Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-10 / 23. szám

1993. június 10. 23. szám Ara: 19,50 Ft ESZTERGOM is VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ban Alapító fűazarfcaaztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban PÜNKÖSDI PÁPAI BULLA AZ ESZTERGOM-BUDAPESTI FŐEGYHÁZMEGYÉRŐL Lapunk az elmúlt fél évben több alkalommal is írt az 1000 éves esztergomi érsekség székhelyéről, így a város képviselő-testületének állásfoglalásáról A Magyar Püspöki Kar közleményét úgyszintén olvashatták lapunkban, melyben az egyházmegyei határok kiegészítéséről van szó. Aközlemény tartalmazta, hogy a döntés az Apostoli Szentszékre tartozik. D. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens bullájával a magyar katolikus egyház szervezeti átalakításáról intézkedett. Részlet apostoli leveléből: „Tisztelendő Püspöktestvéreim! A nemes magyar nemzet történelmének hajnalától kezdve a katolikus Egyház dicséretes módon töltötte be e nép között üdvösséget munkáló küldetését.." A továbbiakban szólt arról, hogy István királynak köszönhető a magyar Egyház megszervezése. Aravennai zsinat 1001-ben mater etcaputnak (anya és fejnek) ismerte el Esztergomot „... A kezdeti idők dicsőséges történelme elevenedik meg emlékezetünkben, most mikor azon vagyunk, hogy a jelen idők lelkipásztori igényeinek megfelelő módon újrarendezzük országotok egyházmegyéinek határait... Ebben az újrarendezésben kiemelt helyet kap mindaz, ami Budapest fővárost érinti, s a most elnyert egységes kormányzásban hőn óhajtom számára a széleskörű és összetett társadalmi valóságnak megfelelő lelkipásztori struktúrát.. Kelt Rómában, Szent Péternél, 1993. május 30-án, Pünkösd ünnepén." Az Apostoli Szentszék intézkedéséből csak átfogóan közöljük a lényeges változásokat hiszen erről a napilapokban is olvashattak - majd részletesebben írunk az Esztergomot érintő kérdésekről. A rendezés a szombathelyi és a hajdúdorogi egyházmegyék kivételével minden egyházmegyét érint. Esztergom-Budapesti Érsekség: székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Magyarország prímásának címe továbbra is ehhez az érsekséghez kapcsolódik. Az érseki tartomány egyházmegyéi: Győri Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye és a Miskolci Exarchátus. Kalocsa-Kecskeméti Érsekség: székesegyháza a kalocsai székesegyház, társszékesegyház a kecskeméti főplébánia. Egyházmegyéi: a Szeged-Csanádi és a Pécsi Egyházmegye. Egri Érsekség: Váci és DebrecenNyíregyházi Egyházmegyék. Veszprémi Érsekség: Egyházmegyéi: Szombathelyi és Kaposvári Egyházmegyék. A Pannonhalmi Területi Apátság közvetlenül a Szentszék alárendeltje marad. megváltozott. Új egyházmegyék jöttek létre Szent László, Mária Terézia és I. Ferenc királyok idejében. Magyarország egyházmegyéinek jelenlegi beosztása két évszázada változatlan. Azóta az országot a trianoni békeszerződés is sújtotta. Mind a népesség, mind a terület elosztásában nagy változások történtek. Amásodikvilágháború után, 1948. augusztus 31-én Mindszenty bíboros, hercegprímás már konkrét javaslatokat teijesztett az AposSzent István király korabeli tíz egy- toli Szentszék elé: három új egyházmeházmegyéje az idők folyamán többször gye kialakítását tartotta szükségesnek, ESZTERGOMIAK A MÁRIA-VELÉRIA HÍDÉRT Lapunk előző számában Hangverseny a Hídért címmel olvashattak felhívást. írásunk széleskörű visszhangra talált. Sorra jelenkeztek az egyesületek, a képviselő-testület tagjai, hogy részt vesznek a zeneakadémiai koncerten. Most azok kedvéért ismételjük meg a felhívást, akik még nem tudnának róla: június 14-én, a Zeneakadémián a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában Haydn Évszakok című művét hallhatják szlovák énekesek közreműködésével. Karigazgató: Antal Mátyás, vezényel Fischer Ádám Beszédet mond: Göncz Árpád köztársasági elnök A Mária-Valéria híd történetéről tablókat állítanak ki a Zeneakadémia előcsarnokában, melyek anyagát Homor Kálmán és dr. Horváth István állította össze. A hangverseny bevételét és a zeneakadémiai adakozásból befolyt összeget a Mária-Valéria híd újjáépítésére fordítják. Kedves Esztergomiak! A Gran Tours utazási iroda szervezett utazást indít Esztergomból. A hangversenyre szóló belépőjegyek, buszjegyek még válthatók, egyéni utazás esetén is. A párkányiak is eljönnek a budapesti hangversenyre. Legyünk ott minél többen, június 14-én 19.30-kor a Zeneakadémián. Esztergomért, a Mária-Valéria hídért, Párkányért, a magyar-szlovák barátságért teszünk egy keveset, ha ott leszünk! (P. I.) Kaposvár, Kecskemét Nyíregyháza székhellyel. Közeli letartóztatása és az akkori politikai helyzet azonban lehetetlenné tette a megvalósítást Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye új térképéről leolvashatók a határok: Esztergom, Tát Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Tardosbánya, Tarján, Szomor, Piliscsév, Pilisszántó, Csobánka, Üröm, Budapest teljes területe, Csepel-sziget kivételével, Budakalász, Szigetmonostor, Leányfalu, Dunabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót Esztergom. Az egyházmegyék közül az Esztergom-Budapesti a legkisebb kiterjedésű, ám a legnépesebb. A katolikus hívek száma hozzávetőlegesen meghaladja az egymillió-kettőszázezret. Dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek így nyilatkozott a változásról: - A főegyházmegye hivatalos székhelye továbbra is Esztergom. Az egyházmegyei hatáirendezés viszont érinti a feladatok ellátásának módját. Budapest lelkipásztori irányítása előzőleg is megkívánta, hogy ott külön központ működjék. Ezért száz évvel ezelőtt, 1892-ben Vaszary Kolos már felállította a Budapesti Érsekség Helynökséget Mivel most egész Budapest az érsekséghez tartozik, az esztergomi érsek feladatának legnagyobb része Budapestre tevődik át ami megkívánja, hogy a főegyházmegye irányítása Budapestről történjék, megtartva az esztergomi érseki központot a maga intézményeivel együtt Ezt a változást legegyszerűbben így lehet megfogalmazni: az esztergomi érsek eddig Esztergomból járt Budapestre, ezúttal fordítva fog történni... A város hagyományát méltóságát az esztergomi érsekek megőrizték és ezután is megőrzik. De az önmagában nem elegendő. A hívek elkötelezett, buzgó és példamutató keresztény élete tudja igazán biztosítani, hogy Esztergom továbbra is a Magyar Sión maradjon. A Magyar Katolikus Püspöki kar is nyilatkozott az egyházmegyék területének átrendezéséről. Ebben ez a mondat is olvasható: ,3izonyára többen lesznek papok és hívek között olyanok, akiket a változás érzelmileg érint egyénileg másfajta megoldást jobbnak tartanának." Esztergomban is sokan vannak ilyenek! Mostani érzelmeikre a jövőben kapnak választ! (Pálos)