Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-20 / 20. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE JÖVŐNK Ha akarom: közhely, unalomig is­mételt és a fülek mellett eleresztett laposság, ha akarom: örök igazság, vitathatatlan evidencia, hogy jö­vőnk záloga az ifjúság. A mai fiata­lok lesznek a következő évtizedek társadalmának meghatározó ténye­zői, majd az ő tündöklésük múltán helyükbe lép a még újabb nemze­dék. A mai generáció kötelessége, hogy működő társadalmi kereteket adjon majd át az utódoknak és hogy őket jövőbeli feladataiknak elődeik­nél magasabb szintű ellátására ké­szítse fel. Ha hiszünk a társadalom fejlődé­sében (azaz az emberiség jövőjé­ben), hogy a történelem egy maga­sabbrendű társadalmi állapot felé halad, akkor bátran nevezhetjük a fenti feladatot minden nemzedék történelmi kötelességének. A feladat ellátásának oroszlánré­sze az iskolákra hárul. A mai közép­iskolákban készül fel a jövő értelmi­sége, belőlük emelkedik majd ki te­hetsége, tudása, akaratereje és nem kis részben szerencséje segítségével az elit. Kívánatos, hogy az európai integráció folyamatában egy Euró­pa-konform értelmiségünk nevelőd­jön ki. Az szintén közhely, hogy nyelvi elszigeteltségünkből csak a nagy kultúrákat közvetítő „világnyelv" megtanulásával, egyre szélesedő ré­tegek kétnyelvűvé válásával törhe­tünk ki. Ha ettől a céltól ma még távol is állunk, a cél nem elérhetet­len, legalábbis a magyar értelmiség számára, mely akiegyezéstől az első világháborúig gyakorlatilag két­nyelvűnek volt tekinthető. Az elit a két világháború között is beszélt nyelveket és jelentős külföldi kap­csolattal rendelkezett. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium már több, mint egy év­tizede él azzal a lehetőséggel, hogy a nyelvek iránt fogékonyabb tanulói magasabb óraszámban, majd speci­ális nyelvi osztályokban tanulhatják az idegen nyelveket. Aspeciális osz­tályok szervezésével, az itt folyó színvonalasabb nyelvoktatás nem elhanyagolható anyagi igényének kielégítésével is az iskola és a szülők egyaránt áldozatokat vállalnak a cél elérése érdekében. Az eddigi sikerek részben igazolják az elképzelés he­lyességét, másrészt további fejlő­désre ösztönöznek. A speciális osztályokban folyó nyelvi képzés része a harmadik osz­tály végén szervezett kéthetes diák­csere. A partner osztrák és német gimnáziumok tanulói egy hetet töl­tenek Esztergomban, majd ugyan­csak egy hétre a dobósok utaznak Salzburgba és az idén először a test­vérvárosba, Bambergbe is. A két hét intenzív nyelvgyakorlatot jelent, a gyerekek nyelvi készségeiben mi­nőségi változást eredményez. Van azonban a diákcserének más pozitív hozama is. Lehetőséget nyújt Esz­tergom bemutatkozására a külföldi fiatal előtt, aki megismerkedhet a magyar életmóddal, kultúrával, szo­kásokkal, ízelítőt kap a magyar ven­dégszeretetből. Szerencsés párosok kialakulása esetén tartós barátságok szövődhetnek a magyar és külföldi diákok között. A mi gyerekeink Eu­rópa két gyönyörű városába, jelen­tős kulturális központjába juthatnak el. A családoknál eltöltött l-l hét, a látogatások változatos programja, a barátság szálai segítenek fiataljaink európai érdeklődésének, látóköré­nek formálásában. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy elismerésem fejezzem ki Kátai Ferencnek, Tát nagyközség polgár­mesterének, aki nagylelkűen hozzá­járult a bambergi utazáson résztve­vő hat táti tanuló költségeihez. Tá­mogatását példaértékűnek tartom. További dobós külkapcsolatok alakulnak ki az iskola egyre maga­sabb szinten produkáló kórusa segít­ségével. Az idén Cambrai látta ven­dégül énekeseinket és meghívásuk van egy másik testvérváros, Ehin­gen jubileumi ünnepségsorozatán való fellépésre is szeptemberben. A „hozam" ezekben a kapcsolatokban a magyar dal és kóruskultúra bemu­tatkozása, elismertségének növelése kontinensünkön. Születik az után­pótlás a két világjáró esztergomi kó­rus számára. Két „közhely" után következzék egy harmadik. Mint Európa útjait gyakorta járó és a bambergi utazá­son részt vevő polgár tanúsíthatom, hogy jó most magyarnak lenni Eu­rópában. Számos kollégával, három bambergi gimnázium tanárával való megismerkedés, beszélgetés, ven­dégeskedés tapasztalatai megerősí­tették bennem korábbi utazásaim benyomásait: nagy megbecsülés­nek, elismerésnek örvendünk a nyu­gati demokráciákban és számítha­tunk további erkölcsi, politikai, gaz­dasági segítségükre történelmi vál­lalkozásunkban. Csak mi magunk lennénk kevésbé kicsinyhitűek. Ok bíznak sikerünkben. A jövő nemzedéke, mai középis­kolásaink már más világnézettel, történelmi perspektívával léphetnek majd az aktív tevékenység színteré­re. A gimnáziumokban (is) szerzett tudásuk, nyelvismeretük, kapcsola­taik alapján majd ugyanolyan magá­tól értetődően illeszkednek be a nagy, integrálódott európai közös­ség társadalmi kereteibe, mint teszik azt ma Európa nyugati felének mű­velt rétegei. Az Alma Mater szerényen, hival­kodás nélkül, de jogos büszkeséggel végzi emberformáló munkáját. Horváth Zsolt Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve az 1991-92. tanév A „Hiányos az évkönyv !" is hiányos!? Igen, valóban hiányos az évkönyv, és Sipos igazgató úr cikkének nem ez az egyetlen helytálló megállapítása, összességében mégis az az érzése támadt az ügyet részletesen ismerőknek, hogy a cikk is hiányos. Reméljük szintén véletlenül. Jogos az elégedetlensége a diáknak vagy tanárának, ha kimarad a felsorolásból, ami pedig eredménye alapján megilleti, de nyilván nem feltételezhető, hogy a szerkesztő szándékosan hagyott ki bárkit, hisz épp azért közöltük az eredményeket, mert büszkék vagyunk rájuk. így amint kiderültek a hiányosságok, azon voltunk, hogy valahogy helyreigazítsuk, s ezért megkértük többek közt Sipos igazgató urat is, hogy adja meg, neki mely tanítványai maradtak ki a felsorolásból (így tudta meg véletlenül, hogy megjelent az évkönyv?) Mi úgy képzeltük, hogy lehetőleg az összes hiányt együtt pótoljuk, s nem tanáronként. S még valami. Igaz, hogy az esztergomi középiskolák tavalyi évkönyvei közül a Dobóé a leghiányosabb, de az is igaz, hogy másik nincs. Az a tervünk, hogy évente jelentetünk meg évkönyvet. Reméljük, hogy így nem lesz hiányos az értesítőnk, hiszen egy év eredményeit könnyebb összegyűjteni, mint 30 évét. A továbbiakban az iskolai élet kevésbé objektív részét is be szeretnénk mutatni, ezért szívesen fogadjuk volt diákok, tanárok, dolgozók iskolánkkal kapcsolatos emlékeit, élményeit, és kérünk mindenkit, aki szívügyének tartja, hogy színvonalas, jó évköny­vek megjelentetésével egy régi szép hagyományt újjáélesztve észrevéte­leivel, tanácsaival, esetleg anyagiakkal is támogassa vállalkozásunkat. Végül álljon itt a kimaradt, illetve tévesen közölt OKTV-eredmények (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) eredmények és egyéb ada­tok reményünk szerint teljes és hibátlan listája. (1980-ig, a legutóbbi évkönyv megjelenéséig az első 10, utána az első 20 helyezést vettük figyelembe.) orosz kémia fizika német német német 1963/64 10.Varga Eva 1971/72 I. Pelcze r István I. Szállási Zoltán II. Szőllősi Adrienn I. Markos Judit 4. Rédei Edina 1981/82 1982/83 1984/85 1986/87 Nározsni Ilona Zsurek Regina Sipos Imre Árkossy Ottóné Horváth Zsoltné Árkossy Ottóné, Kindler Péter Iskolánkban tanítottak az említetteken kívül: Kaiser Pál és Nyerges László (az óraadókat nem közöltük) A jelenlegi tanárok közül kimaradt: Dobay Péterné. Az évkönyv hiányosságait sajnálatosnak tartjuk, a jövőben, a tapasz­talatokból tanulva nagyobb gondossággal fogunk eljárni. Azoktól, akik­nek tévedésünkkel esetleg fájdalmat okoztunk, elnézést és megértést kérünk. Süttö Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents