Esztergom és Vidéke, 1993
1993-09-30 / 39. szám
249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE mőmgíXk A Bazilikában kiütött tűz megrázta az egész várost. A tűzoltók gyors és nittathatna, de annál fogva is, mintgondos munkáját már értékelte lapunk, s vissza fog térni a vizsgálat hogy a kocsmárosnak épülettyeinek lezárása után ismételten a tűzesetre. Most Esztergom tűzoltóságának, felső része nyirefábul lévén alkotva, tűzeseteinek egy feldolgozásából közlünk részletet, amely a Bazilika épí- nem kevés veszedelmére a városnak tésének időszakában tekinti át a város tűzrendészeit helyzetét. szolgálhatott volna, őtet fenyítésre méltónak vélem, melyet hivatalosan jelentvén, szokott tisztelettel maradok Pinke István Kapitány." Pifkó József viszont tilalom elle1819-ben elkészült az új szabad már inkább 10 forintot fizettettek az királyi városi tűzrendtartás, mely- új polgárral. nek lényege tulajdonképpen az volt, Két jellemző tűzeset a reformkor- , hogy az eddiginél jobban szorgal- ból azt mutatja, hogy a polgárok nére házánál csépelte ki gabonáját, s mázták annak megismertetését és rendkívül óvatlanok voltak: „Pfan tu z keletkezett, melynek elfojtása betartatását a lakossággal. így pél- Rosina, Hauck Ferenc Vórös Ökör után a helyszínen pipázásra utaló dául negyedévente fel kellett olvasni azt a céhek gyűlésein. Mégis 1821-ben azt jelentette a városkapitány, hogy a „regulákat" a céhekkel nem közölték, sok céh semmit sem tudott a rendtartás létezéséről. Ezért 1834-ben újra foglalkozni kezdtek az üggyel, s Helischer JóAdalékok az esztergomi tűzoltás történetéhez * fogadósnak szolgálója 1836-ban nyomokat láttak, ezért Pifkót megestvéli nyolc óra tájban a nevezett büntették. fogadósnak háló szobáját erősen be- A fenti adatok bizonyítják, hogy a fütvén, a kálhához közel helyezte- XVIII. századi és a reformkori tűzz se f tan ács os s al^ és' Meny h árt Is tv án tet t nyoszolyán fekvő dunnának az rendészet az adott feltételek között főjegyzővel az élen bizottságot vá- egy i k csücske nagy melegségtül nem tudott kifejlődni, s nem szolgállasztottak a megfelelő módszerek meggyúlt, mellyet a leányzó, midőn hatta a lakosság élet-és vagyonbizkidolgozására. a kocsmáros gyermekeit hállásra tonságát. A bizottság működéséről további felvezette volna, észre vévén, tüzet A forradalom és a szabadságharc adataink nincsenek, de tudjuk, hogy kiáltott, melyre nagy lárma történ- következtében létrejövő új társadalebben a korban az'újonnan felvett vén, a tűz azonnal elfojtatott, - mint- mi-politikai rendszer, a megváltopolgárnak a szokásos taksa lefizeté- hogy pedig ezen történet kiváltkép- zott anyagi feltételek között érlelése mellett be kellett mutatni bőrkan- pen a kocsmáros vigyázatlanságá- dött meg az új forma, náját is, melyet később házánál tar- nak, és annak, hogy a nyoszolyát a A polgári fejlődés egyik vívmátott. A harmincas évekbe ehelyett kálhához közel helyeztette tulajdo- nya Magyarországon az önkéntes tűzoltó egyletek kialakulása volt. Első ízben 1863-ban vetődött fel az egylet eszméje a városban, mikor Sziklay József tanácsos elnöksége alatt bizottság alakult, mely aláírások útján tagokat és adományokat gyűjtött. Egy kiküldött albizottmány az alapszabályokat kezdte kidolgozni, melyeket felküldött a Helytartótanácsnak, - „miután azonban ily társulatok létesítésének ezen időszak nem kedvezett, a felküldött alapszabályzat a kormányszéknél fekve maradt." A kiegyezés után újra kezdődött a szervezkedés, 1868 elején Sziklay ismét benyújtotta a városnak az alapszabály-tervezetet, melyet a belügyminisztériumhoz küldtek jóváhagyás végett. Wenckheim Béla belügyminiszer február 26-án hagyta jóvá az Esztergomi Tűzoltó-egyesület alapszabályainak tervezetét. A részletes szabályozással új korszak kezdődött Esztergom tűzvédelmében. Vissi Zsuzsanna r.iai t smp j i j ERSTES DAGUERREOTYP IN GRAN. Í 73 a flturr eotg p = $Jortr a ítö^n^e tg*. 1 ©efertfgte crlau&t ft$ emem í;oí»en 2íbef unb ttere$nműS* hnicbígen $ublí!um ergebenft anjujeigm, bafi tv mit femem ganj neu üecbeffecten ®a<juerwotyp*2ípparflt für sporttaits vier s Tnge btet bcctteiíen ttrírb, taglid) tton 8 bt'S 12 UFjc SSormit- e tű^S/ unb von s 2fbmbbámmcntmj ín Dor. t?on Palkovics'- g "•Vn -u fprecfr' — btc s** ~ S Az első daugerrotip Esztergomban Daugerrotip-portrék-hirdetése Alulirott bátorkodik a Nemes és nagy tiszteletű publikumnak legalázatosabban kihirdetni, hogy egészen ujjonnan megjavított daugerrotip portrékészitő gépével 4 napig fog tartózkodni naponta de. 812-ig és 2-től alkonyatig a Dr. Palkovics házában, elérhető. Mivelhogy itt van a természetfestő nő, így a portrék legmegtévesztőbb, legelevenebb hasonlósággal bírnak; a legkisebb vonás a legjelentéktelenebb foltocska az arcon, nem hiányozhat, a testen és a ruhák és az alulirott hízeleghet magának remélni, hogy, mint akadémiai festő és a művészetében sok éves gyakorlattal rendelkező egyén a művészetben a személynek éppúgy, mint egész csoportoknak is olyan beállítást tud adni, hogy ezzel egy különösen kellemes benyomás állitható elő. Néhány teljesítmény (munka)próba megtekinthető a Palkovics ház alsó szintjén jobbra. Egy ilyen portré ára mindennel együtt 6 ft és különleges képért 8 ft. Ha még több személy van ugyanazon a képen, ugy még minden további személynek 2 ft. G M-et kell fizetnie. Egy negyed órán belül mindenki teljesen készen elviheti magával a portrét. Esztergom, 19 május 1842. Giacomo Maraston akadem. művész és portré festő Velencéből Esztergomi vonatkozású oklevelek a Justh család levéltárában Bár a Justh család és a fiúágon kihalt Necpáli család nem volt birtokos Esztergom környékén, a Magyar Országos Levéltár kiadványaként megjelent „A Justh család levéltára 1274-1525" c. kötet hét és félszáz oklevél regesztája, oklevélismertetése közül soknak van esztergomi vonatkozása. Ez természetes, hiszen a Maconka-fiak törzsbirtoka a Turóc megyei Nacpál volt, s Turóc megye egyházilag az esztergomi érsekség része volt. Peres ügyeikben megfordultak az esztergomi káptalan és az esztergomi keresztes konvent előtt. Az időben első ilyen oklevél 1284. február 26-án keletkezett Domokos, az esztergomi, Szent-István királyról nevezett ispotályos ház magisztere és a konvent előtt, akiknek jelenlétében kiegyezett Lodomerius esztergomi érsek és Leel-i János fia: Lőrinc. András mester, esztergomi prépost és a káptalan beleegyezésével az érsek visszaadott földeket a családnak, amelyeket még Leel-i János adott Fülöp érsek idején az egyháznak, mert a tizedet nem fizette meg. Időben az utolsó oklevelet Ceregonius Antal, az esztergomhegyfoki Szent Tamás vértanú-egyház kanonokja, Bakócz Tamás esztergomi érsek általános vikáriusa adta ki 1511. július 28-án. Just Andrást az elmúlt évben „az esztergomi érseki asztalnak járó tized" egy részének ki nem fizetésével vádolták, s kilenc napon belüli megfizetésére szólították fel, ez alatt az idő alatt háromszor kellett (háromnaponta) megidézni. Ha nem fizet kiközösítik. Panaszt személyesen Esztergomban Ceregonius Antal, „mindkét jog professzora" előtt tehetett. A 747 oklevélből nyolc keletkezett Esztergomban, és az említettek mellett név szerint szerepel bennük Dénes és Miklós érsek, János érseki jegyző 1355-ből, Gosztonyi András esztergomvári prépost. Az Akadémiai Kiadó példásan szerkesztett kiadványát Borsa Iván tette közé. O.A. 100 éve írtuk! - Az uj pénz. Az uj pénzzel a nép nem igen ismeri ki magát, mi miatt tér nyilik a csalásra. A koronát a régi 25 krosokkal, a 20 filléreseket meg a régi 20 krosokkal tévesztik össze. Azonfelül vannak forgalomban egyéb hamisitványok is; azért nagyon czélszerű lenne ha felsőbb rendeletre a községi elöljárók kitanitának a népet az uj pénz értékéről; és e ki tanításra annyival inkább is szükség lenne, mert az ólomból készült hamisítványokat nehéz megkülönböztetni a nickeltől, mert a nickel is ólomszinü és ép oly kevéssé cseng, mint az ólom, csakhogy ennél jóval könnyebb. Hogy az aranyak helyett meg tantuszokkal történnek csalások, arról már tettünk emlitést. (Esztergom és Vidéke 1893. június 4.)
