Esztergom és Vidéke, 1993

1993-08-05 / 30-31. szám

238 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Vendégeink voltak A PADOVAIAK A Mindszenty iskolába fórumra hívták lapunkat Az elmúlt évek során gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Szent Anna Plébánia és a Padovai Szent István Plébánia egyházközségei között Most Pádovából érkezett kül­döttség; július 23-án péntek este ők tartottak fórumot. ADon Attilio plébá­nos vezette küldöttséggel érkezett Ti­ziano úr, az olasz egyház ügyeivel fog­lalkozó tanár, Ginglio úr, a szociológia tanára, mindketten a padovai egye­temről és Luciana asszony, oktatással és kultúrával foglalkozó gimnáziumi tanár. A fórumon ízelítőt kaptunk az olasz politikai életről, a kulturális kérdések­ről, a nemzetiségi viszonyokról, a gaz­dasági helyzetről, és környezetvéde­lemről, az oktatásról, a hittantanítás­ról, a fiatalság művelődéséről. Mint megtudtuk, a testvérplébániai kapcsolatok tovább mélyülnek, hiszen a pádovai egyetemen kutatásba kezd­tek a több évszázadra visszanyúló kapcsolat szálait megkeresendő. A kö­zépkorban Pádova volt a magyar értel­miség egyik képzési helye. A levéltá­rakban most az ott élt és alkotott ma­gyarok után kutatnak. Az olasz politikai közéletről el­mondták, hogy a hatalmi válságot a tömeges elégedetlenség okozza. Éle­sen vetődött fel a vesztegetési és a korrupciós botrányok sora. Ennek tisztázása a kormányra és a pártokra tartozik. A sajtó szerepéről elmondták, hogy Olaszországban minden sajtóorgá­num valamelyik párthoz kötődik. Ezért ott objektív tömegtájékoztatás­ról nem lehet szó. Jó néhány kérdés­ben - mint a csúszópénzek, a politikai botrányok - nincs tiszta kép. Az em­berek kritikai képességére van bízva, hogy kiszűrjék a valóságot. Ezt keve­sen teszik, mert kevés az olvasó em­ber. Példaként elmondták, hogy a TV­híradóból három van: a keresz­ténydemokrata, a szocialista és a kom­munista. így a közvélemény könnyen manipulálható. Vendégeink szerint „degenerálódott" az olasz demokrá­cia: a bürokrácia, a korrupció, az összevisszaság ismét felütötte a fejét. Dél-Tirol osztrák nemzetiségű la­kossága az első világháborút követő versaille-i békétől tartozik Olaszor­szághoz. A fasizmus idején erős ola­szosítás, a déliek betelepítése zajlott Mára példás megoldás született. A né­met és az olasz nyelv a hivatalos. A német nyelvű egyetemre kerülők Innsbruckban tanulnak, olasz ösztön­díjasként. Az egyház működésének gazdasági alapja a hívek befizetése. Az SZJA elszámolásánál 0,8 százalék adható er­re a célra. Az oktatásban a nemzeti irodalom és történelem nagy súllyal szerepel. Ezen túl a tanártól függ, hogy mit ta­nulnak meg a világból. A hitoktatás választható és vallás­történeti jellegű; míg a hitéletről a plé­bániákon tanulnak. Általában már az alsó tagozatban megjelenik az olasz melletti második nyelv: az angol, a német vagy a fran­cia. Kritikusan szóltak arról, hogy a fiatalság elfordult az olvasástól, a mé­lyebb művelődési, ismeretszerzési szokástól. A környezeti kultúrára már óvodás kortól nevelik a fiatalokat A középis­kolákban pedig tantárgyként is szere­pel. Ám az a legjobb nevelő hatású, amikor közvetlenül is kiviszik őket a természetbe. Az egyház, a szerzetesek különösen sokat tesznek ez ügyben. Két órán át állták a kérdések özönét az olasz vendégek. Dr. Kiss-Rigó László atya kiválóan tolmácsolt. A fórum nekünk esztergomiaknak érdekes és mindenképpen tanulságos volt. Végül Don Attilio plébános köz­ismert szerénységével háláját fejezte ki, hogy lelkileg feltöltődve utazhat vissza Pádovába. (Pálos) Városunkban járt dr. Nehéz Posony István ügyvéd, a Köztársaság Párt elnökségi tagja Dr. Nehéz Posony István neves fő­városi ügyvéd, a Köztársaság Párt or­szágos elnökségének tagja, aki pártja polgári szabadiskolájának keretében tartott előadást a Szabadidőközpont­ban. Először a rendszerváltozásról, a népakaratról, a nyilvánosságról be­szélt majd a demokratikus rendszerek hatalmi ágairól: a törvényhozásról, a kormányzásról és a bíróságokról. Mint negyedik „hatalmi ágról", a saj­tóról is elmondta véleményét. A sajtó legyen pártatlan, hiteles és pontos. A hírközlés szent a vélemény szabad. Meg kell tudni különböztetni a hírköz­lést a kommentálástól. De hazudni so­hasem szabad. Magyarországon még ma is a rendszerváltozás előtti, 1986­os sajtórendészeti törvény van élet­ben. Nincs meg a kellő felelősségi szint a szerkesztőségek nem jogi sze­mélyek. Példaként említette a svájcia­kat, ahol nincs is sajtótörvény, mégis kitűnően működik a sajtó. Ott a hely­telen közlésnek két következménye lehet rágalmazás esetén bírósági ügy, személyiségi jogsértés esetén helyrei­gazítás. Ám a tényszerű közlés soha sem sérthet személyiséget! Kérdésekre válaszolva röviden szólt pártja programjáról: Fő érdekük a jövő Magyarországának gazdasági fellendítése és felvirágoztatása. A jö­vőben a gazdaság érdekében kell poli­tizálniuk. Elsődleges céljuk a gazda­ság jövedelemtermelő képességének lényeges javítása, az infláció számot­tevő mérséklése, az infrastrukturális fejlesztések felgyorsítása, az állami bevételeket törvény útján úgy megha­tározni, hogy az elvonások sem az egyéneknél, sem a gazdaság társult szereplőitől ne eredményezzenek fej­lődésképtelenséget A gazdaság belső egyensúlya és a költségvetés reformja nem valósítható meg a nagy elosztá­sok (társadalombiztosítás, lakásépítés, egészségügy...) átfogó újrarendezése nélkül. Minden magyar állampolgár­nak biztosítottnak kell lennie. A társadalmi-gazdasági felemelke­dés fontos feltétele az oktatási-kutatá­si rendszer reformja. A közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás, a technológia­fejlesztés szellemi erőforrások, a rá­fordított támogatások tőkebefektetés­ként működnek. Az államháztartás, a költségvetés átfogó reformot kíván. Csak ezután nyílik valós lehetőség az Európában legmagasabbnak ítélhető jövede­lemelvonás mérséklésére. A jövede­lemközpontosítás mértékét 50 száza­lék alá kívánják vinni (most 70 % körül! - a szerk.) az 1994-98-as idő­szakban. Ennek sarokpontjai: az adó­rendszer átalakítása, az infláció mér­séklése, a vállalkozásbarát környezet megteremtése. Az adóságtörlesztési és kamatfizetési kötelezettségek mellett jelentős összegek szabadíthatók fel a belföldi jövedelem bővítésére. Az ál­lamadóság fedezettel rendelkezik: a magyar államnak a gazdaságban mű­ködtetett vagyona több az adósságnál. Tehát érdemi privatizációval felszá­molható az államadóssság. Javítani kell a külföldi tőkebefektetések vonz­erejét, mert ezzel javítható a külső egyensúly. Versenyképes exportter­mékek kialakítását kell elérni. Ezért kell a külföldi technika, a privatizáció. A privatizáció során nem a vásárló személye a meghatározó, hanem az üzleti ajánlat Fontos gazdasági esz­köz lehet a világkiállítás, mert szüksé­ges fejlesztéseket kíván, munkaalkal­mat teremt. Foglalkoztatási gondokat enyhíthet az idegenforgalom fejleszté­sére. Ehhez az ország imázsát propa­gandáját magasabb szintre kell emel­ni. A gazdaságpolitikai törekvések si­kere a termelésben és a szolgáltatások­ban döl el. Az ipar alapvető érdeke, hogy új, piacképes kisvállalkozások jöjjenek létre: speciális hitelekkel, tá­mogatási rendszerekkel. Az állami tu­lajdont fokozatosan kell kiszorítani az iparból. A mezőgazdaság a termelő szféra kitüntetett fontosságú területe. Ennek kell alárendelni a pénzügyi rendszert Az infrastruktúra, a szállí­tás, a hírközlés, az információs rend­szerek, a bankhálózat a humán szol­gáltatások több évtizedes lemaradását kell pótolni. Egy polgári szabadiskolai előadás keretében csak ízelítőt kaphattunk a párt programjából. Demeter Ferenc megyei és Kemenes Ákos, az 5. vá­lasztókerület ügyvivője jelezte is, hogy pártjuk gazdasági programjáról külön előadásban lesz szó. Ezen választ kapunk arra, hogy mi­ért kell a Köztársaság Párt - mondta az előadó. (Pálos) Barátkereső szomszédság... A minap az esztergomi szocialisták zett és egyéni csereüdültetés területén vendége volt a szlovákiai zólyomi já- ajánlottak egymásnak együttműkö­rás Demokratikus Baloldali Pártjának dést. Szó esett azonban az oktatási in­(SOL) küldöttsége. A két szervezet tézmények kapcsolatépítésének szük­formálisan ugyan már hetekkel ezelőtt ségességéről, a lehetséges kulturális felvette egymásai a kapcsolatot, de a együttműködésről is. Közös elhatáro­mostani találkozó volt az első olyan zással még az ősz beállta előtt a helyi lépés, mely minden bizonnyal megve- vállalkozók képviselőit felölelő leül­tette alapját nemcsak a két párt hanem döttség utazik a szlovák városba. Ez később mindkét város (terület) együtt­működésének is. Esztergom 1994-ben arra a Balassi Bálintra emlékezik, aki a zólyomi vár­ban született és a Duna-menti város védelmében esett el a török elleni há­borúban. Talán ezen évfordulók is jó alkalommal - minden bizonnyal - már kézzel fogható megállapodások is szü­letnek. E kapcsolat elindítását kezde­ményezők bíznak abban, hogy törek­vésük sok vállalkozó, esztergomi és dorogi lakos érdekével találkozik, ezért szívesen fogadnak műiden javas­alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a két latot, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy város közelebb kerüljön egymáshoz, újabb lehetőség teremtjődjék Eszter­A vendégek és a vendéglátók első gom és környéke nem csekély gondja­lépésként az élelmiszer-, fa- és vas- inak megoldására, ipar, gázszerelés területén, a szerve- Gábris József

Next

/
Thumbnails
Contents