Esztergom és Vidéke, 1993

1993-09-23 / 38. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Városunk hét művésze, Székely Ildikó éremművész, keramikus, Andráskó István, Kántor János, Tamási Péter festőművészek, Balla András fotóművész, Mucsi András művészettörténész és Morvay László grafikus szeptember végén finn testvérvárosunkba, a Helsinki melletti Espoo-ba utazik. Testvérvárosaink közül a legrégebbi kapcsolatunk Espoo-val vankivéve Párkányt, hiszen együttélésünk, magától értetődően, több évszázados. A fiatalabb, de azért már jó pár éves régi kapcsolat egyik legnagyobb gondja a nagy távolság, s az ebből adódó nehéz és drága megközelítési lehetőség. Most mégis többen utazhatnak. Kaposi Endre főiskolai tanártól, az Esztergomi Művészek Céhe titkárától kérdezem: - Most hogyan sikerült elérni, hogy egyszerre többen mehetnek? - Művészeink az útiköltség felét maguk fizetik, a többit a CÉH költségvetéséből tudjuk biztosítani. Útjuk hivatalos út, a meghívás kiállításra szól - ez azt jelenti, hogy magukkal viszik műveiket. - Hogyan alakult ki ez a névsor? - Még a nyáron, levélben értesítettük a CÉH tagjait: finn barátaink lehetőséget biztosítanak az esztergomi képzőművészeknek, hogy egy kamarakiállítás keretében bemutatsan útra is kelnek a mieink, hiszen egy országot valamennyire megismerni csak útközben lehet. - Csak képzőművészek utaznak? kérdezem Koditekné Jernei Ilonától, a Városháza Művelődési Csoportjának előadójától. - Vereckei Attila vezetésével a ferences gimnázium 15 tagú fiúkórusa utazik. Rajtuk kívül a csoport tagjai esztergomi vállalkozók. Esztergomiak - Finnországban, Espoo-ban kozzanak. Megírtuk, hogy az úthoz hozzá kell járulni. Így aztán mindenki lehetőségeit figyelembe véve vállalkozott. Így alakult ki ez a csapat. -Milyen hosszú útról van szó? - Időben: nyolc nap. Távolságban? Helsinki közel kétezer kilométer. Aztán, Espoo környékén biztoNem tudunk eleget egymásról. Utazni, látni kell ahhoz, hogy magunkat is - mások tükrében - jobban megismerjük. A hivatalos kapcsolatok mellé egyenrangúan sorakoznak fel az ilyen utak, amikor művészek, zenészek, fiatalok jönnek, mennek, s ismerkednek a testvérvárosokkal, a távoli kultúrákkal, vagy mint most: a régi-régi rokonsággal. Az espoo-i programot nem ismerjük. Biztosan gyönyörű útjuk lesz, s ha a Lappföldre nem is utaznak (oda még a finnek is ritkán jutnak el), gyönyörű dolgokat láthatnak a mieink. Az úton vállalkozók is részt vesznek. Köreikben elég nagy a titkolódzás, nem sikerült bizalmukat megnyernünk, nem kaptunk semmiféle felhatalmazást, s így (hivatalosan) nem is tudjuk, kik vannak közöttük. Az őket - részben - összefogó Ipartestületben például az útról nem is hallottak... Nem tudom, talán attól félnek, hogy szponzorálni kellene egy újságírót? Furcsálljuk is egy kissé: adjunk hírt mindenről, minél többről, legyünk ott mindenütt - de bárhova szeretnénk be-, eljutni: fizessünk, ha tudósítani akarunk. Belépőt, parkolót, repülőjegyet, miegyebet. Nincs itt egy kis félreértés? (rafael) Én nagyon bátran és nem a köz szájíze szerint jellemzem ma is a település népét: összetartozásban, közösségi szellemben és köztevékenységi munkálkodó akaratban sokat romlott az előző évtizedek alatt. Megérdemeljük sorsunkat, ne a bűnbakot keressük, hanem a maradék tenni akarók induljanak! A jövő a fiatalságé. A nagyközségben két iskolába 514 gyermek jár, 215 pedig a két óvodába. A zeneiskolába 124-en járnak. A kultúrházhoz a könyvtár, a nemzetiségi fúvószenekar, az asszonykórus és a szakkörök kapcsolódnak. Az öregek napközi otthona a bentlakókon kívül szakmai, közjogi, hatósági kapcsolataink számbavétele után döntöttünk. Költségvetésünk több mint 170 millió. Ebből a költségvetési szervek működése 60 millió, az önkormányzati feladatok (orvosi rendelők, öregek napközije, közvilágítás, utak, köztisztaság...) 30 millió, a polgármesteri hivatali működés 15 millió. A többi 65 millió a fejlesztésekre jut: beruházásra, felújításra, és tartalékot is képezünk belőle. A községháza igazi funkcióját sokan nem értik. A Háznak elsősorban a köz nagy ügyein kell fáradoznia, s erejét nem tyúkperekre, megveszeTát nagyközség Esztergomtól 8 kilométerre a Gerecse alján a KisDuna mellett fekvő település. A táti királyi birtokot nyolcszáz évvel ezelőtt III. Béla király (1181-ben) adományozta a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett lovagoknak. A tatárjárás során, a török időkben, a két világháborúban sok véráldozatot szenvedett. Ma négy településből áll: Tát-Depó, Tát-Falu, Tát-Újtelep, Tát-Kertváros. A település külterülete-8766, a belterülete 2514 hektár. Az 5440 lakosból 2785 a nő és 2655 a férfi. A több mint háromezer munkaképes polgárból 612 munkanélküli járadékból, 82 pedig már jövedelempótló segélyből él. Kátai Ferenc tanár, polgármester: - Milyen körülmények várták Önt a hivatalba lépéskor? - Még 1981-ben öt évi kutatómunkával megírtam a település történetét. Sokszor rosszabb helyzetben is voltunk, de ilyen nemtörődömséggel a közügyek, a falu dolgai, a közös munkái iránt 800 év alatt soha nem viseltettünk. Esztergom kisöccse vagyunk A DUNAKANYAR TÁTTAL KEZDŐDIK 112 fő étkezését és szociális gondozását látja el. A településen 1116 nyugdíjas él. Munkát a termelőszövetkezet, a Malom, a Gabonafeldolgozó Vállalat, a Tűzoltókészülék Ipari Szövetkezet ad. Sokan járnak dolgozni Esztergomba, Dorogra, Nyergesújfalura, Lábatlanra. A településen 46 üzlet van, 234 vállalkozó, ebből ipari 104, kereskedelmi 127, 3 egyéb. A községházán 16 fő az irodai dolgozó, a képviselő-testület létszáma 14 fő. - Hogyan működik az önkormányzat? - A képviselőtestület havonta kétszer ülésezik, melyben minden szakma, hivatás képviselője ott ül. És az iskolázottságot, a szakértelmet tekintve sincs szégyenkezni valónk. Mégis rengeteg vád ér bennünket. Reméljük, hogy csak azok részéről, akik nem kellően informáltak. Gazdálkodásunkat nem ötletszerűen alakítottuk ki. Igen szerteágazó kedett szomszédok acsarkodásának csitítására kell pazarolnia. - Milyen feladatokra futja erejükből, pénzükből? - Hét év után 57 millióból megoldottuk a település ivóvízellátását, 11 év után végre egy iskolába kerültek a falusi gyerekek. A Hősök szobra, a vasúti megálló, a temetőkerítés, az új fogorvosi felszerelés és az újtelepi fogorvosi szoba végre elkészült. Sőt az idén az újtelepi csatornázással is végeztünk. Három év alatt mindez közel jár a 300 millióhoz. Elintézetlen dolgunk a telefon ügye. A környék 17 önkormányzata az EGOM-COM Rt. révén keresi a megoldást. A szakemberek számításaival most készül a gázépítési program: Gáztársulás is lesz, lakossági erőből. A csatornaépítés javában folyik. A Szent György Szeretetotthon építése úgyszintén. A kábeltelevízió kiépítését magánvállalkozó végzi. A kertvárosi önkormányzati lakások értékesítése folyamatos. Építési telkeink ára 200 forint négyzetméterenként, az újtelepi, Esztergom felőli részen és Kertvárosban a mogyorósi út szélén. Ebben az általános szegénységben vágyainknak határt szabnak a bevételi összegek. Mi csak 27 millióval járulunk hozzá, a többi állami támogatás és pályázati pénz. A környezetvédelem egy külön „nagymise", ami még visszavan! - Hogyan várja a jövő évi újbóli megmérettetést? - A rendszerváltozás ilyenképpeni sikeredése ellenére is állítom, hogy jobban csinálni nem lehet. MDF-es polgármesterként indultam. Továbbra is vállalom a címkét, de nem a centristák és a liberálisok oldalán. Nem fáradtam bele, Prometheusz maradok akkor is. Egyházi neveltetésem évszázados gyökerekből táplálkozik. A ferences atyák oltottak belém spirituszt. Hogy bosszúból a gonoszok ellen újra induljak a választáson. Jelszavam: a múltnak emlékül, a jövőnek példaképül, szolgálatára a jelennek. Tát nagyközséghez elszakíthatatlan szálak kötnek. Nyolcszáz éves szülőföldünk biztató jövő felé néz a Kis-Duna mentén. A gerecsei hegyek alján és a Duna folyó mentén kiépülő infrastruktúrával kellemes üdülőtelepülés lehetnénk. Német nemzetiségi hagyományainkat zenekarral, énekkarral, iskolai nyelvtanulással ápoljuk. Német testvérvárosokat keresünk. A Dunakanyar Táttal kezdődik. Tát a Magyar Vatikán gyökereiből táplálkozott. Esztergom kisöccse vagyunk és maradunk. Nyugatról a Duna előbb Táton folyik át. (Pálos) y-