Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-08 / 26-27. szám

3 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Július l-jén dr. Könözsy László­nak, Esztergom polgármesterének javaslatára városunkban tartotta tanácskozását a volt egyházi in­gatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrehozott Egyeztető Bizottság. A helyszín kiválasztása nem véletlen: a Magyar Katolikus Egyház igényeivel foglalkozó áp­rilis 29-i miniszterelnökségi tár­gyaláson hívta meg a polgármes­ter a bizottság tagjait, az érdekelt fele-ket a magyar katolicizmus fő­városába. A kihelyezett értekezlet céljai a következők voltak: - áttekinteni a Magyar Katoli­kus Egyház Esztergom város ön­kormányzatának tulajdonát érin­tő igényeit; - egyeztetni és rangsorolni az ismert igényeket; - helyszíni ismeretek alapján előkészíteni az Egyeztető Bizott­ság döntését a tulajdonrendezés módjáról, ütemezéséről. Az értekezletet a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitkára, dr. Pálos Miklós vezette. A Ma­gyar Katolikus Egyház tárgyaló­csoportjának élén dr. Paskai Lász­ló bíboros, prímás, esztergomi ér­sek állt. Jelen voltak az Igazság­ügyi, Belügy- és Pénzügyminisz­térium, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal és az esztergomi Önkormányzat illetékesei. Dr. Pálos Miklós az Egyeztető Bizottság tagjai nevében első sza­vai között köszönte meg azt a pon­tos, jó, színvonalas előkészítést, amelynek írásos anyagát, a fotók­kal, térképekkel, számadatokkal ellátott dokumentációt a bizottság tagjai időben megkapták. A ta­nácskozás kezdete előtt dr. Kö­nözsy László légi és földi videó­felvételek segítségével az Eszter­gomot kevésbé ismerőknek mutat­ta be a várost és egyházi épületeit. A közel két órás tanácskozás után a résztvevők a Bazilikát övező Szent István tér épületeibe, az egyik megoldási variáció helyszí­nére látogattak. Mit kell megoldani? A Szatmári Irgalmas Nővérek Tartományfőnöksége igényt tart korábbi tulajdonukra, a vízivárosi iskolatömbre, melyben jelenleg négy, önkormányzati fenntartású, városi és körzeti igényeket kielé­gítő középiskola működik: a Szent István Gimnázium, az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szak­középiskola, a Kereskedelmi Szakközépiskola és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakkö­zépiskola. Az ingatlanegyüttes egyházi tulajdon&a kerülése után az épületben tovább működne- a Tartományfőnökség fenntartásá­ban - a Szent István Gimnázium és az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola. A másik két iskola számára kell új helyet keresni. Két változat lehetséges. Az egyik: új épületek építése. A má­sik elképzelés szerint a megürese­Esztergom város ügye, az összes itteni katolikus ingatlanok kérdé­se. Példamutató, amit a város a törvény szellemében és az egyház helyi szerepének újraélesztésé­ben kifejtett. Dr. Könözsy László polgármes­ter: - A tárgyaláson számos dolog­EGYHÁZ ÉS ISKOLA dett, nem egyházi tulajdonú, volt MIKROMED épület működhetne gazdagabb feltételrendszer meg­teremtésével új iskolablokként. Esztergom vezetői számos szempontot tartottak szemük előtt: humánusan rendeződjenek az egy­ház és az iskolák problémái, ne romoljanak tovább a Szent István téri épületek. Ezzel együtt rendkí­vül fontos, hogy Esztergom iskola­város jellege megmaradjon és to­vább erősödjék! Éppen ezért lenne jó, ha a Katolikus Egyetem egyik kara megtelepedne városunkban. Az esztergomi tárgyalás légkö­re nyugodt volt. Jellemző, aho­gyan dr. Pálos Miklós egyik mon­datában fogalmazott: - Eredményes tárgyalások kö­vetkeztében egyszer és minden­korra megoldható lenne a város és a katolikus egyház ingatlanainak helyzete, s ezen a kis szigeten, a Bazilika környezetében létrejönne egy kis Vatikán! Hasonlóan vélekedett a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezetője, Platty Iván is: -Esztergom azon városok egyi­ke, amelynek önkormányzata va­lóban korrekten áttekintette, mint­egy tíz évre szólóan! ingat­lanainak ügyét, s a gondok egy részét már rendezte is. Ha ezen az értekezleten konszenzusra jutunk, akkor gyakorlatilag megoldódik ban egyetértettünk. - Milyen megállapodások szü­lettek? - A Balassa Bálint Általános Is­kola helyzete nem változna, ma­radna a volt egyházi épületben. Az épületért és a volt egyházi tulajdo­nú lakásokért kárpótlásként kapott összegen megvásárolnák a volt MIKROMED épületét, amelyben egyrészt a városban szétszórtan lé­vő, kiváltandó lakásingatlanok pótlása történhetne meg. Itt ere­dendően is lakások voltak. Az újra egyházi tulajdonú főiskolával egy építészeti egységet alkotó épület másfajta pedagógiai funkciókra is megfelelne; épülhetnek benne ok­tatói lakások, abba az irányba is bővülhetne a főiskola-egyetem stb. - A két szakközépiskola (keres­kedelmi és közgazdasági) eseté­ben milyen megállapodás szüle­tett? - Még nem megállapodás, de mindenképpen elmozdulás: első koncepciónk egyik eleme való­sulhatna meg: új iskola építése. -A pannonhalmi bencéseké volt a mai Bottyán János Szak­középiskola által használt épület. - A bencés rend nem tart igényt erre az épületre, elfogadnak he­lyette másutt - akár Esztergomon kívül is - csereingatlant. - Ez az értekezlet - Pálos állam­titkár urat idézem - „a lehetősé­gekfelvázolásának szándékával" indult. Sikerült továbblépni? - Igen, mindenképpen. Azt hi­szem, szeptemberre, októberre megszületnek a végleges, köl­csönösen megnyugtató megálla­podások. * Ezen a héten volt egy másik, esztergomi közintézményt érintő tárgyalás is: megtörtént a tanító­képző főiskola egyházi tulajdonba adása. Gárdái László főigazgató nekünk elsőként egy, a sajtó szá­mára összeállított Közleményt adott át, ebből idézünk: Az 1993. június 28-án aláírt megállapodások értelmében két tanítóképző főiskola kerül a Ró­mai Katolikus Egyház tulajdoná­ba. A zsámbéki és az esztergomi ta­nítóképzőfőiskolák központi épü­letei korábban egyházi tulajdont képeztek, s így eredeti tulajdono­saik joggal igényelték vissza. A közel egy évig tartó előkészítés so­rán olyan megállapodást sikerült kötni, amely szerint az egyház funkcióval veszi át a főiskolákat, tehát a magyar felsőoktatás álta­lános érdekei nem sérülnek meg.. Az új, katolikus szellemiségű fő­iskolákon az érvényes képzési kö­vetelmények teljesítésével állami­lag elismert, tehát bármely általá­nos iskolában való tanításra ké­pesítő oklevelet adnak ki. Ugyan­ekkor ezzel az egyház lehetőséget kap arra, hogy az egyházi kezelés­be került iskolák számára tanító­kat képezhessen. - Főigazgató úr! Sokat fogunk még beszélgetni, hiszen közösek a gondjaink. Arra kérem, most két kérdésben adjon eligazítást. Az egyik elvi kérdés: mit jelent a ka­tolikus szellemiség? - Szögezzük le: az egyház ere­dendő missziós tevékenységéről van szó. Nyugaton egyébként két fogalmat használnak: katolikus (református stb.) iskola és egyházi iskola. Az előbbi a szabadabb. Mi is ezzé válunk. A katolikus szel­lemiség azt jelenti: mindenkinek nyitott, aki nem áll vele szemben. Nem alapkövetelmény a hitélet, de itt alkalma lehet, lesz a hitélet­re bárkinek. - Másik, esztergomiakat izgató kérdés: igaz, hogy a kollégiumért egy fillér sem jár? - Félreértés. A telek eredendően egyházi tulajdon, az oda épült diákszálló értékét pedig a művelő­dési tárca kilenc év alatt, folya­matos törlesztéssel megkapja. -Köszönöm/Nyugodt tanévkez­dés után: folytatjuk. Rafael Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents