak, s jussanak hozzá óhajtott földjükhöz. Vida Zoltán erdőmérnök a földrendező bizottság elnöke. Tőle tudom, hogy most a nagy táblákra és az úgynevezett szórványparcellákra is sor kerül. Amennyiben még marad kárpótlási jegy, úgy az már csak jövőre, az állami tartalékföldekből lesz kielégíthető. Hol vannak most a kijelölt földek? A tokodi tsz-től a zsidódi részen jelöltek ki háromszázhúsz aranykorona értékben. Többnyire szántót és kisebb parcellákat. Legnagyobb a 4,4 hektárnyi, 110 AK értékű 0490/18 helyrajzszámú szántó. Árverés A kárpótlás, a földárverés elmaradhatatlan témája lapunknak. Most különösen fontosnak tartjuk a Komárom- . Esztergom Megyei Kárrendezési Hivatal árverési hirdetményéről írni, mert ezzel az összes volt tsz-föld „régi-új" gazdára találhat. 1993. október 29-én, pénteken reggel fél kilenckor indul a várhatóan maratóni árverés a Zöldházban. Kalapács alá kerül az Esztergom külterületén lévő Tokodi Aranykalász . MGTSZ, a Táti MGTSZ, és az Esztergomi Dunakanyar MGTSZ által kijelölt több mint nyolcezer aranykorona értékű földterület: szántó, gyep, kert szőlő, gyümölcsös, erdő, sőt még nádas is. A múltkori, szeptember 30-i árverés csak bevezető volt. Az akkori, sikeres-