Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-03 / 22. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE RAFAEL BALÁZS oldala Háttér A Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság plenáris ülése pénteken déle­lőtt volt az Esztergomi Városházán. A megjelenteket dr. Sághy Vilmos nyu­galmazott miniszter, a KDIB elnöke és dr. Könözsy László, Esztergom pol­gármestere köszöntötte. A házigazda felhívta a bizottság tagjainak figyel­mét a nagyterem falait ékesítő város­zászlóra az egyik oldalon, egy hatal­mas fényképfelvételre a másikon: - István művét láthatják e két rek­vizítumban a bizottság tisztelt tagjai. Itt az Árpád-ház zászlaja, ott palotá­juk. S ha az ezredfordulóra felépül, régi pompájában áll előttünk István szülőhelye, Vitéz János palotája, az a bizottság munkáját is fogja dicsérni. Hatalmas feltáró munka folyik a Bazi­lika lábánál lévő területen. így ma ez az épületegyüttes, a vár várabb, mint valaha. Azért él az ember, hogy valami maradandót alkosson. Ez a bizottság, mely sok mindennel segítette a feltáró munkát, ezt elmondhatja magáról. Szeretném Önöket ideszoktatni. Esztergom mind történelmünk jelen­tős helyszíne, mind a Dunakanyar, az ország egyik fénypontja. A polgármester után a KDIB elmúlt évi tevékenységéről készült főtitkári jelentést, valamint a szakbizottságok és területi bizottságok beszámolóit hallgattuk meg. Igaza van Fábján Lajos főtitkárnak: van ugyan szennye­zett Dunánk, ahhoz tartozik egy jobb sorsra érdemes táj, de sem a szennye­zett folyóval, sem a tönkremenő „kö­zép-Duna-vidékkel" nem tudunk mit kezdeni, ha nem kezdeményezünk, ha nem lobbizunk érdekében. Döbbenten láttuk a jelentés adatai között, hogy míg 1988-ban több, mint 68 millió forint állt az intézőbizottság rendelke­már szüntetnünk az őt körülvevő, évek óta tartó bizonytalanságot. A legégetőbb gondok, címszavak­ban: gátak közé szorult a dunai sport­hajózás, mindinkább tönkremegy a Szentendrei-sziget, beomlanak az ol­csó turistaházak, csőd előtt a FOKA, s övék a maróti öböl... Mintegy a gondok folytatásának éreztük a dr. Könözsy László által előterjesztett - és méltán megdicsért­az esztergomi turizmusról szóló írásos anyagot. Ehhez szóbeli kiegészítést is Hol lehet ma a természetbe bűntetlenül belemarni? zésére, addig tavaly ugyanerre a célra már csak 25 millió forint jutott. Ma Magyarország e gyönyörű térségében a turizmus feltételei folyamatosan romlanak. Másokkal, így Kisoroszi polgármesterével együtt - aki az elké­pesztő tájrombolásról, a felelőtlen só­derbányászatról szólva kért segítséget - mi is csak azt kérdezhetjük, meg­újul-e az idegenforgalom s vele együtt a KDIB? Az a szervezet, amely az esztergomi plenáris ülésén is hittel mondta ki, hogy végre meg kellene kénytelen volt tenni a város polgár­mestere. Nem kerülhette ki Európa egyetlen dunai hídroncsának sorsát, s annak felújítási, megépítési szándé­kát. (Külügyminiszteri segítség, pozi­tív párkányi hozzáállás, elkezdődő ál­lagmegóvás!) A város szeretné vissza­kapni, akár csere útján is! saját repülő­terét. Az sem közömbös, hogy - a nagymarosi gát diktálta, szerencsétlen tervezések következtében — Eszter­gom a szennyvízátemelők városa lett, miközben csak néhány napon múlott, hogy a két évvel ezelőtti nyári árvíz nem mosta el!!! Megint elfelejtődik a köztes, Bős és Nagymaros közti sza­kasz, az itteni települések veszélyezte­tettek, s már ígéretek sincsenek a gyenge árvízi gátak megerősítésére, a hiányzó szennyvízcsatornák és tisztí­tóművek megépítésére! Most alapvető gondokat kell megoldani! Zavarják a fejlesztést az erőműépí­téshez elvett területek rendezetlen tu­lajdonviszonyai (Pilismarót, Dömös kisemmizése); itt, Esztergomban az egyháznak visszajuttatott papi szemi­náriummal, a kanonoksorral kell sür­gősen kezdeni valamit, tönkre ne men­jenek még jobban. Sok mindenben lépni kell. Legalább olyan sikerrel és eredménnyel, mint amilyent a Várhegy rekonstrukciójá­ról elmondhatunk! Az ezredfordulón már a dr. Horváth István régész, múzeumigazgató által helyreállított, pompázatos Vitéz János palotában (az esztergomi érsekség fennállásának jubileumán!) tarthatná meg a Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság éppen aktuális ülését Ez azt jelentené, hogy a Dunakanyar és a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság végre egyenesbe jutott. Koszorúzás 1863. március 25-én az Esztergálni újság érdekes dologról tudósított „E hónap elején városunk egy szokatlan polgári ünnepet is ült: március l-jén pesti egylet mintájára ünnepelte ala­kulása ünnepét a Katholikus Legény­egylet. Scitovszky János érsek urunk így szólt... A legényegylet egyik fő célja az, hogy az iparos tagjai, ha már a test a heti munka után kifáradt lelki élve­zetekben is részesüljenek." Lapelődünk beszámol arról, hogy utána kapott szót Csepreghy Ferenc asztaloslegény, a későbbi népszínmű­író. Ez a jeles személyiség lesz az egy­let egyik megalapítója, színjátszóinak vezetője. Lakóházának falán hosszú évek óta emléktábla figyelmezteti az esztergomiakat: állj meg, vándor, gon­dolj egy pillanatra az eltávozottakra! Hasonló gondolatok jegyében gyűl­tek össze emléktáblájánál az újra tevé­kenykedő esztergomi Kolping-család tagjai közös szentmiséjük után. Mél­tatták alapítójuk hírét-nevét majd megkoszorúzták emléktábláját. A ko­szorúzáson ott voltak a valahai kolpin­gosok, a mozgalom új tagjai, cserké­szek, megjelent dr. Könözsy László polgármester és a képviselő-testület néhány tagja. Vitéz János érsek palotája (1465—1472) ESZTERGOM Szent István születésének helye az Árpád-házi királyok székhelye (1000—1256)

Next

/
Thumbnails
Contents