Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-21 / 3. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A frekvenciamoratórium feloldása előtt Mint az többé-kevésbé köztudott, városunkban elkezdődtek a helyi kísérleti rádióadások. Még időben, hiszen Esztergomnak is hullámsávot kell(kellene) kérnie - míg nem késő. A szervezők bíznak minden jószándékú helyi erő támogatásában. Ezért teszszük közzé a Szabadidőközpont (Zöldház) rádióklubjának tervezetét. A klub tagjaiban 1989 őszén fogalmazódott meg (előzetes közvéleménykutatás után) a helyi URH műsorszóró stúdió gondolata - saját erőből, a „mikrofontól az antennáig". Csernus Ferenc igazgató (Zöldház) ígéretet tett, hogy helyet biztosít a létrehozandó rádiónak. Az egyre szaporodó vidéki helyi adók mintájára (Vas, Zala, Győr-Sopron megye) megkezdődött a szervezőmunka, a technikai eszközök beszerzése, elkészítése, kiegészítése, a személyi feltételek megteremtése. Időközben sikerült összeállítani a közvetítéshez szükséges technikát, melyet már az „éterben is" érdemes lett volna kipróbálni. Erre azonban nem volt mód. Előzetes baráti és szakmai beszélgetések után a helyi televízió hozzájárult, hogy a kábelcsatornán - a tévéadás szünetében - néhány alkalommal, kísérleti jelleggel megszólaljon a Rádióklub próbaadása. 1992. november 5-én 15 órakor ez meg is történt. Ezt az első alkalmat még három újabb adás követte. A kísérlet sikeresnek bizonyult. A minimális technikai felszereltség ellenére a visszajelzések kiváló hangminőségről számoltak be. A kezdeményezés itt újra megtorpant. Az ok: különböző engedélyek (köztük a frekvenciaengedély) és a jó minőségű műsorok készítéséhez szükséges technikai eszközök hiánya. Mivel Komárom-Esztergom megyében ezidáig még nem működik heszen így is több ezer ember foghatná az adásokat, tévén és rádión egyaránt. Ebben az esetben azonban nem érvényesülnének az antennáról való sugárzás előnyei, miszerint Esztergomban és környékén a lakásokhoz való kötődés nélkül (gépkocsiban, kertben, kempingben, utcán, nyilvános helyen, munkahelyen) egyidőben igen nagy számú hallgatóság kaphatna gyors, pontos, közérdekű helyi információkat, vészjelzést, vagy hallgathatna bármilyen más, városunkkal kapcsolatos műsort. Mégszületett az esztergomi rádió? lyi stúdió, Esztergomnak a frekvenciaelosztás elbírálásánál jó esélyei lehetnek. Kérdés, hogy a város vezetői, valamint más jogi és magánszemélyek akarnak-e és tudnak-e támogatni egy ilyen ügyet? Az önkormányzatnak pedig - tudomásunk szerint - lehetősége van arra, hogy a műsorok sugárzásához szükséges frekvencia igénylésében közszolgálati célra segítségünkre legyen. Ha a kiosztás anélkül történik meg, hogy a város helyet kért volna magának az éterben, a továbbiakban egy későbbi, hasonló terv megvalósításához csupán a kábelrendszer adta lehetőség marad számára. Igaz ugyan, hogy ez is nagy jelentőségű lenne, hiA rádióklub tagsága szívesen venné, ha városunk lakói - újságírók, tanárok, jogi, gazdasági, és egyéb szakemberek - segítségünkre lennének. A rádiónak - megítélésünk szerint CCIR norma szerinti frekvenciára (21-50 W sztereó) volna szüksége. Mivel a lakossági forgalomban lévő rádiók többsége nyugati normás (az újabb típusú hazai gyártmányok két normásak) a nyugati készülékeken a Kossuth, Petőfi adása URH-án nem fogható (kivétel a Danubius). Ha a CCIR sávon közvetítenénk, a helyi adás szünetében a város ugyanitt jó minőségben foghatná például a Petőfi adó műsorát. Ha valamilyen okból nem sikerül frekvenciához jutnunk, még mindig lehetőség van a kábelen történő adásra. A kísérleti műsorok is a rendszer alkalmasságát bizonyították. Konverterek beépítésével tévén és rádión egyaránt hallgatható lenne a helyi rádió adása. Ehhez persze a kábelfenntartók (GAMESZ, Aranyhegyi Parabola Alapítvány) hozzájárulása és aktív közreműködése szükséges. A műsorok készítéséhez a minimális induló technikai eszközöket is meg kell vásárolni. Az adáshoz pillanatnyilag rendelkezésre áll a technikai minimum: - magnók, lemezjátszók (a klub tagjainak tulajdona); - a kiküldött és visszatérő jel vizsgálatához és korrekciójához szükséges berendezések (a rádióklub tulajdona). A riportermagnók, a mikrofonok, a kazetták, a CD-lemezek még beszerzésre várnak. Nincs lemezjátszó, keverőpult, telefon stb. Számításaink szerint az induláshoz körülbelül egymillió forintra lenne szükség. Az induláshoz szükséges összeg megszerzése érdekében az önkormányzathoz, a városban működő pénzintézetekhez, az egyházi intézményekhez, valamint a vállalkozókhoz, magánszemélyekhez fordulunk segítségért. Köszönettel és várakozással az Esztergomi Rádióklub Közmeghallgatás Január 15-én 17 órára közmeghallgatásra hívta a képviselő-testület Esztergom lakosait a Szabadidőközpontba, melynek napirendjén a Város 1993. évi költségvetése szerepelt. Gyanítható, hogy az elégtelen propaganda is körejátszott abban, hogy a közmeghallgatáson kevesebben voltak, mint tavaly januárban. A részvétlenség elsődleges okát azonban a lakosság közügyek iránti fásultságában, a Város ügyei iránti érdektelenségben kell keresnünk. Az alig 62-65 főre tehető hallgatóságból mintegy negyvenen úgymond hivatalból voltak jelen. (Jegyzeteimben visszalapozva még a telefonos kérdések is harmadára csökkentek az előző évihez képest - a Szerk.) Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a résztvevőket és -a televíziós közvetítés segítségével - a város lakosságát. Rövid áttekintést adott az 1992-ben elvégzett feladatokról. - Az 1993-as esztendőt sokkal nehezebb pénzügyi helyzetben kezdjük - mondta. - Folytatnunk kell az 1992ben megkezdett infrastrukturális beruházásokat (gázvezeték-építés, peremkerületi csatornázások) és működtetnünk kell a városi intézményhálózatot. A beruházások folytatásához ez évben hitelt is fel kell vennünk, bizonyos ingatlanok értékesítését is meg kell kezdenünk. Szentgyörgymezőn 150-200 közműves építési telek kialakítását kívánjuk megkezdeni, a magánerős lakásépítés segítése érdekében. Az 1993. évi költségvetés főbb számait Bauer Lajosné irodavezető ismertette, majd a hozzászólások következtek. Elsőként Kottász István szólalt fel, aki a Családi Ünnepeket Rendező Iroda megszüntetését javasolta. Dr. Takács Márta jegyző szerint a lakosság igényli az iroda szolgáltatásait és az erre fordított évi 134 ezer forint egyébként is minimális! Dr. Szontagh Csaba kórházigazgató főorvos kérte, hogy a város nagyobb összegekkel támogassa a kórház fejlesztését, hogy az az igényekhez képest ne maradjon el az elvárható működési színvonaltól. Összehasonlításul elmondta, hogy a megyei önkormányzat 1992-ben 70 millióval támogatta a Tatabányai Megyei Kórházat, míg Esztergomnak semmi sem jutott. Az esztergomi kórház betegeinek 75 %-a nem a városból kerül ki, míg a megyei kórház csak alig 25 %-ban fogad betegeket a megye különböző településeiről. Az ottani „beteganyag" 75 %-a tatabányai - a város azonban semmivel sem járul hozzá a kórház fenntartásához. Dr. Könözsy László és Sipos Imre megyei képviselő válaszoltak a felvetésre. Elmondták, hogy a Város és az oda delegált helyi képviselők mindent megtesznek, hogy ez a gyakorlat megváltozzon! Nagy József és Simon Ernő a lakáseladások megkezdését szorgalmazták. Véleményük szerint a tulajdonosok többet tehetnének a korábbi bérlakások állagmegóvásáért. Mármarosi Győző, a Sportkollégium tagja hozzászólásában ugyan kevesellte a sportra fordítható összeget, de alapjában véve megértette a Város nehéz anyagi helyzetét. Javasolta, hogy fordítsanak nagyobb gondot a Kis-Duna meder- és vízvédelmére, a sziget partvédelmére, függetlenül attól, hogy ebben más közponü szerveknek is vannak feladatai. Az ez évi közmeghallgatás 19.55 órakor ért véget úgy, hogy a telefonos kérdések egy részére a Polgármesteri Hivatal írásos választ ad. (koditek) RÖVIDEN Utlevélilleték Karácsony óta hihetetlen mértékben megnőtt a forgalom a Városháza ügyfélszolgálati irodájában. Nagyon sokan váltják ki új, cserélik le régi útlevelüket: általában napi hatvan igénylő jelentkezik. A sietség oka kettős: a cáfolatok ellenére bizonytalan, valóban emelkedik-e az útlevelek illetéke a közeljövőben; másrészt most jár le a világúüevél első öt éve. Az iroda vezetői megnyugtattak - mutatva a szombati Népszabadságot is: illetékváltozásról nincs hírük. Telefont - Cambrai-nek? Legalábbis telefonfülkét! A Városháza udvarán áll az a korábbi időket idéző, helyreállított telefonfülke, melyet a közeljövőben francia testvérvárosunkban fognak felállítani. Egyedi szokásuk következtéből ez a fülke már ötödik „testvérükre" emlékezteti a cambraiieket Telefont - Esztergomnak Egy körzet kivételével befejeződött az elmúlt év végi jelentős telefonfejlesztés. Ebben az ütemben több mint 1700 állomást kapcsoltak be a Matáv szakemberei és alvállalkozói. Családi hírek Házasságot kötöttek: Bartal Erika és Berkesi Ottó László; Bönde Annamária és Sárik András; Horváth Éva Etelka és Bartal János Gábor, Jakab Irén és Csaba Miklós; Pusztai Andrea és Dobos Sándor Márton. Sok boldogságot kívánunk! (erbé)