Esztergom és Vidéke, 1993

1993-08-26 / 34. szám

249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN (Folytatás az 1. oldalról) Gondoljunk arra, hogy Esztergom iskolaváros! Az országnak szüksége van arra, hogy ez a tehetséges nép képzett és művelt legyen. Esztergom az egyike azoknak a nagy hagyománnyal bíró, nagy jövő előtt álló városoknak, amelyek ilyen értelemben is képző és szellemi műhelyek lehetnek. Másrészt: Esztergom a magyar kultűrkincs egyik őrzője. Olyan mélyrétegek vannak itt valóságos és átvitt értelemben, melyek a gondolkodó és a vizuális izgalmakhoz szokott emberek számára egyaránt vonzóak. Egy nagyszerű példát említek, Balassi Bálintot! Az egyik legnagyobb magyar költőnk drámai módon itt pusztult el a várfalak alján... Ez a város nekem azt a helyet jelenti, ahová az én nevelői elképzelésem szerint - ha majd pénz is lesz rá legalább egyszer minden magyar diáknak el kell látogatnia, hogy érzékeljék, milyen nagy múltú országban élünk. Közép-Európa egyik legnagyobb gyűjteményét őrzi a Keresztény Múzeum. A Bazilika kincstára szinte kifejezhetetlen értékeket mutat be az idelátogatóknak. Mindez azt jelzi, hogy belső és külső idegenforgalmunknak szinte korlátlanok a lehetőségei. Ha már a távlatokról kérdeznek, én Esztergomot olyan városnak tartom, ahová nagyon sürgősen helikopter-állomást kellene telepítenünk, hadd ismerjék meg a sietős, de nekünk fontos vendégek is e város értékeit! (Itt vetette közbe a házigazda, dr. Könözsy László polgármester, hogy bár van repülőterünk, igazából mégse rendelkezhetünk vele...) A helyi adottságok közé tartozik az is, hogy hazánk legmodernebb üzemeinek egyike, a Suzuki ide települt. Meg vagyok győződve róla, hogy nem marad magányos üzem. Esztergom tehát nekem azt a várost jelenti, melynek nemcsak múltja, de jövője is bíztató, miként hazánk jövője is az. Ezt követően dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, dr. Kovács György Zoltán, az Esztergom-Komárom megyei közgyűlés elnöke és dr. Könözsy László társaságában vendégünk a Prímássziget csúcsához, az Országzászlóhoz indult. Itt csatlakozott az ünneplőkhöz dr. Dékány Vilmos püspök, dr. Arató Géza és Rajk László országgyűlési képviselők, valamint Balogh Péter alpolgármester. Együtt sétáltak az Országzászló tövébe, ahonnan hat órakor megkezdte első szabadtéri egyenes adását a városi televízió stábja. Az összegyűlteket dr. Könözsy László köszöntötte, s a Himnusz közös eléneklése után Szabad Györgyöt kérte a mikrofonhoz. Szabad Györgynek, a történésznek és a politikusnak gondolataiból idézünk: - István nagy felismerése apja művében megalapozva ott állt, de az ő elhatározó lépéseire volt szükség ahhoz, hogy a magyarság valóban elkerülje azt a sorsot, amit a keletről jött (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőjében szólt arról az országgyűlési vitáról, melyen március 15-ről, augusztus 20-róí és október 23-ról döntöttek. Most is hangsúlyozta, hogy mind a három nemzeti ünnep alkalmas a lelkesedésre. De: Szent István korszaka hosszú időre meghatározta az ország életét. Csak jó emlékek fűződnek hozzá. Nem tapad hozzá a megtorlás. Legnagyobb nemzeti ünnepünk államSzabad György az Országzászlónál nomád népek a Duna-medencét elérve egymás után megszenvedtek. A keménykezű király nem öncélúan volt keménykezű. A pogány megújulás kísérletével szembefordulva kemény kezével a jövőt védte attól, hogy a meghaladott újra támadni, újra felülkerekedni tudjon. Híres szónoki kérdései - lehet-e jól kormányozni a görögöket a rómaiak törvényeivel, lehet-e jól kormányozni a rómaiakat a görögök törvényeivel? - világossá teszik, hogy ő a megismert normákat, a megismert törvényeket a magyarság adott viszonyaival, a magyarság adott, örökölt szokásainak tekintetbevételével akarta alkalmazni. Intelmeiben arra figyelmeztette fiát, hogy hűséget csiholjon saját népében és tiszteletet ébresszen az idegenekben. Tisztelt ünneplő gyülekezet! Nem akármilyen időszakban ünnepeljük István király ünnepét. Hanem egy olyan időszakban, amikor nem lehet veszélyeztetni azt, ami államberendezkedésünk modern meghatározásaként parlamentáris demokráciának tartunk. Engedjék meg, hogy ezeknek az értékeknek a megbecsülésére emlékeztessem Önöket államunkat alapító, törekvéseinket megfogalmazó, a lényeget már akkor felmutató Szent Istvánunk ünnepén! Tudósított: Rafael Balázs Géza és Sarolt génjeiből örökölte. Míg apja kereszténysége praktikusságon alapult, Istváné már meggyőződés volt Itt csak keresztény hittel lehetett megmaradni. Csak István kereszténysége volt alkalmas arra, hogy kiemelje népünket Hite, meg győződése, kemény akarata kellett a továbbéléshez. Mint Intelmeiben mondta: „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass..." Magyarsága, „rendszerváltása" bevitte népét Európába. Nem szolgává, nem cseléddé, hanem megőrizve népe függetlenségét Mindezt diplomáciával tette. Határozott békepolitikával őrizte meg az ország függetlenségét Hatalmas belső átalakítást hajtott végre: egyház, oktatás, tudomány, államigazgatás, hadsereg... Halljuk meg Szent István üzenetét mi is! Fogadjuk szerető szívünkbe és elménkbe. Szent István üzenete ma a legidőszerűbb! Tévelygéseink után legyen keresztény, magyar az új évezred! Az emlékbeszéd után Esztergom Barátainak Egyesülete nevében hányi Pál és Meszes Balázs helyezett el koszorút Medgyessy Ferenc Szent István-lovasszobrának talapzatán, majd a Szózat közös eléneklésével zárult a várhegyi ünnepség. (Pálos) Önfeledt pillanatok az új kenyér ünnepén, Szentgyörgymezőn... alapító Szent István napja, a magyai állam hivatalos ünnepe. Szent Istvánra emlékezve kitéri arra is, hogy itt a szobor környékér látta meg a napvilágot, még mini Vajk. Vérében vadsággal, szilajsággal és bátorsággal. A keleti fejedelmek minden erényével. Mindezekel