Esztergom és Vidéke, 1993
1993-09-30 / 39. szám
249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mi történt a tüzeset óta? Esztergom polgárai közül sokan őszinte aggodalommal érdeklődtek: mi is történt a Bazilikában? Az ezidáig ismeretlen eredetű tűzben elpusztult a főszékesegyház fa tetőszerkezetének a fele a főkupola és a timpanon közötti területen. A tűzoltósági és rendőrségi vizsgálat még ma is tart. A keletkezett kár mértékét még nem lehet meghatározni. A tűzeset másnapján segítőkész szándékkal többen helyszíni szemlét tartottak, így az OMVH vezető szakemberei, az Ipari minisztérium megbízottjai, a Pénzügyminisztérium szakemberei, valamint Pálos Miklós államtitkár úr. A tervezési munkákat a műemlékvédelmi hatóság vállalta magára. Az összes érdekelt minden szerdán a helyszínen tart egyeztető megbeszélést. Az elsődleges feladat az épület megvédése az őszi-téli csapadéktól. Ennek érdekében a tűzeset másnapján szakembereket hívtunk a győri Graboplan Kft-től. Ez a cég építette a pápalátogatás idején a sátrakat. A rövid egyeztetés és az elképzelések összehangolása után másnapra már meg is találtuk a megfelelő műszaki megoldást: a németországi Röder Gmbh-tól megrendeltük egy 39x20 m-es alumínium szerkezetű sátor vázszerkezetét. Egyedi méretre, példás gyorsasággal és gondos kivitelben készült el a váz. Közben megkezdődött a törmelékek eltakarítása, rendőrségi felügyelettel. Az épületen belül el kellett készíteni egy nehéz állványszerkezetet, a sátor fogadószintjét, mintegy 120 m 2 felületen. A lakatosok és ácsok fáradságot nem ismerő munkájának köszönhetően a múlt héten megkezdődhetett a szerkezet felállítása. A Komárom-Esztergom Megyei Tűzoltóparancsnokság térítés nélkül rendelkezésünkre bocsátotta a megye legnagyobb autódaruját. A közel 25 tonnányi anyagot az ő segítségükkel emeltük a padlástérbe. Időközben részlegesen helyreállítottuk a Bazilika elektromos rendszerét is. A budapesti Szent István Bazilikából alpinista szakemberek érkeztek. Az összes iparos és vállalkozó együttes erejére volt szükség, hogy a szerkezet vasárnap estére álljon. Dr. Paskai László bíboros, prímás úr is megtekintette a munkálatokat, mintegy 15 emelet magasságban, aggódva főtemplomáért. Az időjárás kegyes volt hozzánk. A munkák befejező szakaszában a környező hegyek sűrű, szinte hófelhőkre emlékeztető sötétségű köpenyegbe burkolóztak. Hétfőn este 10 órára felkerültek helyükre a fő védőponyvák. A következő hetek a szerkezet tervezésével, a Fórum a földárverés sikeréért Az ország és a megye számos településén már túl vannak a földárverés nehezén, de Esztergomban még csak egy sikertelen kísérletről számolhattunk be. Éppen ezért döntött úgy dr. Könözsy László polgármester, hogy a földárverésben érintettek részére fórumot tart. Szeptember 21-én, kedden délután félig telt meg a Szabadidőközpont nagyterme, holott - ha minden érdekelt eljön - még pótszékekről is gondoskodni kellett volna. Akik eljöttek, azok megtudhatták, hogy szeptember 30-án csütörtökön délelőtt 10 órára van kitűzve a következő földárverés, majd azt követően október 29-ére. Első alkalommal a földalap harminc, a második alkalommal hetven százalékának árverésére kerülhet sor. Mindez a Magyar Közlönyben hivatalosan is megjelent. A földárverés országos szinten is ott sikeres, ahol a lakosság meg tud egyezni. A polgármester is erre kérte az esztergomiakat. Persze a Dunakanyar különleges adottságú helye az országnak, itt nagyobb a föld kereslete. A kárpótlási jegy felvásárlása és a spekuláció is tetten érhető. Polgármesterünk arra kérte a földrendező bizottságot, személyesen Vida Zoltán erdőmérnök-elnököt, hogy szervezze a lakosság összefogását. A Komárom-Esztergom Megyei Kárrendezési Hivatal képviseletében Marosiné hivatalvezető-helyettes gyalegjobb műszaki megoldás megkeresésével fognak telni. Nekünk, építészeknek, műszakiaknak legalább olyan maradandót kell alkotnunk, mint elődeinknek. Schlosser Attila érseki építész korlati tapasztalatokkal szolgált, majd ő is a következő esztergomi földárverés sikere érdekében szólt. A késés nagy veszélyeket rejt magában. Ebben az évben még csak az itteni jogosultak licitálhatnak a földre, ám 1994 elejétől már „szabad a vásár". És akkor verik majd fel igazán az árakat! Kárba veszhet a nehezen megszerzett kárpótlási jegy. Csütörtökön a kétszáz hektár földalapra, négyezer aranykorona értékben lehet licitálni. A nagyobb rész a Dunakanyar Termelőszövetkezet, a kisebb rész a tokodi Aranykalász Termelőszövetkezet által kijelölt termőföldterület. Néhány egybefüggő nagyobb terület: 20,3 hektár szántó (0138/16 hrsz.), 18,8 hektár szántó (0138/17 hrsz.), 7,2 hektár szántó (0136/2 hrsz.) a Kis Ispita hegyen, 16 hektár szántó (186 a hrsz.) a Szarvashegyen, több 3-4 hektáros tábla van a Hegymegi földeken, 27 hektár szántó (0208 hrsz.), 15 hek tár szántó (0211 hrsz.) a Kerek-berek ben, 26,2 hektáros szőlő (0933 b hrsz.) a Duna-dűlőben. Szántón és szőlőn kívül van gyep, erdő és gyülölcsös is. A Zsidód és a Nixbród környéki szántó 15 parcellát tartalmaz, 30 hektáron, 500 aranykorona értékben. A hosszúra nyúlt fórum után még sokan beszélgettek. Mindenkinek a következő földárverés volt a témája. (P. I.) Ünnepeltek a szentgyörgymezei kertbarátok A hatvan fős szentgyörgymezei kertbarát kör tagjai rendszeres hétfői összejöveteleiken kívül máskor is találkoznak. Ilyenkor nem csak munkáról és szakmáról társalognak, hanem néha ünnepelnek is. Szombaton, 25-én este is ilyen rendkívüli összejövetelük volt. Ugyan volt már, aki előszüretet tartott, és a kertekben is akadt betakarítani való: dió, körte, téli alma, birsalma, zöldségfélék - és sok minden más. Nyolc óra körül mégis szép számmal gyülekeztek a szentgyörgymezei olvasókörben, hogy közös vacsorán találkozhassanak. Fejes Ernő titkár nem felejtkezett el azokról a hölgyekről, asszonyokról, akik az elmúlt napokban ünnepelték névnapjukat. Egyegy szál szegfűt nyújtottak át Burányiné Varga Zsuzsannának, Petróczi Gyuláné Erikának, Fejes Ernöné Annának, Nádler Lászlóné Annának, Molnár Ferencné Annának, Debrik Lajosné Magdolnának, Bélai Ferencné Magdolnának, Héja Pélemé Magdolnának, Csente Lajosné Máriának. Ezután ki-ki személyesen is köszöntötte az ünnepelteket. Az ünnepeltek pedig finom marhapörköltet készítettek, ezzel viszonozták a jókívánságokat. Előkerültek a zamatos háziborok, és menetrend szerint megérkezett Sárik József- tangóharmónikájával. Megszólalt a zene, felcsendült a magyar nóta. Szépen, kulturáltan szólt: A Maros menti fenyves erdő, a Kék nefelejts, a Délibábos Hortobágyon, a Nem jó, nem jó mindeneste a kapuba kiállni... Aztán táncoltak is, míg éjfél körül hazamentek. Másnap már várta őket a kert, hogy folytassák mindennapi munkájukat. Köszönöm, hogy köztük lehettem! (P) Ezerháromszáz munkanélküli kikerül az ellátásból! Esztergomban több mint háromezer embert érint a munkanélküliség. Ez városunk legnagyobb társadalmi gondja, nem beszélve azokról az emberi sorsokról, akiket közvetlenül súlyt. Két éve kezdődött a nagyüzemek leépülése. Akkor jelentkezett a munka nélkül maradók első hulláma. Ezeknek az embereknek lassan lejár a segélyezési idejük. De mi lesz velük?... A legutóbbi megyei statisztikai adatok szerint a munkanélküliek száma: Esztergomban 3.639 fő (17,8 %); Tatabányán 6.054 fő (13,5 %); Dorogon 3.341 fő (16,6%); Tatán 2.966 fő (14,7%); Komáromban 3.106 fő (14,2 %); Nyergesújfalun 1.180 fő (15,1 %); Kisbéren 1.651 fő (16,4%); Oroszlányban 1.608 fő (11,1 %). Az Esztergomban regisztrált munkanélküliek közül 881 fő már több mint egy éve segélyből él. A Munkaügyi Hivatal tapasztalatai szerint annál nehezebb valakinek elhelyezkedni, minél hosszabb ideje kapja az ellátást. Ráadásul egyre nő azok száma, akik kikerülnek a munkanélküliek járadékos vagy segélyezési ellátásából. Esztergomban az elkövetkező hónapokban átlagosan 220-240 fő számolhat ezzel. -Mely rétegre nehezedik leginkább a munkanélküliség súlya? - A 3.639 főből 2.021 a férfi és 1.618 a nő. Közülük 387 fő a pályakezdő. Szakmunkás 1.492 fő, betanított munkás 756 fő, segédmunkás 608 fő. A szellemi foglalkozásúak közül 63 fő vezető, 44 fő irányító, 446 fő ügyintéző, 230 fő ügyviteli alkalmazott. Az egy főre jutó bruttó munkanélküli segély, járadék átlaga 10.171 forint. -A járadékban, segélyben részesülök több mint a fele 21-40 év közötti, tehát munkavégzés szempontjából a legaklívabbnak tekinthető. Ok milyen foglalkoztatásra számíthatnak? - Több tanfolyami képzés is indult. Erre a megyében több mint 88 millió forintot fordítanak és ebből Esztergomnak is jut. Többségük pályakezdőknek szól, de van köztük munkakörre szóló átképzés is, ami aztán elhelyezkedési lehetőséget is jelent. Ezeket a lehetőségeket ki kell használni. A tanfolyamok a munkaügyi kirendeltségen szerveződnek. Ott kell jelentkezni. A vállalkozóvá válást is 31 millióval támogatják. A kerekedeimi és szolgáltatási tevékenységre jelentkeznek a leggyakrabban. A foglalkoztatásbővítésre 124 millió jut, de közhasznú foglalkoztatásra is van lehetőség. Élni kell vele! A részmunkaidős foglalkoztatás is megoldás, mégis kevesen élnek vele. Aggasztóan magas - várhatóan ezerháromszáz fő - az a szám, amely az év végéig kikerül a munkanélküli ellátásból. Számukra továbbra is a munkahelykeresés és a jövedelempótló támogatás marad. A munkanélküliek jövedelempótló támogatására az önkormányzat jogosult. Hogy Esztergomban ez miként működik, erről következő számunkban olvashatnak. (Pálos)