Esztergom és Vidéke, 1993
1993-05-20 / 20. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE JÖVŐNK Ha akarom: közhely, unalomig ismételt és a fülek mellett eleresztett laposság, ha akarom: örök igazság, vitathatatlan evidencia, hogy jövőnk záloga az ifjúság. A mai fiatalok lesznek a következő évtizedek társadalmának meghatározó tényezői, majd az ő tündöklésük múltán helyükbe lép a még újabb nemzedék. A mai generáció kötelessége, hogy működő társadalmi kereteket adjon majd át az utódoknak és hogy őket jövőbeli feladataiknak elődeiknél magasabb szintű ellátására készítse fel. Ha hiszünk a társadalom fejlődésében (azaz az emberiség jövőjében), hogy a történelem egy magasabbrendű társadalmi állapot felé halad, akkor bátran nevezhetjük a fenti feladatot minden nemzedék történelmi kötelességének. A feladat ellátásának oroszlánrésze az iskolákra hárul. A mai középiskolákban készül fel a jövő értelmisége, belőlük emelkedik majd ki tehetsége, tudása, akaratereje és nem kis részben szerencséje segítségével az elit. Kívánatos, hogy az európai integráció folyamatában egy Európa-konform értelmiségünk nevelődjön ki. Az szintén közhely, hogy nyelvi elszigeteltségünkből csak a nagy kultúrákat közvetítő „világnyelv" megtanulásával, egyre szélesedő rétegek kétnyelvűvé válásával törhetünk ki. Ha ettől a céltól ma még távol is állunk, a cél nem elérhetetlen, legalábbis a magyar értelmiség számára, mely akiegyezéstől az első világháborúig gyakorlatilag kétnyelvűnek volt tekinthető. Az elit a két világháború között is beszélt nyelveket és jelentős külföldi kapcsolattal rendelkezett. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium már több, mint egy évtizede él azzal a lehetőséggel, hogy a nyelvek iránt fogékonyabb tanulói magasabb óraszámban, majd speciális nyelvi osztályokban tanulhatják az idegen nyelveket. Aspeciális osztályok szervezésével, az itt folyó színvonalasabb nyelvoktatás nem elhanyagolható anyagi igényének kielégítésével is az iskola és a szülők egyaránt áldozatokat vállalnak a cél elérése érdekében. Az eddigi sikerek részben igazolják az elképzelés helyességét, másrészt további fejlődésre ösztönöznek. A speciális osztályokban folyó nyelvi képzés része a harmadik osztály végén szervezett kéthetes diákcsere. A partner osztrák és német gimnáziumok tanulói egy hetet töltenek Esztergomban, majd ugyancsak egy hétre a dobósok utaznak Salzburgba és az idén először a testvérvárosba, Bambergbe is. A két hét intenzív nyelvgyakorlatot jelent, a gyerekek nyelvi készségeiben minőségi változást eredményez. Van azonban a diákcserének más pozitív hozama is. Lehetőséget nyújt Esztergom bemutatkozására a külföldi fiatal előtt, aki megismerkedhet a magyar életmóddal, kultúrával, szokásokkal, ízelítőt kap a magyar vendégszeretetből. Szerencsés párosok kialakulása esetén tartós barátságok szövődhetnek a magyar és külföldi diákok között. A mi gyerekeink Európa két gyönyörű városába, jelentős kulturális központjába juthatnak el. A családoknál eltöltött l-l hét, a látogatások változatos programja, a barátság szálai segítenek fiataljaink európai érdeklődésének, látókörének formálásában. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy elismerésem fejezzem ki Kátai Ferencnek, Tát nagyközség polgármesterének, aki nagylelkűen hozzájárult a bambergi utazáson résztvevő hat táti tanuló költségeihez. Támogatását példaértékűnek tartom. További dobós külkapcsolatok alakulnak ki az iskola egyre magasabb szinten produkáló kórusa segítségével. Az idén Cambrai látta vendégül énekeseinket és meghívásuk van egy másik testvérváros, Ehingen jubileumi ünnepségsorozatán való fellépésre is szeptemberben. A „hozam" ezekben a kapcsolatokban a magyar dal és kóruskultúra bemutatkozása, elismertségének növelése kontinensünkön. Születik az utánpótlás a két világjáró esztergomi kórus számára. Két „közhely" után következzék egy harmadik. Mint Európa útjait gyakorta járó és a bambergi utazáson részt vevő polgár tanúsíthatom, hogy jó most magyarnak lenni Európában. Számos kollégával, három bambergi gimnázium tanárával való megismerkedés, beszélgetés, vendégeskedés tapasztalatai megerősítették bennem korábbi utazásaim benyomásait: nagy megbecsülésnek, elismerésnek örvendünk a nyugati demokráciákban és számíthatunk további erkölcsi, politikai, gazdasági segítségükre történelmi vállalkozásunkban. Csak mi magunk lennénk kevésbé kicsinyhitűek. Ok bíznak sikerünkben. A jövő nemzedéke, mai középiskolásaink már más világnézettel, történelmi perspektívával léphetnek majd az aktív tevékenység színterére. A gimnáziumokban (is) szerzett tudásuk, nyelvismeretük, kapcsolataik alapján majd ugyanolyan magától értetődően illeszkednek be a nagy, integrálódott európai közösség társadalmi kereteibe, mint teszik azt ma Európa nyugati felének művelt rétegei. Az Alma Mater szerényen, hivalkodás nélkül, de jogos büszkeséggel végzi emberformáló munkáját. Horváth Zsolt Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve az 1991-92. tanév A „Hiányos az évkönyv !" is hiányos!? Igen, valóban hiányos az évkönyv, és Sipos igazgató úr cikkének nem ez az egyetlen helytálló megállapítása, összességében mégis az az érzése támadt az ügyet részletesen ismerőknek, hogy a cikk is hiányos. Reméljük szintén véletlenül. Jogos az elégedetlensége a diáknak vagy tanárának, ha kimarad a felsorolásból, ami pedig eredménye alapján megilleti, de nyilván nem feltételezhető, hogy a szerkesztő szándékosan hagyott ki bárkit, hisz épp azért közöltük az eredményeket, mert büszkék vagyunk rájuk. így amint kiderültek a hiányosságok, azon voltunk, hogy valahogy helyreigazítsuk, s ezért megkértük többek közt Sipos igazgató urat is, hogy adja meg, neki mely tanítványai maradtak ki a felsorolásból (így tudta meg véletlenül, hogy megjelent az évkönyv?) Mi úgy képzeltük, hogy lehetőleg az összes hiányt együtt pótoljuk, s nem tanáronként. S még valami. Igaz, hogy az esztergomi középiskolák tavalyi évkönyvei közül a Dobóé a leghiányosabb, de az is igaz, hogy másik nincs. Az a tervünk, hogy évente jelentetünk meg évkönyvet. Reméljük, hogy így nem lesz hiányos az értesítőnk, hiszen egy év eredményeit könnyebb összegyűjteni, mint 30 évét. A továbbiakban az iskolai élet kevésbé objektív részét is be szeretnénk mutatni, ezért szívesen fogadjuk volt diákok, tanárok, dolgozók iskolánkkal kapcsolatos emlékeit, élményeit, és kérünk mindenkit, aki szívügyének tartja, hogy színvonalas, jó évkönyvek megjelentetésével egy régi szép hagyományt újjáélesztve észrevételeivel, tanácsaival, esetleg anyagiakkal is támogassa vállalkozásunkat. Végül álljon itt a kimaradt, illetve tévesen közölt OKTV-eredmények (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) eredmények és egyéb adatok reményünk szerint teljes és hibátlan listája. (1980-ig, a legutóbbi évkönyv megjelenéséig az első 10, utána az első 20 helyezést vettük figyelembe.) orosz kémia fizika német német német 1963/64 10.Varga Eva 1971/72 I. Pelcze r István I. Szállási Zoltán II. Szőllősi Adrienn I. Markos Judit 4. Rédei Edina 1981/82 1982/83 1984/85 1986/87 Nározsni Ilona Zsurek Regina Sipos Imre Árkossy Ottóné Horváth Zsoltné Árkossy Ottóné, Kindler Péter Iskolánkban tanítottak az említetteken kívül: Kaiser Pál és Nyerges László (az óraadókat nem közöltük) A jelenlegi tanárok közül kimaradt: Dobay Péterné. Az évkönyv hiányosságait sajnálatosnak tartjuk, a jövőben, a tapasztalatokból tanulva nagyobb gondossággal fogunk eljárni. Azoktól, akiknek tévedésünkkel esetleg fájdalmat okoztunk, elnézést és megértést kérünk. Süttö Gábor